Inkább rövidebb, de egészségesebb életre vágynak a magyarok
Tízből hét ember inkább a rövidebb, de egészségesebb életet választaná, a hosszabb, de betegesebb élet helyett.
Új piac van kialakulóban az egészségügyi ágazaton belül, ám ez nem a gyógyításra, hanem az egészséges élettartam meghosszabbítására fókuszál. A Roland Berger "Future of Health" tanulmánya szerint a hosszú élet elérésének globális piaca jelenleg 30 milliárd dollár körüli értéket képvisel, és a következő 10 évben várhatóan évente 5 százalékkal nő.
„A hosszú élet (longevity) kifejezés az orvostudományban bekövetkezett szemléletváltást tükrözi: a reaktív kezeléstől a megelőző, az egyén életminőségét javító megközelítés irányába.” - mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere. – „A múltban általában az élettartamot korlátozó betegségek gyógyító kezelése állt a középpontban, ma azonban egyre fontosabbá válnak az olyan intézkedések és innovatív módszerek, amelyek meghosszabbítják az életünket."
Egyelőre a hagyományos módszerekben bízunk
Egy tanulmányhoz kapcsolódó, 2300 ember körében tavaly végzett felmérés során arra a kérdésre, hogy inkább rövidebb ideig élne, de egészségesen vagy inkább a hosszú életet választja, de romló egészségi állapotban, a válaszadók 73%-a azt válaszolta, inkább rövidebb ideig, de egészségesen akar élni. Azaz a valódi cél nem a hosszú, hanem az egészséges hosszú élet.
Ugyanakkor a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az emberek inkább a hagyományos módszerekben bíznak, ha a hosszú és egészséges életről van szó: a gyógyszerek helyett az egészséges táplálkozást (59 százalék), a dohányzás mellőzését (52 százalék) és az alkoholfogyasztás mellőzését (41 százalék) jelölték meg a hosszabb élet meghatározó tényezőjeként. De még az olyan mindennapi területeken is, mint egy fogyókúra, a hagyományos megoldások az elfogadottabbak: a válaszadók 74 százaléka például úgy nyilatkozott, inkább mozog rendszeresen, minthogy gyógyszeres kezeléssel fogyjon le.
Az emberek a hagyományos módszerekben bíznak.
Forrás: roland berger
Az új kezelési módszerekbe vetett bizalomnak tehát még erősödnie kell. „Az elmúlt években számos újdonság jelent meg a piacon fitnesz és egészségügyi digitális monitorok és okosórák formájában, digitális szolgáltatásokkal kombinálva. Ezeket a fogyasztók gyorsan elfogadták, részben azért, mert sok ilyen újítás azt ígéri, hogy növeli a rendszeres aktivitási szintjüket, és ezáltal javítja az egészségi állapotukat. Ezekkel az alacsony küszöbű ajánlatokkal szemben az új terápiás lehetőségeknek még ki kell építeniük a szükséges bizalmat." - mondja Schannen Frigyes.
Hajlandók vagyunk költeni az egészségünkre
A megkérdezettek fele az új kezelési módszereket, például őssejtterápiát akkor venné igénybe, ha azok hatékonysága tudományosan is bizonyított lenne. A bizalom az egészségügy szereplőivel kapcsolatban is fontos tényező: az orvosokban, a kórházakban és a gyógyszerészekben bíznak a legtöbben, az ő ajánlásaiknak van messze a legnagyobb súlya. Ugyanakkor az emberek az egészségesebb élet érdekében hajlandóak fizetni az egészségbiztosítás által nem fedezett szolgáltatásokért is. Ez nemcsak a megelőző vizsgálatokra, hanem az innovatív gyógyszerekre vagy a táplálkozási programokra is vonatkozik.
„A hosszú élet olyan trend, amely növelheti mind a hagyományos egészségügyi piacot, ahol a szolgáltatásokat a biztosítótársaságok térítik, mind a magán-finanszírozású egészségügyi termékek és szolgáltatások szegmensét." - mondja Schannen. – „Az egészségügyi ágazat minden jelenlegi szereplőjének lehetőséget hozhat a longevity trend."
Vastagbélrák, végbélrák: ne a balsorsot okolja: ezt a két dolgot iktassa ki az életéből!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
