Még mindig azt hiszi, csak fáradt a lába? Pedig a vénák már rég bajban vannak

2025. július 18. 18:17

A vénák nem felejtenek – és egy idő után nem is hallgatnak tovább. Nincs rendben, ha gyakran érzi ólomnehéznek a lábait.

Elnehezedik a lába a nap végére? Időnként duzzad a bokája, égő érzést tapasztal a vádlijában, mintha tele lenne ólommal? Ezek a panaszok gyakoriak, különösen álló vagy ülőmunkát végzők körében, de sokan nem is sejtik, hogy valójában krónikus vénás elégtelenség (CVI) állhat a háttérben. Egy olyan állapot, amely csendben, évek alatt alakul ki, mégis jelentősen befolyásolja a lábak, sőt a teljes keringési rendszer egészségét. A Washington Post szerint a CVI diagnózisa még az amerikai elnök, Donald Trump esetében is csupán idős korára derült ki – ez is rámutat arra, milyen gyakori, mégis aluldiagnosztizált kórképről van szó.

Mi történik ilyenkor a szervezetben?

A vénás rendszer feladata, hogy a használt vért visszajuttassa a szívhez. Ehhez különösen nagy munkát végeznek a lábainkban lévő vénák, ahol a gravitációval szemben, a vádli izompumpája és az apró vénabillentyűk segítségével áramlik felfelé a vér. Amikor ezek a billentyűk nem zárnak megfelelően, a vér visszaáramlik, pangani kezd a végtagokban. Ez idővel gyulladáshoz, szövetkárosodáshoz és komoly tünetekhez vezet – ez a krónikus vénás elégtelenség lényege.

A CEAP-osztályozás alapján a betegség különböző stádiumokra bontható: a csupán esztétikailag zavaró pókhálós visszerektől egészen a mély, fájdalmas, nehezen gyógyuló lábszárfekélyekig.

A tünetek nyelvén: mit jelez a lába?

Sokan csak legyintenek a „nehézláb-érzésre”, pedig ez lehet a betegség első jele. Ahogy romlik a vénás keringés, úgy fokozódik a feszülés, az esti lábdagadás, az égő, viszkető érzés a bokák körül. Egy idő után barnás bőrelszíneződés, száraz vagy ekcémás bőrfelületek is megjelenhetnek, később pedig akár vénás eredetű lábszárfekély is kialakulhat.

Kik vannak veszélyben?

Több tényező hajlamosíthat a krónikus vénás elégtelenségre. Az öröklött hajlam mellett gyakori rizikófaktor a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a tartós ülés vagy állás, valamint nőknél a terhességek és hormonális változások. Korábbi mélyvénás trombózis után is gyakran alakul ki CVI, különösen, ha az erek maradandóan károsodtak.

Frissebb kutatások szerint érdemes a háttérben rejlő egyéb állapotokra is gondolni, hiszen a máj-, szív- vagy vesebetegségek is okozhatnak hasonló tüneteket az alsó végtagokban megnövekedett vénás nyomás révén.

Hogyan derül ki?

A legmegbízhatóbb módszer a Doppler-ultrahang, amely pontos képet ad arról, hogyan áramlik a vér a láb vénáiban, hol van billentyűhiba, visszaáramlás. Ez a vizsgálat fájdalommentes, gyors és elérhető – hazánkban már a háziorvos is elindíthatja a folyamatot. Ennek hátterében a Krónikus Betegségmenedzsment Program áll, amelynek célja, hogy a krónikus betegségek korai felismerése a lehető legszélesebb körben megtörténhessen.

Mit lehet tenni?

A kezelés kulcsa a fokozatosság és a személyre szabott megközelítés. A nemzetközi és hazai irányelvek egyaránt hangsúlyozzák, hogy először mindig konzervatív módszerekkel érdemes kezdeni – különösen, ha még csak enyhe tünetekről van szó.

A legelső és leghatékonyabb lépés a kompressziós kezelés. Egy jól megválasztott harisnya nemcsak enyhíti a panaszokat, hanem lassítja a betegség romlását, sőt segít megelőzni a szövődményeket. Ma már lehetőség van az egyéni lábszerkezethez igazított kompressziós eszközökre is – kutatások szerint ezek hatékonyabbak, mint a hagyományos, standard méretű harisnyák.

A balneoterápia, azaz a vízalapú kezelések, mint például a gyógyvizes fürdők és váltott hőmérsékletű zuhanyok, szintén hasznos kiegészítők lehetnek. Bár a Cochrane-szervezet óvatos optimizmussal értékeli ezek hatását, sok beteg beszámol a panaszok enyhüléséről és a közérzet javulásáról.

Ha a tünetek nem enyhülnek, vagy ha már előrehaladottabb a betegség, akkor szóba jönnek a minimálisan invazív beavatkozások. A hab‑szkleroterápia, a rádiófrekvenciás vagy lézeres vénaabláció mind olyan korszerű technikák, amelyek gyors gyógyulással, kevés fájdalommal járnak. Újdonságként jelenik meg a HIFU (nagy intenzitású fókuszált ultrahang), amely érintésmentesen képes zárni a hibás vénaszakaszt.

A legsúlyosabb esetekben már kísérleti fázisban lévő vénabillentyű-implantátumok is szóba jöhetnek, mint például a SAVVE vagy a VenoValve. Ezek a kis eszközök mesterségesen zárják le a billentyűhibás szakaszokat, és egyre több kutatás igazolja a hatékonyságukat, különösen fekélyes betegek körében.

Túl a lábakon: mit mondanak a legújabb kutatások?

Egyre több tanulmány mutat rá arra, hogy a krónikus vénás elégtelenség nem csupán helyi probléma. A pangó vér és az ezzel járó szöveti gyulladás fokozza a szisztémás gyulladást, ami hosszabb távon más szerveket is érinthet – különösen a szívet. A New England Journal of Medicine és más nemzetközi lapok szerzői szerint ezért is fontos, hogy ne csak a tüneteket kezeljük, hanem az érrendszer egészére fókuszáló, gyulladáscsökkentő életmódot is kialakítsunk.

A táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a testsúly kontrollálása, a dohányzás elhagyása mind kulcsfontosságú elemei lehetnek egy hosszú távon is eredményes terápiának.

Mit tehet most?

Ha úgy érzi, a lábai rendszeresen fáradtabbak, nehezebbek, vagy megjelentek rajtuk apró visszértágulatok, ne várjon a panaszok súlyosbodásáig. Kérjen időpontot háziorvosánál vagy érsebészeti szakrendelésen, és kezdje el tudatosan kímélni vénáit.

Összegezve

A krónikus vénás elégtelenség gyakran aluldiagnosztizált betegség, amely a lábak és a keringési rendszer egészségét befolyásolja.
A CVI tünetei közé tartozik a nehézláb-érzés, lábdagadás, valamint bőrelszíneződés, amelyek idővel súlyosbodhatnak.
A betegség kivizsgálása Doppler-ultrahangos vizsgálattal történik, amely pontos képet nyújt a vénás keringés állapotáról.
A kezelés konzervatív módszerekkel kezdődik, mint például kompressziós harisnyák és balneoterápia.
Súlyosabb esetekben minimálisan invazív technikák vagy kísérleti megoldások, például billentyű-implantátumok alkalmazhatóak.