Ezeket látta már?

Szívritmuszavar (aritmia)

Az aritmia (arrhythmia) a szív normális működési ritmusának megváltozása, mely a pulzuson is észlelhető: lehet a normálisnál gyorsabb (tachikardia), lassabb (bradikardia) vagy számos szabálytalan ritmus is előfordul.

Okok, előfordulás, kockázatok

Szívritmuszavar (aritmia)

A szív a szervezet motorjaként pumpálja a vért a tüdőbe, illetve a szervekhez, szövetekhez. E működés szabályosságát biztosítja a szív elektromos rendszere, amely irányítja az összehúzódások-elernyedések ritmusát.

Az elektromos impulzus útja: kezdete az ún. sinus csomó, vagy SA-csomó, szino-atriális csomó. Ez a szív természetes pacemakere.

A sinus csomót követően az ingerület számos ingerületvezető útvonalon halad tovább.

A szívverés ritmusát, frekvenciáját számos idegingerület képes befolyásolni.

Szívritmuszavar alakul ki, ha ez az elektromos rendszer valamilyen ok miatt károsodik:

Abnormális, extra jelek képződnek

Az elektromos jelek lelassulnak, gátlás alá kerülnek

Az elektromos jelek más útvonalon továbbítódnak

A szívritmuszavarok néhány gyakoribb oka:

Kálium, vagy egyéb nyomelem szintje megváltozik

Szívroham, vagy korábbi szívroham miatti szívizomkárosodás

Veleszületett szívbetegség

Szívelégtelenség, megnagyobbodott szív

Pajzsmirigy-túlműködés

Gyógyszerek, egyéb vegyületek szerepe:

Alkohol, koffein, stimulánsok, pl. amfetamin

Béta-blokkoló gyógyszerek

Dohányzás

Az idegrendszer aktivitását befolyásoló szerek

Depresszió, pszichózisok kezelésére alkalmazott gyógyszerek

(Egyes anti-aritmiás hatású szerek bizonyos esetekben más típusú aritmiát okozhatnak.)

Melyek a leggyakoribb aritmia-típusok?

Pitvarfibrilláció, pitvarlebegés

Pitvar-kamrai csomó "reentry" tachikardia (AVNRT)

Szívblokk, pitvar-kamrai blokk

Multifoklis (többgócú) pitvari tachikardia

Rohamokban jelentkező, a kamrán túlterjedő (paroxysmalsi supreventricularis) tachikardia

Sick sinus szindróma

Kamrafibrilláció (ventricularis tachikardia)

Wolff-Parkinson-White szindróma

Melyek a ritmuszavar jellemző tünetei?

A szív ritmusa túl lassú (bradikardia)

A szív ritmusa túl gyors (tachikardia)

Szabálytalan, egyenetlen ritmus, kimaradó ütések

A ritmuszavar lehet átmeneti és tartós. Nem minden beteg produkál tüneteket, vagy csak akkor észleli azokat, ha a szokásosnál fokozottabban aktív.

A tünetek az egészen enyhétől az életet veszélyeztető súlyosságúig terjedhetnek.

Tünetek ritmuszavar idején:

Mellkasi fájdalom

Elsápadás

Szédülés, "üres fej" érzése

Légzészavar

Izzadás

Diagnosztika

Az orvos először hallgatózik a szív felett, és pulzust vizsgál, megméri a vérnyomást is. Eszközös-műszeres vizsgálatok: 24 órás Holter-monitor, hosszabb időn át viselhető esemény-monitor, EKG, echo-kardiográfia, angiográfia. Vannak ún. elektrofiziológiás vizsgálatok, amelyekkel a szív elektromos rendszere közelebbről tanulmányozható.

Kezelés

Az aritmia súlyos esetben kórházi – alkalmasint intenzív ellátást igényelhet. Ilyen beavatkozások:

Elektromos sokkterápia (defibrilláció, kardioverzió)

Pacemaker-beültetés rövid időtartamra

Gyógyszerek: injekciós úton, szájon át

Bizonyos esetekben az angina, vagy a szívelégtelenség helyes kezelés eleve csökkenti a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát.

Gyógyszerelés

E gyógyszereket kizárólag orvos (adott esetben kardiológus) rendelheti. A ritmuszavar kezelésére adott szerek alkalmazása indokolt, ha a cél:

Az aritmia, aritmiás epizód (ismétlődésének) megelőzése

A túl gyors – vagy túl lassú szívműködés normalizálása

A gyógyszereknek természetesen mellékhatásaik is vannak. Ritmuszavar ellen kapott gyógyszert önkényesen abbahagyni nem szabad, mindig konzultálni kell a kezelőorvossal.

Egyéb, eszközös-műszeres eljárások

Kardiális abláció: a szív egyes területeinek kiiktatása, amelyek a szívritmuszavart okozhatják

Beültethető defibrillátor: súlyos állapotú, hirtelen szívhalál veszélyének kitett egyéneken alkalmazható

Pacemaker beültetése.

Prognózis

A ritmuszavar kimenetele függ annak típusától (ahogy említettük az enyhébbtől egészen az életet veszélyeztető típusokig), és a meglévő társbetegségektől, pl. koszorúér-betegség, szívelégtelenség, szívbillentyű-betegség.

Mikor kell orvossal konzultálni?

Ha bármilyen szívritmuszavar jelét észleljük

Ha fennálló ritmuszavar mellett romlanak a tünetek, illetve a kezelésre sem javulnak

Megelőzés

A koszorúér-betegség kockázatainak csökkentése egyben a ritmuszavar kialakulásának esélyeit is csökkenti, mérsékli.

forrás: MSD Orvosi Kézikönyv, PubMed

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához