Purinszegény étkezés - köszvény ellen ezt a diétát kövesse

2024.07.01.

köszvény vesebetegség fájdalomcsillapító purin húgysavkő

A köszvény fellángolását az alábbi diétával igen jól kordában lehet tartani.

Sokszor csak egy-egy heves fájdalmas roham hívja fel a figyelmet a köszvény meglétére, és akkor derül ki, hogy a családban bizony már másnak is voltak korábban ilyen panaszai. Ilyen esetekben fontos odafigyelni az étkezésünkre.

Köszvény tünetei és kezelése

A köszvény egy anyagcserebetegség, lényege a szervezetben a húgysav kóros felhalmozódása. Ez a vérben is mérhető értéket jelent. A zavar eredete kétféle lehet: túlzott mértékű termelődés – vagy csökkent ürülés. A köszvény lehet elsődleges, tehát maga a húgysavszint a betegség lényege, amely esetleg egyéb enzimhiányokkal, csökkent enzimműködésekkel is rokonítható.

A másodlagos köszvény egyéb betegségek kísérőtünete: pl. hematológiai betegségek, rosszindulatú daganatok, kemoterápiás kezelés, pszoriázis, vesebetegség.

Jellemzője a heves, akut köszvényes roham: általában egy ízületen, pl. a lábfej nagyujj legalsó ízületén. A roham és a gyulladás lázzal is járhat, a bőr feszes, sötétvörös, később viszketés, hámlás is jelentkezik. A folyamat ismétlődés esetén tartóssá, krónikussá válhat, ilyenkor lerakódások jönnek létre az ízületekben, porcokban, csontokban. Az ízületekben és a köszvényes csomókban urátkristályok észlelhetőek.

A köszvény kezelése gyógyszeres úton: gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), fájdalomcsillapítók, roham esetén ágynyugalom javasolt. A rohamok közötti időszakban húgysavcsökkentő szerek (pl. allopurinol) és purinszegény diéta alkalmazása szükséges.

Így néz ki a köszvény diéta

Jellemző megjelenési formája a köszvényes rohamnak a "disznótor-betegség", amikor a jóízű és erős disznótoros vacsora után alakul ki a roham... az érintett ízületek a boka, térd, csukló és könyök lehetnek.

A köszvény kialakulásának leggyakoribb kiváltó oka a túlzott mennyiségű hús és alkohol fogyasztás. A diéta megelőző jellegű, tehát fő célja, hogy roham ne alakuljon ki, és gátolja meg a későbbi vesekövességet is. Az alapvető törekvés az étrendben a purinok mennyiségének csökkentése. Az extra húgysav mennyiség éles kristályokat képez, amelyek megtelepednek az ízületekben, duzzanatot és fájdalmat okozva. Sokat segíthet mennyiségének csökkentésében, ha alacsony purintartalmú étrendet tart.

Természetesen számos vegyületben előfordulnak. Megtalálhatóak a koffeinben és a fehérjéket alkotó nukleinsavakban. A legrégebben ismert purinszármazék a húgysav: előfordul a marha, a sertés, a baromfi, a hal, tengeri állatok húsában. A zöldségek közül tartalmazza pl. a spárga, karfiol, spenót, gomba, zöldborsó, lencse, bab. A normál táplálkozással napi 600-1000 mg purint fogyasztunk.

Alapelvek a köszvény diétához

magasabb húgysavszint, tünetmentes beteg: 300 mg/nap alatti purinmennyiség, zsiradékok csökkentése, alkoholfogyasztás erős korlátozása, folyadék napi 2-2,5 liter
heveny köszvényes roham: szigorúan purinszegény diéta, 100 mg/nap alatti bevitel, zsírszegénység, alkoholtilalom. Folyadék napi 2,5-3 liter
krónikus köszvény esetén: (tartósan magas húgysav, vesekövesség) 200 mg/nap alatti purinszint, zsírszegény diéta, alkohol nem javasolt, folyadék napi 2,5-3 liter

Az élelmiszerek, ételek purintartalma

A hatásos diétához érdemes tudni, melyik élelmiszerek kerülendőek:

igen magas purintatalom: szalonna, tonhal, libahús, tőkehal, máj, vese, makréla, ürücomb, fogoly, galamb, pisztráng, pulyka, borjú, szarvas(hús).
mérsékelten magas purintartalom: spárga, sertés-, marha- csirkehús, rák, kacsa, sonka, lencse, gomba, nyúl (marha)nyelv, spenót.
purinmentes, ill. alacsony purintartalmú: kakaó, kávé, tej, tea, gyümölcslé, vaj, kaviár, sajt, gabonafélék, gyümölcsök, főzelékek, borsó, magvak, cukor, édességek.