Demencia: ettől függ, ki mennyi ideig él még a diagnózis után
Miért különbözhet ennyire a demencia várható élettartama a diagnózis után?
A demencia napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása: nemcsak az idősek betegsége, hanem egyre gyakrabban érinti a 40–60 éves korosztályt is. Egy új, átfogó finn kutatás most részletesen feltárta, mennyire különböző lehet a várható élettartam attól függően, milyen típusú demenciáról van szó, és milyen életkori, illetve egészségi tényezők társulnak hozzá.
A korai demencia nem ritka, és súlyosabb lehet, mint gondolnánk
A demencia gyűjtőfogalom, amely többféle idegrendszeri betegséget takar. Legismertebb formája az Alzheimer-kór, de ide tartozik az érrendszeri demencia, a Lewy-testes és a frontotemporális változat is. Míg az Alzheimer leginkább az időskorban jelenik meg, a korai kezdetű formák 65 éves kor előtt alakulnak ki – és sokszor egészen másképp viselkednek.
A Kelet-finnországi Egyetem tudósai tíz év adatait vizsgálták át, több mint 12 000 betegvizitet elemezve, hogy kiderítsék, mi történik azokkal, akiknél korai demenciát diagnosztizálnak. A Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány 794 igazolt esetet követett nyomon: közülük 215 ember hunyt el a vizsgálati időszakban.
Az eredmények kijózanítóak voltak:
- Az Alzheimer-kórban szenvedők átlagosan 10 évig éltek a diagnózist követően.
- A frontotemporális és Lewy-testes demencia esetében ez az idő alig hét év volt.
- Akiknél a frontotemporális forma motoros neuronbetegséggel társult (ami az izmokat irányító idegsejtek pusztulását okozza), átlagosan mindössze két évet éltek.
Ez a különbség hatalmas, és rávilágít arra, hogy a demencia nem egységes betegség, hanem egy egész spektrum, amelyben a lefolyás, a tünetek és a várható élettartam drámaian eltérhet.
Ebben az esetben a halálozási arány hatszoros – és bizonyos formáknál még több
A kutatók nem álltak meg a puszta számoknál: az eredményeket 8000 egészséges ember adataival hasonlították össze, akik korban, nemben és földrajzi elhelyezkedésben megegyeztek a demens páciensekkel.
A különbség megdöbbentő volt. A korai demenciában szenvedők 6,5-szer nagyobb eséllyel haltak meg bármilyen okból, mint azok, akiknél nem volt neurodegeneratív betegség.
- Frontotemporális demenciánál ez az arány 14-szeres volt.
- Érrendszeri demenciánál pedig négyszeres.
Ezek az adatok világosan jelzik, hogy a demencia nem csupán a memória elvesztését jelenti, hanem komplex testi folyamatokat is elindít, amelyek az egész szervezet működését érinthetik.
Mi rövidíti meg leginkább az életet?
A tanulmány számos tényezőt azonosított, amelyek befolyásolják a túlélési időt.
A cukorbetegség az egyik legfontosabb közülük: a kutatók szerint a vércukorszint ingadozása és a cukorbetegséghez társuló érkárosodás rontja az agy vérellátását, ami felgyorsíthatja a kognitív hanyatlást.
Emellett a férfi nem, az idősebb életkor, az alacsonyabb iskolai végzettség és a más, párhuzamosan fennálló betegségek is hozzájárultak a rövidebb élettartamhoz.
Érdekesség, hogy bár ezek a tényezők növelték a halálozási kockázatot, a kutatók nem találtak közvetlen kapcsolatot közöttük és a demencia kialakulásának valószínűsége között. Ez azt jelenti, hogy például a magas vérnyomás vagy a diabétesz nem feltétlenül okozza a demenciát – de ha már kialakult, jelentősen rontja a prognózist.
A korai felismerés döntő lehet
Minél előbb ismerik fel a betegséget, annál több lehetőség van a kezelésre. A korai diagnózis révén a betegek személyre szabott terápiákban részesülhetnek, amelyek – még ha nem is gyógyítják meg a betegséget – lelassíthatják annak előrehaladását, és javíthatják az életminőséget.
A kutatók szerint a túlélési adatok pontos ismerete nemcsak a betegeknek és családtagjaiknak nyújt támpontot, hanem az egészségügyi rendszer tervezéséhez is nélkülözhetetlen.
- A korai kezdetű demencia túlélési és halálozási arányaira vonatkozó pontos, naprakész adatok kulcsfontosságúak az egészségügyi struktúrák, az átfogó betegellátás és a klinikai vizsgálatok megtervezésében - mondják a tanulmány szerzői.
Más szóval, a statisztikák mögött nem számok, hanem életek állnak – és ezeknek az életeknek a megóvásához pontos adatokra, célzott beavatkozásokra és jól szervezett ellátórendszerre van szükség.
A demencia terjedése
A demencia egyre több embert érint. A szakemberek szerint az esetek növekedését részben az életkor meghosszabbodása, részben a stresszes életmód, a krónikus betegségek és a mozgásszegény életvitel is elősegíti.
A betegség első tünetei alattomosak lehetnek:
- gyakori feledékenység
- tárgyak elhagyása
- a megfelelő szavak keresése
- ismétlődő kérdések feltevése
- és a motiváció hiánya új dolgok kipróbálására
A legújabb kutatások azonban tovább bővítették a figyelmeztető jelek körét: a szaglás, hallás, látás, ízlelés, tapintás vagy egyensúlyérzék fokozatos elvesztése szintén a korai demencia egyik árulkodó tünete lehet.
A kockázati tényezők és a megelőzés lehetősége
A demencia kialakulását számos tényező befolyásolja. Az örökletes hajlam mellett a fejsérülések, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás, a dohányzás és a cukorbetegség is szerepet játszhatnak.
A kutatók azonban hangsúlyozzák: az életmódnak is hatalmas szerepe van.
A rendszeres testmozgás, az egészséges étrend, a mentális aktivitás fenntartása és a társas kapcsolatok ápolása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az agy hosszabb ideig megőrizze rugalmasságát.
Egyes vizsgálatok szerint a napi mozgás, a jó alvásminőség és a vérnyomás, vércukor és koleszterin kontrollja akár évekkel is késleltetheti a demencia kialakulását.
A demencia a lábakban kezdődik: az idegsebész elmagyarázza a meglepő összefüggést
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
