Vesekővel él? Ha ezeket a szabályokat betartja, megkönnyítheti a mindennapjait
Vesekő esetén az életmódra vonatkozóan vannak általános szabályok, például a bőséges vízfogyasztás, a helyes étrend azonban nagyban függ attól, mitől képződött a nem kívánt kő.
A vesekő típusának meghatározása laborvizsgálatokkal történik, jellemzően a vizelet és a vér összetételének, illetve a kő összetételének elemzésével. Ezért ha valakinél vesekő fordult elő, vagy visszatérő panaszai vannak, fontos, hogy orvos irányításával történjen a diéta kialakítása. Sokan nem tudják, de a veseképződésre való hajlam öröklődhet is, így ha a családban már előfordult, érdemes fokozott figyelmet fordítani a megelőzésre.
A megfelelő étrend nem csak a meglévő kő oldására szolgálhat, hanem legalább annyira a kiújulás megelőzésére is. Minden típus esetén ajánlott kerülni a túlzott fehérjebevitelt, a túl sós ételeket, az alkoholt, valamint a kiszáradáshoz vezető szokásokat – például a rendszeres, túlzó koffeinfogyasztást. A napi folyadékfogyasztás elosztása is számít: nemcsak nappal, hanem éjszakára is érdemes egy kisebb pohár vizet elfogyasztani, mivel az éjszakai koncentrált vizelet is kedvezhet a kőképződésnek.
A vizelet kémhatását befolyásoló diéta mellett az is kulcsfontosságú, hogy rendszeres mozgással javítsuk a vese keringését. Az enyhe, napi szintű testmozgás – például tempós séta – hozzájárulhat a vese egészséges működéséhez. Akut fájdalom esetén természetesen pihenés szükséges, de a hosszú távú prevencióhoz az aktív életmód is szervesen hozzátartozik.
Ha a vesekő már fájdalmat okoz, nem szabad otthon kezelni véletlenszerűen kiválasztott „veseteákkal” vagy vízhajtó készítményekkel – ezek bizonyos kőtípusoknál többet árthatnak, mint használnak. A megelőzés tehát mindig személyre szabott tanácsadással a leghatékonyabb.
A legelső, általános érvényű ajánlás, hogy bőséges folyadékfogyasztásra van szükség (napi 2-3 literre), ezáltal a vizelet felhígul, ami gátolja a kőképződéshez szükséges bekoncentrálódást, másrészt pedig a bőségesebb vizelet mennyiség kimossa a homokszem nagyságú köveket a húgyutakból.
Valódi gyümölcslevek cukros italok helyett
Legjobb a valamilyen gyógynövényből (hársfa, kamilla, bodza stb.) készített híg, cukrozatlan tea. Nem javasolt a fekete tea, a sok cukrot és szénsavat tartalmazó üdítőitalok rendszeres fogyasztása. Víz és ásványi anyagok pótlására alkalmasak a gyümölcsök, valódi gyümölcslevek is.
Diéta kalcium-oxalát kő esetén:
Az étrend folyadékban bő (amely az éjjeli folyadékpótlást is magában foglalja) – 2,5-3 liter/nap, csökkentett sótartalmú, - a korábbi gyakorlattal szemben nem csökkentett kalcium tartalmú, hanem az adott kornak és nemnek megfelelő mennyiségi előírásokkal megegyező mértékű -, oxálsavban szegény és állati fehérjében viszonylag szegény. Néhány példa a kerülendő nyersanyagok közül: kakaópor, csokoládé, paraj, sóska, rebarbara, kóla.
A kalciumbevitel csökkentését inkább a kenyérfélék, a péksütemények, a lisztből készült termékek elhagyásával, fogyasztásuk mérséklésével kell megvalósítani. A diétában jól alkalmazható a kevesebb kalciumot tartalmazó burgonyakenyér.
Diéta húgysavkő esetén
Az étrend folyadékban bő a 24 óra folyamán folyamatosan, csökkentett fehérje- és purin tartalmú, a vizelet lúgos kémhatását támogató táplálékokban gazdag.
Lúgos kémhatásúak pl: tej és egyes tejtermékek – de állati fehérjetartalmuknál fogva fogyasztásuk csak egyénileg meghatározott mértékben javasolt, mandula, kókusz, a legtöbb zöldség és gyümölcsféle, alkalikus ásványvizek.
Purinban gazdag táplálékaink néhány példában: állatok húsa, bőre, belsőségei. A nyersanyagok purintartalma megfelelő konyhatechnikával csökkenthető.
Cisztinköves beteg diétája:
A húgysavköves beteg diétájában említet lúgosító hatású változtatások itt is kívánatosak, de többnyire a cisztinköveket oldó tabletta szedése is szükséges. Igen bőséges, napi 3 litert is elérő folyadék fogyasztás ajánlott. Az újabb cisztinkő megelőzése céljából a diéta fehérjében, elsősorban két aminosavban, cisztinben és metioninban szegény élelmianyagokból álljon. Kerülendő a tojás (naponta legfeljebb 1 db), halhús, csirke, sovány húsok, tej, sajt, túró, de a napi szükséges fehérjemennyiség (1 g/testtömeg kg) jelen legyen az étrendben. Csökkentse a szárazbab, lencse, rizs, káposzta, karfiol, kelbimbó, kakaó fogyasztás mennyiségét is.
Foszfátköves beteg diétája (savanyító étrend):
A két leggyakoribb foszfátkő, a kalcium-foszfát és az ammónium-magnézium-foszfát keletkezésekor a vizelet kémhatása lúgos irányban tolódik el, tehát a foszfátkő képződésének megelőzésére a vizelet kémhatását savanyító hatású diétára van szükség. Az étrendnek minél több savanyító tápanyagot, élelmiszert kell tartalmaznia (húsokat, húskészítményeket, lisztből készült termékeket, rizst). Csökkenteni kell viszont a zöldség- és főzelékfélék, a tej és a tejtermékek fogyasztását, mivel ezek lúgosító hatásúak.
Ezek a vesekőképződés legtipikusabb tünetei! A székrekedés, szorulás az egyik
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
