Ezeket látta már?

Terápiás étkezés

2016.07.19. Módosítva: 2016.07.20.

Gyógyszeres kezelés és táplálkozás: ki kell, hogy egészítsék egymást. Ezeket az ismereteket sajnos csak nagyon kevés orvosnak sikerül átadni pácienseinek. Gyakran egyszerűen csak az idő hiányzik az egyéni tanácsadásra.

Egy biztos: a megfelelő tápanyagokkal a gyógyszeres terápia támogatható, sőt a gyógyszer-szükséglet akár csökkenthető is. Sok tájékozott páciens kér orvosától kifejezetten táplálkozási tanácsokat, hiszen szeretnének naprakészek lenni.

Általános táplálkozási tanácsok

Sok betegségben adható speciális diétás iránymutatás. Gyakran ezeket egyedileg kell alkalmazni például egyedi érzékenység vagy diabétesz esetén. Több betegséggel küzdő pácienseknek is egyedileg kell tanácsot adni. Mégis léteznek olyan általános, megszívlelendő irányelvek elterjedt népbetegségekre, pl. magas vérnyomás, magas koleszterinszint, reuma, csontritkulás, köszvény, amiket az orvosok akár a mindennapi praxisuk során is javasolhatnak. Ha a betegek alkalmazzák ezeket, az életmódba beépülő helyes táplálkozási gyakorlat a terápia eredményének akár a felét is kiteheti.

Hering reumásoknak

Az arachidonsav előanyaga egy gyulladásgátló anyagnak, amely hatását a rheumatoid arthritis gyulladásának helyén fejti ki. Az arachidonsav-származékok minden állati eredetű élelmiszerrel bejutnak a szervezetbe. Így például 100 g sertéshús 120 mg, 100 g tonhal 280 g arachidonsavat tartalmaz. Növényi eredetű élelmiszerekben azonban ez a zsírsav nem fordul elő. Reumás betegeknek ezért ideális lehet a vegetáriánus étrend. Előnyös az omega-3 zsírsavak, különösen az eikozapentaénsav bevitele. Omega-3 zsírsavak nagy mennyiségben találhatók tengeri halakban, pl. hering vagy a lazac, amelyeknek heti kétszer az étrendben kéne lenniük. Azok, akik nem kedvelik a tengeri halakat, 30 mg halolaj-zsírsavat/kapszulát szedhetnek.

Hasonló pozitív hatása van az alfa-linolénsavnak, ami a lenben, repcében, búzában és dióolajban található.

Ugyanígy reumásoknak ajánlottak az antioxidánsok, pl. E-vitamin, amelynek különböző anyagcsere-folyamatokban gyulladáscsökkentő hatása van. A szelén, mint nyomelem is antioxidatívan hat, különösen C-vitaminnal együtt. Mivel a szelén főleg arachidonsav-tartalmú állati eredetű ételekben fordul elő, célszerű a szeléntabletták szedése.

Sajt csontritkulás ellen

A kalcium és a D-vitamin az oszteoporózis elleni terápia hozzátartozói. Mégis hiányoznak idősebb emberek étrendjéből olyan táplálékok, amik a csontok építőanyagait tartalmazzák.

  • Elegendő kalcium: 1000 mg naponta. Ez két-három szelet sajtnak felel meg. Szardíniában, szójában és más tejtermékekben szintén nagy mennyiségben található.
  • A D-vitamin nélkülözhetetlen a kalciumfelvételhez és a csontok mineralizációjához. Halban, baromfiban és sajtban található. Ahhoz, hogy a D-vitamin aktívan beépülhessen, szükséges a bőrre érkező napfény.
  • A K-vitaminnak a csont anyagcseréjében van szerepe: ez termeli a strukturális és szabályozó proteineket, például az oszteokalcint. Emellett a K-vitamin aktiválja a csontépítő sejteket, az osteoblastokat. Mivel elsősorban idősebb emberek szenvednek lappangó K-vitamin-hiányban, ezért spenót, savanyúkáposzta, fejes saláta, marhamáj és zöld tea fogyasztása lenne javasolt.
  • Még a fluor is stimulálja az osteoblastokat és hozzájárul a csont szilárdságához. Itt a fluortartalmú étrend az ajánlott.

A köszvényben szenvedőknek vizet

Egy köszvényterápia során mindenek előtt az a fontos, hogy a beteg elkerülje a húgysav-keltő élelmiszerek fogyasztását. Húgysav a purin lebontásakor képződik, illetve a fellépő húgysavmennyiségnek nem szabad túllépnie az 500 milligrammot.

Köszvény esetén elkerülendő:

  • Minden hús- és kolbászfajta, főképp a belsőségek,
  • Kisméretű halak, mint a szardínia,
  • Hüvelyesek és káposzta.
  • A zsírbevitel maradjon napi 70 g alatt, mivel az anyagcsere során keletkező ketontestek gátolják a húgysav kiválasztását. Ezért is ajánlatos elkerülni a szigorú fogyókúrákat, mert a zsírbontás alatt ketontestek termelődnek.
  • Alkohol: bár nem tartalmaz purint, kedvez a tejsavtúltengésnek és csökkenti a húgysav oldhatóságát, aminek következtében húgysav-nátrium kristályosodik ki. Emellett az alkohol gátolja a húgysav kiválasztását és az adenin lebontásával stimulálja a húgysav-szintézist a májban.

Amire a betegeknek még figyelniük kell:

  • Igyekezni kell a fehérjéket elsősorban tejtermékekből és tojásból nyerni.
  • Sok vizet kell inni, hogy meginduljon a húgysavkiválasztás.

Teljes kiőrlés és leveles zöldségek

Ami jó a vérkeringésnek, az az egész embernek jó – legalábbis ez érvényes a táplálkozásra, ugyanis a magas vérnyomásra és magas koleszterinszintre válaszoló ajánlások túlmenően lefedik az egészséges étrendet:

  • Telítetlen zsírsavak, mindez elsősorban a növényi olajokban (len-, repce-, olívaolaj), jó hatást gyakorolnak a vérnyomásra.
  • Hetente többször együnk halat – többek között az ebben található zsírsavak miatt. De ez akár hering is lehet paradicsomszószban.
  • Sok rostanyagot vegyünk magunkhoz! A kenyérben és a zöldségekben előforduló étkezési rostok megkötik az epesavat és csökkentik a bélbe jutó koleszterin mennyiségét.
  • Kevés só: 6 gramm konyhasó ajánlott. De mivel a kolbász, a sajt és a készételek bőven meg vannak sózva, magánál a főzésnél és az utánsózásnál gyakoroljunk önfegyelmet!
  • Sok leveles zöldség, mivel rostokon kívül folsav is előfordul bennük, a megnövekedett homocisztein-szintet csökkentheti.
  • Kevés alkohol. A fenolok miatt többször ajánlott vörösbort váltsuk fel szőlőlével! Az alkoholt sejtméregként nem lehet eléggé alábecsülni. Két alkoholmentes napunk mindenképpen legyen a héten!
  • A tojásról sem kell egészen lemondanunk, ugyanis lecitint tartalmaz, ami csökkentheti az LDL koleszterint.

Az átállás pedig egyáltalán nem nehéz. Itt van néhány hasznos tanács a hétköznapokra:

  • Több zöldséglé.
  • Inkább halas szendvics a BigMac helyett.
  • Hal repceolajban sütve, nem vajban.
  • Minden ebédhez zöldség.

Csak próbáljuk ki!

Enni nem csak elv szerint

Gyakran csak kedv és hangulat szerint eszünk, vagy csak abból a szokásból, hogy adott időben ebédelni kell. Sokkal kevesebbszer fordul elő, hogy azért eszünk, mert éhesek vagyunk.

Négy ok, miért kéne kevesebb húst fogyasztanunk

1. A hús nehezen emészthető, de gyorsan romlik. A következő harapásnál figyeljen arra az egy darab húsra, amit le fog nyelni! Elég pépes? Biztos tapasztalta már, hogy a hús nem oldódik fel 100%-osan. Erre még sem a gyomrunk, sem a bél nem képes, mivel nincs a hús fogyasztásához megfelelő fogazatunk vagy más jó előkészítés. Ebből következik, hogy a hús nem emésztődik meg teljesen és ürítődik ki, hanem gyakran a bél gyűrődéseiben marad, amíg szétbomlik. Ennek következménye vastagbélrák is lehet.

2. A rendszeres húsevők vére és szövetei magasabb ammóniaszintet mutatnak. A megmaradt állati eredetű fehérje nitrogénné alakul, ami ammóniát képez. Az pedig egyike a test legmérgezőbb anyagainak. Deformálhatja a sejteket és a bennük lévő DNS-t, illetve daganatot is okozhat. Az ammóniának kellemtlen szaga van, amit bőrön és a garaton keresztül bocsátunk ki. Ez persze kellemetlen test- és szájszagot eredményez.

3. Állati eredetű élelmiszerek arachidonsavat és más telítelen zsírsavakat tartalmaznak, amik az emberi szervezetben gyulladáskeltő eikozanoidokat képeznek. Ez kedvez a reumás megbetegedéseknek. Arachidonsav a húsban, kolbászban, tojásban és tejtermékekben található. Mégis heti két kis adag hús nélkülözhetetlen az arachidonsav-tükör számára. A hal is tartalmaz arachidonsavat, mégis hatása kevésbé káros. Így ajánlott többször tengeri halat enni, különösképpen, ha reumás panaszok is fellépnek. Halat ehetünk füstölve, sütve, párolva, vagy akár konzervből is. (ld. Hering reumások számára)

4. Zsírok (lipidek) növelhetik a vérben lévő LDL-koleszterin szintjét. Azt a két gramm koleszterint, amit a szervezet igényel, megtermeli magának. A koleszterin a szervezet alapanyaga, a májban képződik. Ez a létfontosságú zsírszerű anyag azért szükséges, hogy stabil sejthártyát építsen fel, epesavat állítson elő, ami nélkül bizonyos ételek emésztése nem lehetséges, D-vitamint termeljen, ami a csontok felépítéséhez elengedhetetlen, vagy akár nemi- (tesztoszteron, ösztrogén) vagy a mellékvesekéregben termelődő (kortizon) hormonokat termeljen. 100 g kolbász, hús, hal vagy szárnyas elfogyasztásával körülbelül 74 mg koleszterint veszünk magunkhoz. De ha ezeket a zsírokat a test nem bontja le vagy üríti ki megfelelően, felhalmozódnak és a mészhez hasonlóan elraktározódnak a véredényekben. Ha a folyamatot nem gátoljuk (például koleszterinmentes étrenddel), idővel érszűkület alakulhat ki, lehetőséget biztosítva az agyvérzésnek vagy a szívinfarktusnak.

Tipp: jól megrágva, félig megemésztve

Az alapos rágásnak fontos szerepe van a jó emésztésben. Minden falatot 30-szor, sőt, akár 50-szer is meg kellene rágnunk. Ez minél intenzívebb, annál több nyál termelődik, ami alapvető eleme az emésztésnek. A nyál tartalmazza azokat a fontos enzimeket, amelyek az emésztési folyamatot megkezdik. A nyál erősen lúgos, és ellensúlyozza a gyomorsav savasságát. A lenyelt falat a gyomor savas környezetében előidézi az egyensúlyt és véd a megmaradt savaktól, amik elsősorban a gyomor nyálkahártyáját támadják és akár fekélyhez is vezethetnek. Szintén fontos, hogy étkezés közben ne igyunk. A folyadék csak elmosná a nyálat, mielőtt az kifejtené hatását.

A kiegyensúlyozott étkezést az élelmiszerek és italok tudatos, egészséges, teljes értékű és változatos összeállítása jelenti. Ételeink semmiképpen se legyenek kémiailag kezelve és kíméletesen legyenek elkészítve (érts: ne főzzük túl stb.) Ezáltal biztosítjuk, hogy a test minden olyan létfontosságú tápanyagot, mint a fehérjét, zsírokat, szénhidrátot, rostanyagokat, vitaminokat, nyomelemeket és ásványi anyagokat kielégítő mennyiségben vegyen magához.

Szerző: Dr. Hegybíró Ágnes

Forrás: meine-gesundheit.deétk

Forrás: EgészségKalauz