A daganat örökölhető? Itt a szakértő válasza!
A válasz egyszerűnek tűnik, de nem az: óvatosan kell bánni a rák örökölhetőségéről szóló kijelentésekkel.
Ugyan genetikai mutációk sora vezet el egy rosszindulatú daganat kialakulásáig, ám ez nem azt jelenti, hogy a rák örökölhető betegség lenne – ez csak az esetek néhány százalékában mutatható ki egyértelműen. A tumorokat okozó génhibák az esetek egy jelentős részében ugyanis nem a szülőktől származnak, hanem életünk során szerezzük azokat.
Egyes daganatos betegségeknél ugyan kimutatták már az adott családban előforduló, öröklött genetikai befolyást, ám ennek aktiválódásához sok más tényező is szükséges, ezért az öröklődésnél nem elég a géneket vizsgálni, az is ugyanilyen fontos, hogy a család milyen életformát, étrendet, milyen környezeti viszonyokat örökít át a következő nemzedékre. A Rákgyógyítás Magazinban a kérdéskört prof. dr. Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézetének egyetemi tanára tekintette át.
"Nagyapám tüdőrákban halt meg, édesanyámat mellrákkal kezelik, a rokonságban vastagbélrák is előfordult már. Félek, hogy öröklődik a rák, el akarom kerülni, hogy nálam is kialakuljon daganat vagy hogy továbbadjam a rossz géneket majd a gyerekeimnek. Mit tegyek?" – így szólt a Rákgyógyítás portál orvosi rovatához érkezett egyik kérdés, amely visszatérően felmerül azokban, akiknek volt már daganatuk vagy a családjukban előfordult a betegség.
A válasz egyszerű és mégis nagyon bonyolult
Az esetek többségében kijelenthető: a rák nem örökölhető, ennek előfordulását az esetek kisebb részében mutatták ki a kutatók. Vannak azonban olyan hajlamosító tényezők, amelyek továbbadhatók. Ahhoz viszont, hogy ebből rák legyen, a gének mellett általában más rákkeltő tényezők is szükségesek.
– Gyakorlatilag minden emberi gént ismerünk, s egyre nagyobb teljesítményű szuperszámítógépek használatával készülnek a genetikai, genomikai elemzések, amelyek révén keressük az összefüggéseket közöttük. A genetikai térképen találtak is már kapcsolódásokat a mellrák egyes típusai, a melanoma, a tüdőrák, a gyomorrák, a hasnyálmirigyrák, a vastagbélrák, de a májrák vagy az agydaganatok terén is, azonban ezeknek a felfedezéseknek egyelőre nagyon korlátozott a gyakorlati használhatóságuk – jelentette ki Falus András professzor.
Nem elég ugyanis a géneket ismerni, azt kell megfejteni, hogyan alakulnak ki a tumorok kifejlődéséhez vezető génhálózatok és kinél mitől lépnek működésbe, mitől aktiválódhatnak a rákra hajlamosító komplex genetikai rendszerek.
Kevés sors dől el előre
A rákot önmagát tehát csak ritkán lehet továbbörökíteni az utódokra, ennek eshetősége a legtöbb esetben csekély. Leginkább a fiatalabb korban előforduló rosszindulatú betegségek esetén nagyobb valamilyen genetikai örökség gyanúja, hiszen egy gyerek vagy egy fiatal még nem élt eleget ahhoz, hogy a szervezetében hosszú évtizedek alatt felhalmozódhassanak a környezeti károkból vagy az életmódból adódó károsító faktorok (dohányzás, alkohol, elhízás, légszennyezés, UV sugárzás) sejtkárosító hatásai.
– A retinából, azaz a szem ideghártyájából kiinduló retinoblastoma egyedül az a daganattípus, amelynél bizonyítékot találtak a kutatók arra, hogy a (jellemzően 3 éves kor alatt jelentkező, s idejében felismerve eredményesen gyógyítható) rosszindulatú daganatért közvetlenül a szülőktől származó hibás kromoszóma lehet a felelős – érzékeltette egy nagyon ritka betegséget említve Falus András, hogy óvatosan kell bánni a rák örökölhetőségéről szóló kijelentésekkel.
A sok embert érintő tumortípusoknak is csak 1-10 százalékában bizonyított genetikai meghatározottság.
– Az egypetéjű ikerpárok vizsgálata világszerte számos betegség esetében régóta fókuszban van, hiszen ők születésük pillanatában genetikailag teljesen azonosak, tehát ha az egyikőjükben genetikai meghatározottság miatt fejlődik ki egy kór, akkor annak meg kell jelenni a másikuknál is. De a ráktípusok közül ez egyedül a retinoblastoma esetében igazolódott, egyik másik daganattípusnál sem 100 százalékos az együttállás, ami jelzi: az öröklött gének mellett más tényezőknek is működniük kell ahhoz, hogy egy elméleti kockázatból gyakorlati probléma legyen – fogalmazott Falus András.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Daganattal diagnosztizálták? Ezeket a tevékenységeket felejtse el egy időre!
