Szponzorált tartalom
Változnak az évszakok, változik a PMS?
Vannak kutatások, amelyek azt állítják, hogy a premenstruációs szindróma (PMS) tüneteit az évszakok is befolyásolhatják. Bár a tudományos álláspontok ezzel kapcsolatban még igencsak ellentmondásosak, érdemes megvizsgálni a lehetséges összefüggéseket.
A nők nagy része egész évben küzd a kellemetlen PMS-es tünetekkel. A vérzést megelőző 8-10 napban sokan rendszeresen tapasztalnak ingerlékenységet, alvászavarokat, testsúlynövekedést, fejfájást, mellfeszülést, vizesedést, puffadást, megnövekedett étvágyat, esetleg libidócsökkenést – és ezek csak a leggyakrabban előforduló panaszok. A több mint 150 számontartott tünet közül akár a hányás, a szédülés, a szívdobogás vagy a beszédkényszer is jelentkezhet. Ezek önmagukban is megnehezítik az érintettek és környezetük mindennapjait, teljesen mindegy, hogy az év melyik szakáról beszélünk. Ugyanakkor sokan számolnak be arról, hogy ősszel és télen még erőteljesebbnek érzik ezeket a panaszokat. Nézzük, mi állhat emögött!
Szezonális depresszió és PMS: ne várjunk tavaszig a segítségkéréssel!
Szezonális depressziónak azt nevezzük, amikor minden évben azonos időszakban – jellemzően késő ősszel és télen – tapasztalhatók a tipikus tünetek: tartósan fennálló rossz hangulat, energiahiány, reményvesztettség, aluszékonyság, koncentrációs nehézségek, szociális elszigetelődés, étvágy- és testsúlynövekedés. Bár ennek pontos oka egyelőre ismeretlen, de közrejátszhatnak genetikai, életkori sajátosságok és a szervezet megbomlott hormonális egyensúlya is. Mivel a PMS-tüneteket szintén az ösztrogénhormon túlsúlya okozza, kézenfekvő, hogy a két folyamat felerősítheti az amúgy is hasonló panaszokat. Éppen ezért, ha hajlamosak vagyunk az őszi-téli lehangoltságra, ráadásul egész évben PMS-sel küzdünk, ne várjunk tavaszig! Rendszeres mozgással, kiegyensúlyozott táplálkozással (télen különösen fontos a D- és a B6-vitamin), megfelelő mennyiségű és minőségű pihenéssel, stresszoldással sokat enyhíthetünk mind a PMS, mind a depresszió tünetein, de ha szükséges, vegyünk igénybe egyéb segítséget is! Depresszió esetén érdemes pszichológushoz, pszichiáterhez fordulni, a PMS-tüneteket pedig hormonmentesen, akár gyógynövényi gyógyszerekkel is enyhíthetjük – nemcsak idényszerűen, de tartós terápiaként is.
A vashiány is okozhat panaszokat
A termékeny korú, rendszeresen menstruáló nők vasszükséglete normál vérzés mellett is duplája a férfiakénak, napi 1,5–2 mg. Azok a nők pedig, akik vérzési rendellenességgel küzdenek – túl erős vagy túl hosszú, esetleg túl gyakori a menzeszük – még ennél is több vasat veszíthetnek a menstruáció alkalmával. Amennyiben az így távozó vasmennyiséget nem sikerül táplálkozással pótolni, könnyen kialakulhat a vashiány, amely fáradékonysággal, fejfájással, legyengült immunrendszerrel és egyéb tünetekkel jár – súlyosabb esetben pedig vashiányos vérszegénységet is eredményezhet.
Mi számít erős vérzésnek? Erős vérzésről akkor beszélünk, ha a tampont vagy betétet maximum 2 óránként cserélni kell, vagy ha gyakran történik átázás. Ez nagyjából 60-80 ml vér távozását jelenti.
Mi számít túl hosszú és túl gyakori vérzésnek? A normál menstruáció 21-35 naponként jelentkezik és 3-5 napig tart, vörösesbarna színű és folyás jellegű. Ha a vérzés ennél gyakrabban jelentkezik és hosszabb ideig tart, esetleg élénkvörös színű és/vagy darabos, az már kórosnak tekinthető.
Könnyen belátható, hogy az őszi-téli időszakban még nehezebb táplálkozás révén pótolni a menstruáció során elveszített vasat, amely miatt bizony erősebben jelentkezhetnek a kellemetlen, PMS-t is kísérő tünetek. Éppen ezért ekkor kiemelten oda kell figyelni a vasban gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozásra – ha kell, gondoskodjunk a megfelelő, gyógyszeres vaspótlásról is! –, illetve érdemes rendezni a cikluszavarokat és az egyéb vérzési rendellenességeket, hogy ne csak szezonálisan, de egész évben megelőzhessük a komolyabb problémák kialakulását.
