Gombát evett és rosszul lett? Ezt tegye az első percekben, ha gombamérgezésre gyanakszik!

Gombamérgezés: a mentők első kérdése ez lesz – Ön tudja a választ? Az ősz nemcsak a túrázás szerelmeseit, hanem a gombagyűjtőket is vonzza az erdőkbe. Sajnos a népszerű ehető fajták, mint a vargánya és a rókagomba mellett halálosan mérgező gombák is megbújnak az avarban.

Ősszel sokan indulnak kosárral az erdőbe, hogy friss gombát gyűjtsenek. A természet ajándéka valóban különleges, hiszen kevés étel tudja egyszerre képviselni az erdei hangulatot és a konyhaművészet ízeit úgy, mint egy jól elkészített gombás étel. De nem szabad elfelejtkezni az árnyoldalról sem: a gombák között akadnak olyanok, amelyek egyetlen falattal képesek életveszélybe sodorni az embert. Magyarországon minden évben történnek mérgezéses esetek, nem egyszer halálos kimenetellel.

Mit tegyen, ha mérgezésre gyanakszik?

Ha gombamérgezés gyanúja merül fel, azonnal a 112-es segélyhívó számot kell hívni, amely Magyarországon a központi segélyhívó vonal. Innen a megfelelő szakemberek (mentők) azonnal riasztásra kerülnek.

Érdemes tudni:

• A beteg mielőbbi kórházba szállítása életmentő lehet, különösen gyilkos galóca-gyanú esetén.
• A mentők érkezéséig tartsa meg a gombamaradékot, és jegyezze fel, mikor fogyasztották el az ételt, mikor jelentkeztek az első tünetek. Ez nagy segítség az orvosoknak a diagnózisban.
• Ha bizonytalan, hogy mérgezés történt-e, akkor is hívja a mentőket – jobb fölöslegesen kivizsgáltatni, mint késlekedni.

Ha Ön vagy valaki a környezetében gombát evett, és hányás, hasmenés, hasi görcsök, szédülés jelentkezik, azonnal forduljon orvoshoz. A maradék gombát vigye magával a kórházba, mert segíti a diagnózist. Gyermekeknél különösen fontos a gyors reakció. A késlekedés végzetes lehet.

Mikor kérjen azonnal segítséget?

Ha valaki gombafogyasztás után rosszul lesz, azonnal orvost kell hívni. Az elsősegély addig tart, amíg a szakember megérkezik, de ez idő alatt is lehetnek életmentő teendők. A legfontosabb, hogy őrizzük meg a gombamaradékot, és próbáljuk kideríteni, milyen faj okozhatta a mérgezést - írják a szakértők.

• Gyilkos galóca gyanúja esetén (6 óránál később jelentkező heves hányás, hasmenés): a beteget sürgősen kórházba kell szállítani. Hánytatni nem szabad, inkább hideg vízzel vagy jéggel csillapítsuk a hányingert, és tartsuk melegen.
• Muszkarin típusú mérgezésnél (nyálzás, verejtékezés, pupillaszűkület, látászavarok): a hánytatás segíthet, a végső megoldást az orvosi atropin injekció adja.
• Bizonytalan eredetű mérgezésnél: mielőbb ürítsük ki a gyomrot hánytatással, adjunk hashajtót és orvosi szenet, majd biztosítsunk nyugalmat, meleg takarót, folyadékot.

Minden esetben a beteg pihenjen, legyen kényelmesen lefektetve, és amíg a segítség megérkezik, mi gondoskodjunk róla. A gyors felismerés és a megfelelő elsősegély életet menthet.

Lépésről lépésre teendők gombamérgezés gyanújakor

1. Azonnali segélyhívás

• Hívja a 112-es segélyhívót.

Mondja el:

• hány beteg érintett,
• mikor és mennyi gombát fogyasztottak,
• mikor kezdődtek a tünetek,
• milyen panaszok jelentkeztek (pl. hányás, hasmenés, görcs, szédülés).

A mentők, amikor gombamérgezés gyanújával hívják őket, szinte mindig azzal kezdik a kérdéseiket, hogy:

1. 1 Mikor fogyasztotta a beteg a gombát? – Ez döntő jelentőségű, mert a tünetek és a fogyasztás között eltelt idő alapján lehet gyanítani, hogy melyik gombafaj okozhatta a mérgezést. Például ha a panaszok csak 6–12 óra múlva jelentkeznek, az gyakran gyilkos galóca-féle mérgezésre utal – ez a legsúlyosabb. Ha viszont 15–60 percen belül jön a rosszullét (nyálzás, izzadás, pupillaszűkület), akkor inkább muszkarin típusú mérgezésről lehet szó, ami más kezelést igényel.
2. 2 Mennyi gombát evett, és ki evett még belőle? – Ez segít a kockázat megítélésében és a további betegek felkutatásában.
3. 3 Megvan-e a gombamaradék? – A laborvizsgálathoz óriási segítség, ha elérhető a maradék gomba, étel, vagy akár hányadék. Ez sokszor a pontos azonosítás egyetlen módja.
4. 4 Milyen tüneteket észleltek eddig? – A panaszok jellege (hányás, hasmenés, görcs, idegrendszeri tünetek) szintén közelebb visz a diagnózishoz.

2. Bizonyíték megőrzése

• Gyűjtse össze a megmaradt gombát, ételmaradékot, hányadékot – ez segíti a laborvizsgálatot.
• Ha lehet, jegyezze fel vagy fényképezze le, milyen gombát fogyasztottak.

3. Beteg megfigyelése

• Fektesse le kényelmesen, takarja be.
• Figyelje a légzését, pulzusát, tudatállapotát.
• Ne adjon alkoholt és ne engedje, hogy újra egyenek a gombából.

4. Tünetek szerinti elsősegély

• Későn (6 óra múlva vagy másnap) jelentkező heves hányás/hasmenés → NE hánytassa, csak kis korty hideg vízzel vagy jégkockával csillapítsa a hányingert, és mielőbb kórházba kell juttatni (gyilkos galóca-gyanú).
• Korán (1–3 órán belül) jelentkező nyálzás, verejtékezés, pupillaszűkület → hánytassa meg, majd várja az orvosi atropin-kezelést (muszkarin típusú mérgezés).
• Bizonytalan mérgezés (émelygés, szédülés, hasi görcsök) → hánytatás langyos vízzel, hashajtó és orvosi szén adása, ha elérhető.

5. Folyadék és nyugalom biztosítása

• Itasson sok vizet vagy teát, ha bírja a beteg.
• Gyomorgörcs esetén meleg borogatást tehet a hasra.
• Erős hányinger esetén apró kortyokban jégbe hűtött vizet vagy kávét lehet adni.

A lényeg összegezve

A gombák világa rendkívül sokszínű, és az ehető fajok mellett mindig ott lapulnak a halálosan mérgezők is. A szakértők rendre figyelmeztetnek: már egy apró tévedés a gombaazonosításban is tragikus következményekkel járhat.

A mérgező gombák alattomos veszélyt rejtenek: sok közülük megtévesztően hasonlít az ehető fajtákra. A legnagyobb fenyegetést továbbra is a gyilkos galóca jelenti, amely ellen nincs biztos ellenszer. Bár a kutatók keresik a megoldást – indocianin zöld, génszerkesztés, új diagnosztikai módszerek –, a gyakorlatban ma még egyetlen hatékony gyógyszer sem áll rendelkezésre. A valódi védelem tehát az elővigyázatosság: soha ne fogyasszon bevizsgálatlan gombát, és gombagyűjtés után mindig keresse fel a szakértőt.

A tudomány és az orvoslás fejlődése ellenére a mérgező gombák toxinjai ma is komoly veszélyt jelentenek. Évről évre számos mérgezést okoznak, és mind a mai napig súlyos orvosi kihívást jelentenek a kezelőorvosoknak.

Ezek a vegyületek nem véletlenül alakultak ki: több millió évnyi evolúció eredményeként szolgálnak a gombák „védelmi fegyvereként”. Arra hivatottak, hogy megóvják a gombát a fogyasztóktól és előnyt biztosítsanak a túlélésért folytatott versenyben. A kutatások mindmáig zajlanak, és rendszeresen fedeznek fel új, addig ismeretlen mérgező anyagokat. Némelyikük különösen érdekes az orvostudomány számára, mert egyedi biokémiai hatásmechanizmusokkal bír.

De mely gombák a legveszélyesebbek, miért ennyire alattomosak a tüneteik, és mit mondanak a legfrissebb kutatások arról, hogy lesz-e valaha hatékony ellenszer?

Miért veszélyesek a mérgező gombák?

A gombamérgezés lényege, hogy bizonyos fajok toxinokat – mérgező vegyületeket – tartalmaznak, amelyek a gyomor-bélrendszeren keresztül felszívódva különböző szerveket támadnak meg. Vannak, amelyek a májat pusztítják, mások az idegrendszerre, a vesére vagy éppen a szívre hatnak. A tünetek gyakran késleltetve jelentkeznek, órákkal a fogyasztás után, amikor már késő lehet. Ez a késlekedés teszi annyira veszélyessé például a gyilkos galócát.

Egy 2025-ös áttekintő tanulmány szerint a halálos gombamérgezések 90 százalékáért a galócák amanitin nevű méreganyagai felelősek. Ez mutatja, hogy egyetlen gombafaj-csoport milyen óriási hatással van a közegészségügyre.

A legveszélyesebb fajok

• Gyilkos galóca (Amanita phalloides). Magyarország erdeiben is gyakori. Egyetlen kalap akár egy felnőtt ember halálát okozhatja. A méreganyag, az α-amanitin, a májsejteket pusztítja, és gyakran csak májátültetés mentheti meg a beteget.
• Fehér galóca (Amanita verna). A gyilkos galócához hasonlóan halálos, tavasszal jelenik meg. Azért veszélyes, mert sokan keverik össze a csiperkével.
• Párducgalóca (Amanita pantherina). Nem halálos, de súlyos idegrendszeri tüneteket, hallucinációt, görcsöket, zavartságot okoz.
• Sátántinóru (Rubroboletus satanas). Feltűnő, vaskos gomba. Fogyasztása heves hányást, hasmenést, hasi görcsöt vált ki, de nem életveszélyes.
• Susulykafélék (Inocybe, Clitocybe fajok). Muszkarint tartalmaznak, amely erős verejtékezést, pupillaszűkületet, súlyos esetben légzésleállást okozhat.

A gyilkos galóca nagyon veszélyes, ennek a gombának a számlájára írható a gombamérgezés miatt halálesetek 90 százaléka. Vajda Zsolt, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet osztályvezető főorvosa akkor azt nyilatkozta:

A májkárosodás a harmadik-negyedik napra kezd kialakulni, annak megállítása pedig egy heroikus küzdelem.

Az amatoxinok: a legrettegettebb méreganyagok

A leghírhedtebb toxincsoport az amatoxinok, amelyek a gyilkos galócában (Amanita phalloides) és a fehér galócában (Amanita virosa) találhatók. Ezek az anyagok blokkolják az RNS-polimeráz II enzimet, amely a fehérjeszintézishez nélkülözhetetlen. Ennek következménye, hogy a sejtek nem képesek regenerálódni – különösen a májban és a vesében okoznak végzetes károsodást. Bár a modern orvostudomány rendelkezik életmentő lehetőségekkel, például májátültetéssel, biztos ellenszer ma sem létezik az amatoxin-mérgezésre.

Fallotoxinok: a sejtváz rombolói

Ugyancsak a gyilkos galócában találhatók a fallotoxinok, amelyek lassabban fejtik ki hatásukat, de az aktin filamentumok károsításával meggyengítik a sejtek szerkezetét. Más mérgekkel kombinálva súlyosbítják a mérgezés kimenetelét.

Muszkarin: idegrendszeri zavarok

A légyölő galócában (Amanita muscaria) és a téglagombában (Hypholoma fasciculare) előforduló muszkarin az idegrendszer kolinerg receptoraira hat. A mérgezés tünetei közé tartozik a fokozott nyáltermelés, az alacsony vérnyomás és súlyos esetben a légzésleállás. Jó hír, hogy ebben az esetben létezik hatékony ellenszer: az atropin.

Giromitrin: alattomos ellenség a kucsmagombában

A kucsmagombában (Gyromitra esculenta) előforduló giromitrin a szervezetben monometilhidrazinná alakul, amely roncsolja a májat, a vesét és az idegrendszert. A hagyományos főzés sem képes teljesen eltávolítani, így fogyasztása komoly veszélyt rejt. A mérgezés hányással, görcsökkel és súlyos szervkárosodással járhat.

Orellanin: a késleltetett veszedelem

A döghálós pókhálósgomba (Cortinarius orellanus) orellanint tartalmaz. A mérgezés alattomos, mert a tünetek – veseelégtelenség jelei – csak napokkal a fogyasztás után jelentkeznek. Mire a diagnózis felállítható, sokszor már visszafordíthatatlan károsodás történt. A betegek gyakran dialízisre vagy veseátültetésre szorulnak.

Koprin: veszélyes párosítás alkohollal

A tintagombában (Coprinopsis atramentaria) található koprin önmagában nem súlyos, de alkohollal együtt fogyasztva mérgezéshez vezet. Ilyenkor az arckipirulás, a szapora szívdobogás és a hányás jellemző tünetek. Nem véletlenül ragadt rá a népi elnevezés: „rendőrgomba”.

Hallucinogén vegyületek: iboténsav, muszimol, pszilocibin

A légyölő galóca és a párducgalóca iboténsavat és muszimolt tartalmaz, amelyek hallucinációt és súlyos idegrendszeri zavarokat okoznak. A kutatókat lenyűgözi ezeknek a vegyületeknek a glutamát- és GABA-receptorokra gyakorolt hatása, ugyanakkor a mérgezés eszméletvesztéshez és neurológiai károsodáshoz is vezethet.

A pszilocibin, amely például a szabadsapka-gombában (Psilocybe semilanceata) fordul elő, szintén hallucinációkat vált ki. Bár a modern pszichiátria kutatja terápiás lehetőségeit, például kezelésre rezisztens depresszió esetén, a kiszámíthatatlan pszichés hatások miatt alkalmazása még mindig korlátozott.

Van-e rá ellenszer?

Ez az egyik legégetőbb kérdés. A válasz: biztos ellenszer ma sincs a gyilkos galóca mérgére.

Az orvosok tüneti kezelést alkalmaznak: méreganyagok kiürítése, folyadékpótlás, májfunkció támogatása, szükség esetén májátültetés. Bizonyos mérgezéseknél, például a muszkarin tartalmú gombáknál az atropin adható ellenszerként, de az amatoxinokra nincs specifikus gyógyszer.

Az utóbbi években sokat cikkeztek arról, hogy egy indocianin zöld nevű anyag lehet a gyilkos galóca lehetséges ellenszere. Azonban fontos tudni: eddig csak állatkísérletekben mutattak ki hatást, és csak akkor, ha néhány órán belül beadták. Ha a tünetek már kialakultak, az anyag hatástalan. Ezért a szenzációs címek mögött sok a túlzás. Vannak kísérletek génszerkesztéses módszerekkel is, de ezek még nagyon távol állnak a gyakorlati alkalmazástól.

Mit mutatnak az új esettanulmányok?

Egy 2025-ben publikált orvosi esetbemutató szerint egy fiatal nő gombamérgezés után nemcsak máj- és vesekárosodást szenvedett, hanem szívelégtelenséget és hasnyálmirigy-gyulladást is kialakított. Ez rámutat arra, hogy a gombamérgek hatása jóval összetettebb lehet, mint gondolnánk. Egy másik vizsgálatban pedig 19 órával a fogyasztás után is sikerült kimutatni iboténsavat a beteg mintáiban, ami a diagnosztikát segítheti.

Gyermekek és gombamérgezés

A gyermekek különösen érzékenyek: kisebb testtömegük miatt ugyanaz a mennyiség súlyosabb mérgezést okoz. Egy friss kínai tanulmány szerint a gyermekkori gombamérgezések gyakran nem klasszikus tünetekkel járnak, hanem neurotoxikus hatásokkal, például hallucinációkkal. Európai adatok is alátámasztják, hogy a legtöbb eset „enyhe gyomorrontásnak” indul, de gyakran súlyosbodik, és kórházi kezelést igényel.

Magyarországi helyzet

Hazánkban több mint 3000 gombafaj ismert, ezek közül mintegy 100 mérgező. A legtöbb halálos mérgezést a gyilkos galóca okozza.

A piacokon árult gombák biztonságosak, mert kötelező a gombaszakértői ellenőrzés. A baj szinte mindig abból adódik, ha valaki maga gyűjt gombát, és nem vizsgáltatja be.

Érdemes tudni: a „házi praktikák” – például hogy a hagyma megfeketedik, ha mérgező gombával főzzük – teljesen megbízhatatlanok. Egyedül a szakértői bevizsgálás nyújt biztonságot.

Kapcsolódó cikk

Gombamérgezés - ha ezeket a tüneteket tapasztalja, sürgősen irány az orvos!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!