Józanul a fűről

A marihuánáról írt könyvet Dr. Kevin A. Sabet, közel húszévi kutatómunka eredményeit foglalva össze. Az oxfordi diplomával rendelkező professzor három amerikai kormányban (George Bush, Bill Clinton és Barack Obama alatt) is szolgált szakmai tanácsadóként a kábítószerek legalizálásának kérdéskörében. A Józanul a fűről – Hét marihuána-mítosz című könyvében Sabet kifejti: véleménye szerint sem a kriminalizálás, sem a legalizálás nem célravezető.

Ehelyett egy szakszerű, bölcs irányvonalra lenne szükség, amely a tudományon, a közegészségügyi és közbiztonsági megfontolásokon alapul, nem a félelmen és az üres retorikán.

Az emberiségnek több ezer éves kapcsolata van a természetben is megtalálható tudatmódosító szerekkel. Használták őket fájdalomcsillapítóként, illetve szexuális ajzószerként is. Sámánok, druidák, varázslók bevett kellékei voltak a spirituális élmények előidézésére, a túlvilágba való behatolásra.

A napjainkban széles körben elterjedt vadkendert Indiában, Kínában és Tibetben is szent növényként tisztelték, a meditációhoz, templomi füstölőkhöz használták. Indiában az aszkéták évszázadokon keresztül alkalmazták. Etiópiában (és máshol) a rasztafariánus mozgalom használja, számukra a cannabis szívása spirituális, szent cselekedet, amely közelebb viszi őket Istenhez.

A vadkendert az emberek különféle formákban használják fel – tudatmódosító szerként és orvosi célzattal is. A növény fő pszichoaktív összetevője a tetrahidrokannabinol (THC), amelynek mértéke determinálja a kiváltott hatást. A kábítószer előállítási technológiája a múltban jelentős fejlődésen ment keresztül, aminek következtében a THC-tartalom is megnövekedett. 1993 és 2008 között például az Amerikában lefoglalt marihuána THC-tartalma 3,8 százalékról 8,8 százalékra emelkedett.

Az indiai vadkenderből (cannabis) számos formában állítanak elő és fogyasztanak kábítószert. A vadkender szárított virágát, levelét és magját marihuánának nevezik, míg a növény gyantájából készül a hasis. Leggyakrabban cigarettába göngyölve (dzsoint) szívják, de pipázni is szoktak vele. Készül belőle tea, ételekbe keverve vagy inhalálva is fogyasztják, illetve kivonatait a bőrre is rákenik.

A cannabis serkenti az agy dopamintermelését, ami euforikus, kellemes érzésekkel árasztja el a használót. Fogyasztók gyakran ellazulásról, élesebb érzékelési képességekről és módosult időérzékelésről számolnak be. A jó érzések elmúlásakor azonban felléphetnek negatív elvonási tünetek.

A drog hatásai azonban nem mindig kiszámíthatóak. Számtalan beszámoló olvasható az interneten arról, hogy egy felhasználónak hosszú időn keresztül csak pozitív élményei voltak, majd egy alkalommal egy borzalmas, megrázó "utazása" (tripje) volt. Egy ilyen trip során vannak, akik pánikérzést, nagyon erős szorongást és félelmeket élnek át. A legrosszabb esetekben ijesztő hallucinációk jelentkeznek, amelyek emlékétől nagyon nehéz megszabadulni. Ilyenek például, hogy a felhasználó testen kívüli élményeket él át, furcsa lények üldözik, vagy elveszíti kontrollját saját maga felett:

"Egy valódi testen kívüli élményem volt... Láttam magamat és a többieket is, egy másik perspektívából... Elájultam és 13 órával később ébredtem fel, szörnyen másnaposan..."

"Ultra paranoiás lettem... Amikor először volt egy pánikrohamom tőle, azt hittem belehalok..."

"Időnként nem tudom, mi valódi és mi nem... Néha úgy érzem, előre látom bizonyos dolgok megtörténését..."

"Másnap reggel felkeltem, de olyan volt, mintha nem ébredtem volna fel... Olyan lett, mintha egy álomban élnék... Egy-két hónapig szörnyű állapotban voltam – nem tudtam koncentrálni, nem volt étvágyam, paranoiás lettem, homályosan láttam, szorongás kínzott... Még most is úgy érzem, hogy valahol odafent lebegek, hogy már nem tartozom ehhez a világhoz... Bárcsak, ó bárcsak soha ne szívtam volna el azt a füves cigit..."

"Úgy éreztem, a testemen kívülre kerültem, és semmilyen befolyásom nincs már arra, ami velem történik..."

"Azt hittem, már nem élek, csak ezt senki sem mondja el nekem..."

Rövid távon a cannabishasználat miatt eltorzulhat az időérzék, a látási és hallási képesség. Az egyénnek csökkenhet a mozgáskoordinációs képessége is, a szemei kivörösedhetnek, és aluszékonyság léphet fel. Gyakran romlik az emlékezet, és csökken a teljesítmény. A drog hosszú távon károsíthatja a tüdőt és a szívet, és csökkenti a szervezet ellenállóképességét a tüdőbetegségekkel szemben. Emellett még pszichózist is okozhat. A vadkender a harmadik helyen áll azon drogok közül, amelyek miatt kábítószer-elvonókba kerülnek emberek.

Sabet professzor könyvében a cannabisról széles körben elterjedt hét téveszmét cáfolja meg.

– A marihuána veszélytelen, és nem hoz létre függőséget.

Nem kérdés, hogy a kokain és a heroin veszélyesebb kábítószerek, mint a marihuána. De azt állítani, hogy a vadkender-származékok veszélytelenek, és nem hoznak létre függőséget, a tudományos tények meghazudtolása lenne. A washingtoni székhelyű Nemzeti Egészségügyi Intézet vizsgálatai kimutatták, hogy a marihuánát kipróbáló tinédzserek 16 százaléka függővé válik. 2008-ban Amerikában 400 ezer embernek volt szüksége sürgősségi kórházi ellátásra marihuánafogyasztás által kiváltott akut pszichotikus rohamok, illetve autóbalesetek miatt. A neves orvosi szaklap, a British Medical Journal szerint a megnövekedett reakcióidő következtében a marihuána hatása alatt álló sofőröknél duplájára nő a balesetek kockázata. Pszichiátriai kutatások kimutatták, hogy erős kapcsolat van a marihuána és skizofréniás állapotok létrejötte között. Egy széles körben elvégzett új-zélandi felmérés pedig arra jutott, hogy a folytonos marihuánahasználat csökkenti a motivációt a tanulásra, és akár 8 ponttal is csökkentheti az IQ-t.

– Az elszívott vagy megevett marihuána orvosság.

A vadkendernek valóban van gyógyászati felhasználása, a Marinol és Sativex gyógyszerek például ebből készülnek. A vadkenderből készült gyógyszerek jótékony hatással tudnak lenni például a rákbetegek fájdalmainak enyhítésében és súlyos izomgörcsök feloldásában – orvosi felügyelet mellett, ettől azonban az elszívott vagy megevett nyers marihuána még nem válik orvossággá.

– Rengetegen kerültek rács mögé csupán azért, mert marihuánás cigarettát szívtak.

A drogliberalizálás hívei gyakran hozzák fel ezt az érvet – ha legális lenne a marihuána, sokkal kevesebb embert kellene a börtönökben eltartani az adófizetők pénzén. Az Egyesült Államokban azonban a rabok csupán 0,3 százaléka van börtönben marihuána miatt. A marihuánafelhasználók nagyon kicsiny százaléka kerül börtönbe, és általában ilyenkor más bűntény is közre szokott játszani.

– Az a tény, hogy az alkohol és a dohányáruk legálisak, a marihuána legalizálása mellett szól.

"A marihuána biztonságosabb, mint az alkohol, ezért ugyanolyan szabályozásnak kellene rá vonatkoznia" – hangzik az érv a legalizálás mellett. De valóban okos dolog ezekből a szabályozásokból kiindulni? Kétségtelen, hogy az alkohol és a dohányzás több ember halálát okozza, mint az illegális drogok együttvéve, de ez követendő példa? Elég baja van az embereknek ettől a két legalizált anyagtól, minek még más kábítószer(eke)t legálissá tenni?

– A marihuána legalizálása óriási többletbevételt hozna a kormányoknak.

Miért a dílerek és a drogkartellek keressenek ezen pénzt, miért ne a kormányok? – szól a következő legalizációpárti érv. Az igazság az, hogy minden egydollárnyi bevétel után körülbelül tíz dollárba kerülnek az államnak a megnövekedett egészségügyi költségek. A dohány- és alkoholforgalmazó vállalatok pedig úgy reklámoznák a vadkender-származékokat, mint annak idején a Marlboro a cigarettát – azaz tömegesen félrevezetnék az embereket, és további súlyos egészségügyi katasztrófát idéznének elő.

– Hollandia pozitív példája a marihuána legalizálásának.

A liberalizáció óta Hollandiában jelentősen megnőtt a kábítószer-fogyasztók száma, különösen a fiatalok körében. Nőtt az olyan bűncselekmények száma, amelyekben a marihuána is szerepet játszott. A hollandiai Maastricht Egyetemen elvégzett széles körű felmérés szerint a marihuánafogyasztás számokban kimutathatóan rontja a diákok teljesítményét, különösen a kognitív működést igénylő tantárgyak, így a matematika esetében.

– A megelőzés és betiltás eredménytelen – mi értelme van ezzel szemben küzdeni?

A különböző polgári és állami kezdeményezések fel tudnak mutatni eredményeket a droghasználat csökkentése terén. A marihuánaelvonási programok is gyakran pozitív hatásfokkal működnek.

http://www.hetek.hu/hatter/201508/jozanul_a_furol