Kiderült: a kutyák jóval többet értenek az emberi beszédből, mint amennyit mutatnak
Legalábbis többet, mint amennyit gondolnánk: a kutyák az emberekhez hasonlóan értik a szavakat.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói kimutatták, hogy a kutyák agyában is hasonló mintázatot találtak, mint az embereké, amikor a gazdájuk nevezett meg és mutatott be tárgyakat. Ez a kutatás, melyet a Current Biology című folyóiratban publikáltak, azt bizonyítja, hogy az ismert szavak a kutyák agyában is előidézik a jelentés mentális reprezentációját.
Azoknak, akik próbálták már kutyájuknak szavakat tanítani, ismerős lehet, hogy míg az egyszerű utasításokat (például: ülj, gyere) könnyen megérthetik, a tárgynevek sokkal nehezebben tanulhatók meg. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói most az agyi válaszokat vizsgálva rájöttek, hogy a kutyák nemcsak értik a tárgyszavak jelentését, de az ezt támogató agyi és mentális folyamatok is hasonlóak az emberek esetében tapasztaltakhoz.
„A kutyák nemcsak egy tanult viselkedéssel reagálnak a szavakra, hanem valóban értik a jelentésüket. Nem csak a kontextus alapján találják ki, hogy mire vonatkozhat egy-egy szó, hanem a szavak hallatán előhívnak egy emléknyomot, egy ún. mentális reprezentációt. A mentális reprezentáción keresztül történő jelentésfeldolgozást referenciális szóértésnek hívjuk, és sokan úgy gondolják, hogy ez egy kizárólag emberi képesség” – mondja Boros Marianna, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoportjának kutatója és a tanulmány egyik vezető szerzője.
„A beszélni még nem tudó csecsemők vagy állatok szótudását mérő tesztekben általában egy aktív választ várnak a tesztalanyoktól” – magyarázza Magyari Lilla, a Neuretológiai Kutatócsoport és a Stavangeri Egyetem munkatársa, a tanulmány másik vezető szerzője. „A kutyáktól például azt kérjük, hogy hozzanak ide vagy menjenek oda egy tárgyhoz. Csak kevés kutya tudja a véletlen szintnél jobban teljesíteni ezeket a teszteket. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy nem lehetséges-e, hogy valójában értik a szavakat, csak a feladat okoz nekik nehézséget?”
A kutatók 18 kutyával végeztek kísérletet, ahol a kutya gazdája kimondta egy tárgy nevét, majd felmutatta azt. Néha azonban meglepte a kutyáját, és nem azt a tárgyat mutatta fel, amelyikre utalt. Például a gazda azt mondta, "Zara, nézd, labda," és közben egy másik tárgyat mutatott fel, miközben a kutatók az EEG segítségével mérték a kutya agyi aktivitását. A kutatók feltételezték, hogy ha az elhangzott szó aktiválja a kutyákban a tárgy mentális reprezentációját, akkor a kutya várni fogja, hogy az azzal megegyező tárgy legyen felmutatva.
Íme a Családi Kutya Program Kutatócsoportjának összefoglaló videója:
Az emberi kísérletekben a szó és a tárgy közötti eltérés érzékelése negatív EEG jelet eredményez, mely a bemutatástól számított 400. miliszekundumban szokta elérni maximumát. A kutatók hasonló időbeli lefutású mintázatot tapasztaltak a kutyáknál is, ami az emberek esetében a szavak jelentésének feldolgozását tükrözi. A kutya agyi aktivitásának mért különbsége nagyobb volt azoknál a tárgyaknál, melyek nevét a kutyák jobban ismerték, ami további érvényességet ad az értelmezésnek, hogy az itt talált agyi mintázat valóban a kutyák szóértését tükrözi. Érdekes módon az is kiderült, hogy a kutya szókincse nem befolyásolta az eredményeket.
“Nem számít, mekkora a kutya szókincse, a kutya elméje képes arra, hogy egy szót hallva előhívja a hozzá tartozó mentális reprezentációt. Vagyis úgy tűnik, hogy ez a képesség nemcsak néhány, kivételesen sok tárgyszót ismerő egyedre jellemző, hanem általánosan jelen van a kutyákban” – teszi hozzá Andics Attila, a kutatócsoport vezetője.
Az, hogy a kutya, mint faj, általánosságban képes referenciálisan érteni a szavakat, alapvetően új megközelítést jelenthet az ember nyelvhasználatának egyediségével kapcsolatban. Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak eredményei nemcsak a nyelv evolúciójának elméleteire és modelljeire lehetnek hatással, hanem fontos megállapításokat tartalmaznak a kutyatartók számára is.
„A kutyák többet értenek, mint amennyit mutatnak. Habár gyakran úgy tűnhet, hogy nem tudják miről beszélünk, valójában érthetik egyes szavak jelentését" – mondja Magyari Lilla.
Az eredmények azonban további kérdéseket is felvetnek. Nem tudni, hogy a kutyák referenciális szóértési képessége fajspecifikus jelenség-e, vagy más emlősöknél is jelen lehet, illetve hogyan alakult ki ez a képesség és összefügg-e a kutyák domesztikációjával. Annak a megválaszolása is várat magára, hogy ha a kutyák az emberekhez hasonlóan értik a tárgyszavakat, miért okoz nekik nehézséget elsajátítani azokat.
Miért csóválják a kutyák a farkukat? Itt a kutatók válasza
A kutyafarokcsóválás szembetűnő, de tudományosan megfoghatatlan viselkedés.
Forrás: shutterstock.com
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
