Aki misére jár, tovább él? Harvardi kutatók szerint a spiritualitás a beteggondozásban is fontos lenne

A Harvard Egyetem elemzései alapján sok beteg számára a spiritualitás fontos, és befolyásolja a betegség kulcsfontosságú kimenetelét, például az életminőséget és az orvosi ellátással kapcsolatos döntéseket.

Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő írt a hit és az egészség kapcsolatáról, amit rengeteg tanulmány vizsgált már eddig is:

"Röviden előrebocsátva a lényeget: a Harvard Egyetem egy, az idén a Világ egyik vezető orvosi szaklapjában, a Journal of the American Medical Society (JAMA)-ban publikált szisztematikus elemzés alapján (1), amelyben 2000 január és 2022 április között megjelent 371 jó minőségű tanulmányt értékeltek szigorú szempontok alapján, az alábbi megállapítást tette (2): „egészséges emberek esetében a spirituális közösségben való részvétel – amint azt az istentiszteleten való részvétel is példázza – egészségesebb élettel mutat összefüggést, beleértve a hosszabb élettartamot, a kevesebb depressziót és öngyilkosságot, valamint kevesebb szerhasználatot. Sok beteg számára a spiritualitás fontos, és befolyásolja a betegség kulcsfontosságú kimenetelét, például az életminőséget és az orvosi ellátással kapcsolatos döntéseket. A konszenzusos következtetések közé tartozott a spiritualitás szempontjainak beépítése a betegközpontú egészségügyi ellátásba, valamint a klinikusok és az egészségügyi szakemberek tudatosságának növelése a spirituális közösségi részvétel védelmező előnyeiről.” "A spiritualitás integrálása a beteggondozásba segíthet, hogy minden embernek nagyobb esélye legyen a teljes jólét elérésére és az elérhető legmagasabb egészségi színvonal elérésére.”

Másképpen megfogalmazva, számos – túlnyomórészt amerikai - tanulmány van több évtizedre visszamenőleg, amelyik a várható élettartammal és más egészségügyi kimenetelekkel összefüggésben pozitív kapcsolatot állapított meg a spiritualitással, vallásos közösségi részvétellel számos módszertan alapján, de olyan egy sem, amelyik arra a következtetésre jutott, hogy a spiritualizmus, a vallásosság hiánya vagy az ateizmus javítana bármilyen kimenetelt, mutatót. Nemzetközi összehasonlításoknak nincs értelme, mert a vallási élet különbségei mellett számos egyéb torzító eltérés jöhet szóba. Azt is fontos megjegyezni, hogy a szóban forgó tanulmányok nem vallásos szervezetek kiadványaiban jelentek meg legelsősorban, hanem komoly, lektorált szaklapokban.

A nyugati tudomány úgy dolgozik, hogy a Valóságot lehetőleg minél pontosabban definiálható darabkákból próbálja összerakni, és értelmezni, legalább is működőképes modellek szintjén. Amennyiben tehát azt vizsgáljuk, hogy a vallásosság miként befolyásolja a várható élettartamot, akkor valamilyen objektíve mérhető változóra van szükségünk: ilyen például a közösségi vallásos események (templom) rendszeres látogatása (3), vagy akár a sírkőfeliratok elemzése (4), míg a vallásos hit mélysége, valódisága önmagában megfoghatatlan.

Amennyiben egy-egy ilyen változó (paraméter) valamilyen szempontból torzító tényezőket hordozhat, a komoly vizsgálatok igyekeznek ezekre korrigálni. Ilyen lehet például az, hogy esetleg a jobbmódú, egészségesebb emberek, vagy gyakrabban az amúgy is hosszabb élettartamú nők mennek el nagyobb eséllyel templomba vagy vesznek részt a közösségi hitéletben. Egyes esetekben szempont lehet a vallásos közösségek hatása az életmódra (alkohol, dohányzás) (5, 6, 7, 8 ). Van, amelyik ezeken felül a rassz kérdését is vizsgálta, és afrikai amerikaiak körében is pozitív kapcsolatot állapított meg különféle esetleges torzító tényezők figyelembevétele után az istentiszteletek látogatása és az alacsonyabb halálozási kockázat között (8 ).

A spiritualizmus, vagy akár konkrétan az istentiszteletek látogatása és a kedvezőbb egészségügyi mutatók közötti kapcsolatban számos magyarázó tényező merülhet és merül fel, azonban ezek valós szerepe külön vizsgálatra szorul, bármilyen tetszetős is. A jobb közösségi élet, az emberi kapcsolatok, a társadalmi kohézió, a pozitív visszaigazolás, a bizalom, a remény, a szociális háló mind-mind szerepet játszhat."

Olvasta már?

• Orvosok béremelése: mindenki megkapja januártól
• Ritkábban menne orvoshoz? Ezt a 6 tanácsot tartsa be
• Hogyan kell újraéleszteni? Ezt kell tenni, ha valakinek leáll a szíve
• Infarktus az utcán: hogyan segíthetünk?
• Hirtelen szívhalál: ez a módszer életet menthet

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!