Hogyan működik a szemünk?

#általános egészségügyi téma #szembetegség
2010.08.16. Módosítva: 2017.01.12.

A szem érzékelésünkben a legnagyobb jelentőségű szervünk - a kiváló látás minél hosszabb távú megőrzése ezért igen fontos feladatunk. A hallás, szaglás, ízlelés és egyensúlyérzet mind másodlagos a látáshoz képest.

A szemet használjuk legtöbbet, hiszen segít a világban való mindennemű tájékozódásban. Felépítése bonyolult, de tökéletes, ahogyan a működése is igen figyelemreméltó!

A legegyszerűbb szemek csak arra képesek, hogy eldöntsék: fény van-e vagy sötét a környezetben. Az összetettebb szemek azonban megkülönböztetnek alakokat, színeket. Természetesen utóbbi az emberé. Mi például el sem tudjuk képzelni, hogy milyen lehet a világ színek nélkül.

Kamera a szemben

Szemünk egyszerű, két részből álló objektívvel rendelkezik. A külső a szaruhártya, belső a lencse. A szemgolyónk egy kis, pingpong labda méretű szerv, egy lágy gömb, melyben egy különlegesen érzékeny kis "kamera" működik – Legnagyobb részét szívós, fehéres színű burok borítja, ez a szem fehérje vagy ínhártya. Elülső része a szaruhártya, mely szinte teljesen átlátszik és fény-áteresztő. Széléig ér a kötőhártya – ez a védőréteg oltalmazza a szem fehérjét. Hogy mindig tiszta, az a könnyeknek is köszönhető. Az ínhártya alatt az érhártyát találjuk, parányi hajszálerekből áll, melyek a szemet táplálják. Az érhártya alatt a retina van, mely a külvilág színes képeit érzékeli.

A fény a szaruhártyán áthaladva az ún. csarnokvízbe jut, majd a szembogárhoz érkezik – a pupillához. Ezt a nyílást a színes szivárványhártya veszi körül, melyet apró izmok mozgatnak, és a pupilla átmérőjét is beállítják a fényviszonyoknak megfelelően – sötétben akár 8 milliméteres is lehet. Méretét érzelmeink és különböző kémiai anyagok is befolyásolják.

A pupilla mögött helyezkedik el a szemlencse, mely fókuszálja a fénysugarakat. Célja az, hogy éles képet alakítson ki a retinán. Ennek során a szemlencsét egy körkörös sugárizom alakítja megfelelő formájúra. Ha a tárgy, amely előttünk áll, közel van, alakja domború, ha pedig távolabb, akkor lapos. A szemlencse és a retina vagy recehártya között található az áttetsző üvegtest – ez tölti ki a szemgolyó belsejét, és szilárddá is ez teszi, a külső ínhártyával együtt.

A retinát egyébként a látás érzékelésére 130 millió pálcika és a színes látás érzékelésére 7 millió csap alkotja – ezek a fotoreceptorok. A nyúlványok legnagyobb koncentrációja a sárgafoltban van, tehát ez a legélesebb látás helye. Kicsit olyan, mintha szemünk egy 130 megapixeles fényképezőgép lenne.

A szem és az agy együtt a környezetet akár három látószögben is láttatja. Az ember érzékeli a világot a kéktől egészen a vörös színig. Vagyis a 400 nm-től 700 nm-ig terjedő hullámhosszú fényt.

Maga is optikai eszköz

A szem önmagában is egy optikai eszköz – sokoldalú optikai berendezés, egy kettős lencserendszer, amelynek első és fontosabb lencséje a cornea, a második – amely az alakváltoztatásra képes - átlátszó tagja pedig a szemlencse, amely lényegében "kisegítő lencse". Jó példa a működésére, hogy az egyik leggyakoribb szembetegségnél, a hályognál vissza lehet adni a látást, ha a beteg lencsét eltávolítják, és a szemen kívüli szemüveglencsével vagy a cornea felületére helyezett műanyag kontaktlencsével pótolják.

A fiataloknál, akik normálisan látnak, igen nagy a szem alkalmazkodóképessége. A tiszta látáshoz könnyen alkalmazkodik egy gyermek. Még akkor is, ha egy nagyon rövidlátó személy szemüvegét veszi fel. Minél idősebbek vagyunk azonban, a szem alkalmazkodóképessége annál jobban csökken, a normális fókuszáló képesség időseknél legtöbbször hiányzik. Tegyünk hát mindent meg annak érdekében, hogy szemünket minél jobb formában megőrizzük!

Az eredeti cikk itt olvasható:

Szerző: Adrina

Forrás: Napidoktor