Hogyan változik a beteg személyisége stroke után?

#otthonápolás #agyvérzés #depresszió #Alvászavar
2020.08.04.

A stroke gyökeresen felforgatja az életet, súlyos következményei között találjuk a bénultságot, a beszédzavarokat, a kognitív képességek és a memória romlását. Az érzelmi hatásokról vagy a személyiség változásairól azonban jóval kevesebb szó esik.

Az agyvérzés az érintett és a hozzá közel állók számára egyaránt rendkívül megterhelő. Az, hogy milyen szövődményei, következményei vannak a stroke-nak, számos dologtól függ, elsősorban az érintett agyterülettől, illetve a stroke típusától. Van, aki teljesen vagy részben lebénul, újra kell tanulnia járni, beszélni, írni, másoknál a kognitív képességek vagy a memória sérül, esetleg elveszíti a nyelés vagy a záróizmok kontrolljának képességét. Sajnos, az is előfordulhat, hogy nemcsak egy-egy ilyen szövődménnyel kell megküzdeni, hanem szinte az összessel egyszerre. Szintén rendkívül változó lehet, hogy mennyire súlyosak vagy enyhék ezek a következmények, illetve, hogy hogyan reagál a szervezet a rehabilitációra.

A stroke pszichés, érzelmi következményei

Bár a fizikai szövődmények súlyossága tagadhatatlan, a stroke érzelmi és pszichés következményei legalább olyan komolyak lehetnek, mégis kevesebbet foglalkozunk ezekkel. A stroke-ot követő érzelmi és pszichés változások eredhetnek közvetlenül az agyi katasztrófából, de közvetetten, a stroke miatt megváltozott élethelyzetből is. Az agyvérzés megváltoztathatja még a személyiség legelemibb jellegzetességeit is. Az érzelmi hatásokat, az esetleges személyiségváltozást pedig nemcsak az érintettnek nehéz feldolgozni, hanem a hozzá közel állóknak is, hiszen éppen az változik meg, ami a hozzátartozónkat valóban egyedivé tette. Az érzelmi hullámvasút egy másik aspektusa a stroke közvetett hatásainak a következménye. Gyakran visszafordíthatatlanul megváltozik az életünk, elveszítünk valamit (akár a járás képességét vagy az önállóságunkat), amit meg kell gyászolni.

A stroke-ot követő érzelmi és pszichés változások egy része hosszabb-rövidebb időn belül magától is elmúlhat, másoknál gyógyszeres kezelésre vagy pszichoterápiára lehet szükség. Előfordulhat, hogy több érzelmi változást egyszerre él meg az érintett, és az is, hogy ezek követik egymást.

A leggyakoribb pszichés és érzelmi következmények stroke után

  • Depresszió: A depresszió az agyvérzésen átesettek mintegy harmadát érintheti, és sajnos jóval többről van szó, mint múló rosszkedvről. Természetes és normális, ha a stroke-ot követő napokban szomorúak, elkeseredettek vagyunk. A valódi depresszió gyakran hetekkel, hónapokkal a stroke után alakul ki, nem múlik el néhány napon belül. A hozzá kapcsolódó negatív érzelmek is sokkal súlyosabbak, és a nyomottság, szomorúság, reménytelenség mellett olyan fizikai tünetekkel is járhat, mint az étvágy megváltozása, a testsúly megváltozása, az alvászavarok vagy a túlzott aluszékonyság, a szexuális problémák, emésztési problémák stb. A depresszió hatással van az immunrendszerre, a betegségekre való fogékonyságra, sőt még arra is, hogy milyen gyorsan épülünk fel. Az agyvérzés után kialakuló depresszió befolyásolhatja a rehabilitációt.
  • Frusztráció és dühkitörések: Szinte minden stroke-on átesett beteg megtapasztalja az állandó frusztrációt, hiszen az agyvérzést követő gyors és gyökeres változásokat nehéz elfogadni. Gyakori oka a frusztrációnak, hogy az érintett nem tudja megcsinálni azokat a feladatokat, melyek korábban könnyedén mentek neki, vagy az, hogy másokra van utalva. Nehéz feldolgozni, hogy minden hosszabb ideig tart, hogy nem találja a megfelelő szavakat vagy nem tudja őket kimondani, hogy nehezen fejezi ki magát, hogy fáradékonyabb és gyengébb, mint korábban. Ha nem foglalkoznak vele, a frusztráció állandósulhat, ingerlékenységgel, dühkitörésekkel, agresszióval járhat együtt, mely nemcsak a felépülést akadályozhatja, de a gondozókkal, hozzátartozókkal való kapcsolatot is negatívan befolyásolja.
  • Szorongás: Az állandó, megmagyarázhatatlan félelem, aggodalmaskodás és szorongás szintén gyakori következménye a stroke-nak, és akár pánikrohamokkal is együtt járhat. A szorongás koncentrációs zavarokat, alvászavarokat, nyugtalanságot, ingerlékenységet okozhat. Fizikai kísérő tünetei lehetnek a hányinger, a légszomj, a szapora szívverés, a szédülés, a remegés és az alvászavarok is.
  • Érzelmi ingatagság (érzelmi inkontinencia, pszeudobulbáris affektus, PBA): Az érzelmi ingatagság szélsőséges hangulatingadozással és kontrollálhatatlan érzelmi megnyilvánulásokkal, például nevetéssel vagy sírással jár együtt. Ezek a megnyilvánulások gyakran nem odaillő helyzetben jelentkeznek, vagy sokkal intenzívebbek, hosszabb ideig tartanak, mint azt a helyzet indokolná. Az is előfordulhat, hogy a reakció nem „illeszkedik” a megélt érzelemhez, például düh vagy frusztráltság is nevetéssel társul. A szélsőséges érzelmi reakciók rendkívül gyorsan válthatják egymást, az érintett az egyik pillanatban vigasztalhatatlanul zokog, a másikban pedig nevet.

Nyelési zavarok agyvérzés után: mit tehetünk, mire figyeljünk?

  • Szociális „gátlástalanság”: Esetenként a stroke hatással lehet azokra a memóriával is összefüggő agyterületekre, melyek a szociális kapcsolatainkat, azok „helyénvalóságát” ellenőrzik és szabályozzák, vagyis azt, hogy korábban már elsajátítottuk, mikor és kivel mit „illik” tenni és mit nem, és a tanultak alapján képesek vagyunk azonosítani a szociális helyzeteket, a viselkedésünket pedig ezekhez igazítani. Ez agresszióban, dühkitörésekben, az elfogadott szociális normák elutasításában, szabadosságban, közönségességben, impulzív viselkedésben nyilvánulhat meg. Különösen furcsa lehet ez akkor, ha a stroke előtti személyiségre egyáltalán nem volt jellemző az önkontroll hiánya. Előfordulhat, hogy idegenekkel szemben többé-kevésbé sikerül tartania magát az érintettnek, a családtagjaival, közeli ismerőseivel szemben azonban nem.
Forrás: EgészségKalauz