Ezeket látta már?

Egy haldokló gyerek az autóban nem fog sikoltozni: így ismerheti fel, ha baj van

életmentés, hűguta, gyerementés, kutyamentés, hősokk, sürgősségi

Mit tegyünk, ha magányos gyereket, kutyát látunk az autóban? Betörhetjük-e az üveget, van-e ennek bármilyen jogi következménye? Hogyan lehet segíteni?

Nincs olyan nyár, hogy ne hallanánk olyan híreket, amiben tűző napon álló kocsiban felejtett gyerek vagy kisállat szenvedéseiről, esetleg haláláról számolnak be. Ha ilyesmit lát az ember, jó, ha azonnal segíteni akar, de pár dolgot érdemes tudni, mielőtt bármit is teszünk.

Életeket menthetünk, ha megfelelően reagálunk

  • Egy forró napon a lezárt autóban a hőmérséklet egy órán belül eléri az 50 C-fokot
  • Ha baba van bent, akkor 30 perc múlva belázasodik. További 30 C-fok után testhőmérséklete meghaladja a 40 C-fokot, és hőgutát kap

Gyermek az autóban egy forró napon – a mi reakciónk a kulcs

Tudatlanság, figyelemetlenség, fáradtság – számos oka lehet annak , hogy az emberek az autójukban hagyják gyermekeiket. És bár első ránézésre nehéz igazolni az ilyen magatartást, érdemes észben tartani, hogy az efféle tragédiák lelki következménye jóval nagyobb, mint bármely jogi következmény, vagy utólagos szankció. A legfontosabb, hogy a felnőtteket (szülőket, de a házi kedvencek gazdáit is, hiszen sokszor a kutyákat is a forró autókban hagyják) megtanítsuk arra, hogy milyen veszélyes a forró, zárt járműben időzni, és milyen következményei lehetnek mindennek.

Az autóban ülő magányos gyermek látványára reagálni kell

Már maga a gyermek felügyelet nélkül hagyása is veszélyes, mert önmagában is kárt okozhat (pl. fulladás, sérülés stb.). Ha hozzávesszük a szélsőséges időjárási viszonyokat (nyáron és télen), a kockázat drasztikusan megnő – ez hőgutát vagy hipotermiát eredményezhet.

- Kitaláltak azok a fotók, amelyeken egy bezárt gyereket látunk az autóban sikoltozni, kezével az ablakot ütni és segítséget kiáltozni. A hőgutát kapott személy zavart, gyenge és álmos, eszméletét veszti, nincs ereje segítséget hívni. A gyermek inkább úgy néz ki, mintha szunyókálna, elaludt volna – magyarázza el a Medonet olvasóinak egy lengyel mentőápoló, Mateusz Wawryszuk.

Azt, hogy a gyermek teste milyen gyorsan reagál a magas hőmérsékletre, jól mutatja az Arizonai Állami Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya. A kutatók megvizsgálták, milyen gyorsan melegszik fel egy autó a napon vagy árnyékban, ha a levegő hőmérséklete meghaladja a 30 C-fokot, majd számításokat végeztek, hogy egy kisgyermek teste hogyan reagál bizonyos értékekre.

A kutatások azt mutatják, hogy 37 C-fokos hőségben a levegő hőmérséklete az autóban egy órán belül eléri az 50 C-fok körüli értéket (a műszerfal környékén akár 69 C-fokot is). Ilyen körülmények között egy kétéves gyermek kevesebb, mint 30 perc elteltével belázasodik (38 C-fok), egy óra múlva pedig a testhőmérséklete meghaladja a 40 C-fokot. Ez egyet jelent a test túlmelegedésével és a túlmelegedéssel.

Hogyan reagáljunk, ha egyedül találunk egy gyereket egy forró autóban?

  • Először is győződjünk meg róla, hogy tényleg szükség van-e segítségre. Nagyon hülyén veszi ki magát, ha egy mozdulatlan plüssállathoz vagy élethű játékbabához riasztunk mentőt-rendőrt-tűzoltót. 
  • Ha tényleg baj van, a szabály egyszerű és gyors: ne gondolkodjunk sokáig azon, hogy hol van a szülő, és mikor hagyhatta el a járművet. Természetesen nézzen körbe, hátha a szülő csak a parkolóautomatánál van, vagy elment egy babakocsiért, de ne menjen be az üzletbe a sorokat róni, ne húzza az időt azzal, hogy megkeresse az üzletvezetőt - cselekdjen, és jusson be mielőbb az autóba.
  • Tehát, ha már biztosak benne, hogy segítségre van szükség, kezdje azzal, hogy megnézi, nyitva van-e az autó valamelyik ajtaja – ne csak az oldalsókat ellenőrizze, hanem a csomagtartót is, hátha rombolás nélkül is be tud jutni az autóba. 
  • Közben hívja a 112-t!
  • Az ajtók-zárak trükkös feszegetése helyett ilyenkor a nyers erőre van szükség - nem is kevésre. Az autók oldalablakait edzett üvegből gyártják, ezeket egyáltalán nem könnyű betörni. Az első szélvédővel ne is próbálkozzunk, az szinte minden esetben többrétegű, ragasztott üvegből készül, közel lehetetlen puszta kézzel vagy kisebb tárggyal beszakítani.
  • A gyerektől, háziálattól legtávolibb oldalablakokkal próbálkozzon először, s ha nem jár sikerrel, akkor a hátsó ablakok egyikével.
  • Nagy, nehéz és kemény tárgyat keresünk az üveg betöréséhez. Ideális az ablaktörő kalapács, amely minden csomagtartóban megtalálható. Ha nincs ilyen eszközünk - improvizáljunk, bármilyen fogó, multiszerszám megteszi. A féltégla, kő kevésbé hatékony.
  • Mindig az üveg sarkát üssük, ne a közepét, mert az üveg rugalmas - az első ütések könnyen lepattannak róla és megsérülhetünk. A saját kezét érdemes pólóval, törölközővel rögzíteni, a fejét tartsa el, döljön lépjen hátra amennyire lehet, hogy az üvegszilánkok ne érjék a fejét, szemét.
  • Ha bejutottunk, vigyük árnyékba a bajba jutottak, próbáljuk lehűteni, vízzel megitatni. Ha a gyermek eszméletlen, de lélegzik, helyezzük biztonságos helyzetbe és várjuk a mentőt. Ha nem lélegzik, elkezdhetjük az újraélesztést , amit addig folytassunk, amíg az orvosi segítség meg nem érkezik.
  • Mielőtt betöri az autó ablaküvegét, jó tanács: óvatosságból szóljon másnak is, szerezzen szemtanúkat, akik bizonyítják a helyzet súlyosságát, vagy egyszerűen csináljon videofelvételt, amivel később bizonyítani tudja az igazát. Inkább segítsen, mint sem hogy túlzott óvatoskodás miatt valaki meghaljon. 

Megbüntethetnek-e, ha betöröm mentés miatt más autója ablakát?

Sokan attól félnek, hogy egy ilyen esetben a végén még őket veszik elő rongálásért. A jogászok szerint nagyon valószerűtlen, hogy bárkit is megbüntessenek azért, mert anyagi kárt okozott miközben életveszélyt igyekezett elhárítani. Ha valóban életmentési céllal történt a károkozás, az büntethetőséget megszüntető ok, azaz bár indul eljárás, de azt megszüntetik, amennyiben kiderül, hogy végszükség okán történt a rongálás:

A végszükség

23. § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.

(2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.

(3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.

Forrás: EgészségKalauz/Medonet