A dohányzás visszaszorulása ellenére a cigarettafüst továbbra is súlyos egészségügyi problémát jelent világszerte.
- 2023-ban világszerte 2,71 milliárd ember volt kitéve passzív dohányzásnak, köztük 767 millió gyermek.
- A passzív dohányzás 1,66 millió halálesethez és 44,8 millió egészséges életév elvesztéséhez járult hozzá 2023-ban.
- Bár az arány csökkent, a népességnövekedés miatt a passzív dohányzásnak kitett emberek abszolút száma nem változott jelentősen.
- Három ország – Kína, India és Indonézia – adja a világ passzív dohányzásnak kitett lakosságának csaknem felét.
- A passzív dohányzás főként ischaemiás szívbetegséget és alsó légúti fertőzéseket okoz, és különösen sújtja a nőket és a gyermekeket; ezért további szigorú dohányzásellenes intézkedések szükségesek.
Egy friss, 204 ország és terület adatait feldolgozó kutatás szerint 2023-ban 2,71 milliárd ember volt kitéve passzív dohányzásnak, vagyis mások dohányfüstjének, és közülük 767 millióan 15 év alatti gyermekek voltak. A kutatók becslése szerint a passzív dohányzás abban az évben 1,66 millió halálesethez és 44,8 millió elveszített egészséges életévhez járult hozzá. Az eredményeket a The Lancet Public Health közölte a Global Burden of Disease Study 2023 friss elemzésében.
A vizsgálat több mint három évtized változásait követte nyomon. A kutatók 1990 és 2023 között elemezték a passzív dohányzásnak való kitettséget, majd azt is megbecsülték, milyen betegségekhez és halálesetekhez járulhatott hozzá. A kép egyszerre biztató és aggasztó: az emberek aránya, akik ki vannak téve a dohányfüstnek, csökkent, de a világ népességének növekedése miatt továbbra is nagyjából ugyanannyian érintettek, mint korábban.
Kevesebben vannak kitéve, mégis milliárdokról beszélünk
Az életkor szerinti különbségeket figyelembe véve a passzív dohányzásnak való kitettség aránya 1990 és 2023 között 22,2 százalékkal csökkent. Ez jelentős javulásnak számít, de önmagában nem jelenti azt, hogy a világon kevesebb ember találkozik dohányfüsttel. A népesség ugyanis közben jelentősen növekedett, így az érintettek abszolút száma továbbra is körülbelül 2,7 milliárd maradt.
A friss adatokból az is kiderül, hogy a passzív dohányzás terhe nem egyformán oszlik meg a férfiak és a nők között. A 2023-ban érintett 2,71 milliárd emberből körülbelül 1,49 milliárd nő volt. Egyes országokban a nők passzív dohányzásnak való kitettsége csaknem 1,8-szorosa volt a férfiakénak. Ez különösen Délkelet-Ázsiában, Kelet-Ázsiában és Óceániában szembetűnő, ahol összességében is magas, mintegy 48,4 százalékos volt a kitettség aránya.
Három országban él a legtöbb érintett
A világ három országa önmagában a passzív dohányzásnak kitett emberek csaknem felét adja. Kínában 2023-ban mintegy 664 millió, Indiában 444 millió, Indonéziában pedig körülbelül 142 millió ember volt kitéve mások dohányfüstjének. A három ország együtt csaknem 1,25 milliárd érintettet jelent, miközben világszerte 2,71 milliárd emberről beszélünk. Az országonkénti adatokat a kutatás eredményeit feldolgozó Indian Express cikke is részletesen bemutatja.
India példája különösen jól mutatja, miért lehet félrevezető kizárólag az arányokat nézni. Az országban a passzív dohányzásnak kitett emberek aránya csökkent, az érintettek száma mégis 375 millióról 444 millióra nőtt 1990 és 2023 között. Az életkor szerint korrigált kitettségi arány 43,2 százalékról 30,6 százalékra esett vissza, de a népességnövekedés miatt több ember maradt érintett.
Még látványosabb a változás, ha a haláleseteket nézzük. Indiában a passzív dohányzáshoz köthető halálesetek becsült száma 217 700-ról 325 600-ra emelkedett 1990 és 2023 között, ami csaknem 50 százalékos növekedés. Közben a 100 ezer lakosra jutó halálozási arány csökkent, vagyis itt is ugyanaz a jelenség rajzolódik ki: az egy főre jutó kockázat mérséklődhet, miközben a hatalmas és növekvő népesség miatt az összes érintett és az összes haláleset száma tovább emelkedhet.
Afrikában csaknem megduplázódott az érintettek száma
A legnagyobb növekedést nem Ázsiában, hanem a szubszaharai Afrikában mérték. Az ott élő, passzív dohányzásnak kitett emberek száma 1990 és 2023 között 98,5 százalékkal nőtt. A régióban 2023-ban becslések szerint 84 ezer haláleset kapcsolódott a passzív dohányzáshoz, és mintegy 3,9 millió egészséges életév veszett el emiatt. A változás hátterében többek között a népesség gyors növekedése és a dohányzás terjedése állhat. A régió adatait a The Independent friss összefoglalója is bemutatja.
Észak-Afrika és a Közel-Kelet szintén eltér a globális trendtől: itt 1990 és 2023 között 72,1 százalékkal nőtt a passzív dohányzásnak kitett emberek száma. Ez jól mutatja, hogy a dohányfüst elleni védelemben elért nemzetközi eredmények ellenére vannak olyan régiók, ahol a probléma inkább növekszik.
A szív és a tüdő is megsínyli a dohányfüstöt
A passzív dohányzás közben nem csupán kellemetlen környezeti hatás. A dohányfüst olyan anyagokat tartalmaz, amelyek károsíthatják a szív- és érrendszert, valamint a légutakat. A kutatás szerint az ischaemiás szívbetegség, vagyis a szív elégtelen vérellátásával járó betegség okozta a legnagyobb egészségveszteséget a passzív dohányzással összefüggő betegségek közül.
A gyermekek különösen sérülékenyek lehetnek. A 2023-ban passzív dohányzásnak kitett 2,71 milliárd emberből körülbelül 767 millió volt 15 év alatti gyermek. Náluk a légúti problémák különösen fontosak: az alsó légúti fertőzések, vagyis a tüdőt és az alsó légutakat érintő fertőzések jelentős részét adták a passzív dohányzás miatt elveszített egészséges életéveknek.
Most először az asztmát is külön vizsgálták
A mostani elemzés egyik újdonsága, hogy a kutatók az asztmát is külön bevonták a passzív dohányzás egészségügyi következményeinek vizsgálatába. Az asztma tartós légúti betegség, amely időszakosan köhögést, sípoló légzést és nehézlégzést okozhat. A betegség a passzív dohányzással összefüggő teljes egészségveszteség több mint 3 százalékát tette ki, gyermekeknél pedig körülbelül 6 százalékát.
Nem mindenhol javul a helyzet
A friss kutatás nem azt mutatja, hogy a dohányzás elleni küzdelem kudarcot vallott, hanem azt, hogy a korábbi eredmények önmagukban még nem elegendők. A passzív dohányzásnak való kitettség aránya több régióban valóban jelentősen csökkent, különösen ott, ahol szigorúbb dohányzásellenes szabályokat vezettek be. A globális népességnövekedés és az egyes régiókban tapasztalható romló tendencia azonban ellensúlyozza ezeket az eredményeket.
A kutatók szerint ezért továbbra is fontosak azok az intézkedések, amelyek füstmentessé teszik a nyilvános helyeket, és csökkentik a dohányzás általános elterjedtségét. A WHO dohányzásellenőrzési keretegyezményének adatai szerint 2024-ben mindössze 79 ország teljesítette a legmagasabb szintű füstmentes közterületi védelmi követelményeket, miközben a világ népességének jelentős része továbbra sem részesül átfogó védelemben. A kapcsolódó adatokat a WHO dohányzásellenőrzési jelentései követik nyomon.
Aki nem dohányzik, az sem feltétlenül tudja elkerülni
A passzív dohányzás problémája azért is nehezen kezelhető, mert az érintett emberek sokszor nem maguk választják meg, hogy találkoznak-e dohányfüsttel. Egy gyermek például nem dönthet arról, hogy dohányzó felnőttek mellett él-e, ahogy egy munkavállaló vagy családtag sem feltétlenül tudja elkerülni a füstös környezetet.
A mostani eredmények alapján a cigarettázás visszaszorítása mellett továbbra is komoly feladat a nemdohányzók védelme. A passzív dohányzás ma is a világ egyik legnagyobb, megelőzhető egészségügyi kockázata, és a probléma nagyságát nemcsak a dohányfüstnek kitett emberek aránya, hanem a világ népességének változása is meghatározza.
8 tipp, amivel könnyebben leszokhat a dohányzásról
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
