Még mindig kísérti a magyarokat az 50 éve betiltott DDT rovarirtó: a halainkból is kimutatható
Hat magyarországi halastó vizsgálata után teljesebb képet kaphattunk hazánk vizeinek, és vízi élővilágának szennyezettségéről. Lássuk, mit kell tudni!
Az “Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében a haltermékvonalon” elnevezésű, röviden csak HappyFishnek hívott, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt legfőbb célja, hogy megértse és meghatározza a minőségi halhús kritériumait, és a további jogi szabályozáshoz határértékeket javasoljon. Ez utóbbiak ugyanis a haltermékek, elsősorban az édesvízi haltermékek esetében sajnos hiányosak.
Növényvédő szerek a halastavakban
A hat vizsgált magyarországi halastó környezeti terhelését a kutatók eddig elsősorban a növényvédőszerek (peszticidek) és a gyógyszermaradványok szempontjából vizsgálták meg. Összességében a 6 tó vizében 12 peszticidet, 3 peszticid-bomlásterméket, valamint 4 gyógyszermaradványt, az üledékben a glifozát peszticidet és bomlástermékét (AMPA) mutatták ki. Szinte minden esetben csak az igen alacsony kimutatási határ körül alakult a vegyületek koncentrációja, egészségügyi kockázatokról tehát nem beszélhetünk.
A gyógyszerek közül a vízben és az üledékben több, mint 100 vegyületet vizsgáltak, amelyek közül összesen négyet találtak meg a vizekben. Három (karbamazepin, szulfametoxazol, acetaminofen) a humán klinikai gyakorlatban használt antiepileptikum, antibiotikum és fájdalomcsillapító, illetve egy (flumekvin) az állatgyógyászatban használt antibiotikum. Üledékekből nem lehetett gyógyszermaradványokat detektálni.
Ami a növényvédő szereket illeti: a halastavak vizeiben a 426 vizsgált vegyületből 1 rovarirtószer metabolitot (DDE, ami a hírhedt DDT bomlásterméke), 5 gombaölőt (fungicidet), 7 gyomirtót (herbicidet) és 2 herbicid-bomlásterméket mutattak ki, az üledékekben csupán glifozát herbicidet és az AMPA nevű metabolitját találták. A peszticid szermaradványok igen alacsony, 0,01-0,1 µg/L, ill. mg/kg nagyságrendben fordultak elő a vízben, ill. az üledékben.
A felmérésben a halastavak vizéből kimutatott peszticidek döntő többsége esetében nem találunk határértékeket [a 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló rendeletben], ahol mégis, ott a kimutatott koncentráció csak tizede a jogszabályban meghatározotténak.
A tavak szennyezettségének csökkentése
A halastavak esetében az ellenőrzött termelési körülmények és a technológiához elválaszthatatlanul hozzátartozó rendszeres iszapeltávolítás hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyógyszermaradványok és peszticidek által jelentett kockázatok elkerülhetőek legyenek. Ezt alátámasztják a mérési eredmények is, miszerint gyógyszereket egyáltalán nem, peszticidek közül is csak a legnagyobb mennyiségben alkalmazott glifozátot és metabolitját lehetett kimutatni üledékekből. A halastavak vizéből detektált anyagok forrását ezért feltételezhetően elsősorban az azokat tápláló vízfolyások jelentik, nem pedig a mederüledékből oldódnak vissza a tavak vizébe.
Növényvédő szerek a halakban?
A halak estében 420 féle peszticidet vizsgáltak a kutatók, ezekből összesen 21 anyagot lehetett kimutatni. Ezek közül 11 rovarölő szer, 7 gombaölő szer, 1 gyomirtó szer, 2 pedig bomlástermék, azaz metabolit volt. Gyógyszermaradványokból 139 vegyület közül csupán egy - a neomicin antibiotikum – volt olyan mennyiségben jelen, ami egyáltalán lehetővé tette a kimutatását. Annak megítélése, hogy ez alacsony vagy magas érték, további környezet-egészségügyi információk gyűjtését és feldolgozását igényli, mert jelenleg nincs érvényes szabályozás a halhúsban található szermaradványokra. Éppen ez a Happy Fish projekt egyik legfontosabb célja: előkészíteni ezeknek a határértékeknek a megfelelő meghatározását.
Leggyakrabban a rossz emlékű DDT rovarölő szer bomlástermékeit (DDE, DDD) lehetett kimutatni, ezek az összes tó halmintáiban megtalálhatók voltak. Sajnos ez egybevág az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 2016-ban publikált európai hatósági szermaradvány-értékeivel, amelyek szerint a DDT és bomlástermékei a vizsgált állati termékek (tehéntej és disznózsír) leggyakrabban meghatározott idegen anyagai. Azonban meg kell jegyezni, hogy a halakban talált DDE és DDD értékek más állati termékekhez, vagy már érvényét vesztett határértékekhez viszonyítva sem érték el azoknak a tizedét.
A DDT és bomlástermékei a leggyakoribb talajszennyezők, és bár Magyarországon 1968-ban a világon először tiltották be a használatát, egyes számítások szerint a hatvanas években kijutatott mennyiség közel egynegyedével még továbbra is együttélünk. laboratorium
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
