A gyermekorvosi vizsgálatra nagyjából 10 perccel többet kell szánni, mint a felnőttekére

A gyermek mellett a szülőt is be kell vonni és részletes magyarázatot kell adni.

Nincs szívfájdítóbb, mint egy beteg, lázas, síró gyerekkel várni a rendelőben, és gyakran nem is értjük, hogy mi tart ennyi ideig odabent. Érdemes tudatosítani, hogy egy-egy vizsgálat átlagosan 15-25 percig tart a gyermekellátásban, ami 10 perccel hosszabb, mint a felnőtt rendeléseken. Ennek oka, hogy nemcsak a beteggel, hanem a szülővel is kommunikálni kell, részletesebb magyarázatra van szükség, illetve időt kell hagyni a bizalom kialakítására, a félelem oldására is, ami nem pusztán kedvesség, hanem a pontos diagnózis felállítása szempontjából is fontos. Kisebb gyermekeknél a vizsgálat játékos bevezetése és a kooperáció megteremtése plusz perceket igényel, míg kamaszkorban a bizalmi légkör és a diszkréció kap nagyobb hangsúlyt.

Természetesen sürgősségi vagy rutinellenőrzések esetén a vizsgálati idők jelentősen eltérhetnek, de az átlagos alapellátásban a gyermekvizsgálat általában időigényesebb, mint a felnőtteknél, amit érdemes bekalkulálnunk, amikor orvoshoz visszük a gyereket. A gyermekeknél átlagosan 5–10 perccel hosszabb vizsgálati idővel számolhatunk, ami persze nagyban függ az életkortól és a vizsgálat típusától is. Körülbelül 15-25 percet kell számítani egy-egy kis betegre. Ennek az egyik oka, hogy kooperációra kell bírni a kicsiket, amit a gyermekorvosok nem erővel, hanem kapcsolódással érnek el. Először időt szánnak arra, hogy felvegyék a szemkontaktust, leguggoljanak a gyerekhez, a nevén szólítsák, ezzel is oldva a hierarchikus helyzetet. A vizsgálatot játékos keretbe helyezik – a sztetoszkóp „varázshallgatóvá”, a torokvizsgáló „zseblámpás kincskereséssé” válik –, miközben egyszerű, életkorhoz illő magyarázatot adnak minden lépésről. Választási lehetőséget kínálnak apró döntésekben (melyik kart nézzük meg először, ki tartsa a sebtapaszt), így a gyermek kontrollélményt kap. Dicsérettel, bátorító visszajelzéssel erősítik az együttműködést, a szülőket pedig partnerként vonják be, hogy biztonságos érzelmi hátteret teremtsenek. A türelem, az empátia és a kiszámítható kommunikáció együtt segít abban, hogy a félelemből bizalom, az ellenállásból pedig együttműködés legyen. Ráadásul nem csak a beteg gyermekkel, hanem a szülővel is kommunikálni kell, hiszen neki kell elmagyarázni, hogy mi a helyzet. Kamaszkorban a bizalmi légkör és a diszkréció kap nagyobb hangsúlyt, amire szintén időt kell szánni.

- A gyermekek számára az orvosi vizsgálat gyakran kiszolgáltatottságot jelent. Ha figyelmen kívül hagyjuk félelmeiket, a gyógyítás élménye akár életre szóló szorongássá válhat. Ha egy kisgyermek például választhat, melyik karjába kapja az oltást, máris visszakap valamennyit az irányításból. Ez csökkenti a stresszt és javítja az együttműködést – így fogalmaz a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj nyertese, Dr. Erdős Fruzsina, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, neonatológus szakorvos-jelölt. A gyermekorvosi vizsgálat során nem elég szakmailag pontosan fogalmazni, tudni kell „lefordítani” az információt egy óvodás, egy kisiskolás vagy egy kamasz nyelvére. A nonverbális jelzések (hangszín, testtartás, mimika) kiemelten fontosak. Nem csak játékosságról, kedvességről van szó, hanem komoly tudást igénylő felkészültségről, például fejlődéslélektani ismeretekről. Tudatában kell lennünk a különböző életkori sajátosságoknak, félelmeknek és reakciómintáknak, hogy reálisan tudjuk értelmezni a viselkedést, és megfelelően reagáljunk rá.

- A gyermekgyógyításban a legfontosabb a bizalom kialakítása. A gyerekek számára az orvosi környezet sokszor ijesztő lehet, ezért nagyon fontos, hogy biztonságban érezzék magukat. Szakmailag természetesen a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés elengedhetetlen, de emberi oldalról legalább ilyen fontos a nyugodt, érthető kommunikáció a gyermekkel és a szülőkkel is. - teszi hozzá a másik K&H díjazott, Dr. Göböl Dorina, fül-orr-gégész szakorvos és fej-nyak sebész.

A fiatal szakemberek a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj győztesei. Az elismeréssel azokat a 40 év alatti, gyermekekkel foglalkozó egészségügyi szakembereket díjazza a K&H Bank, akik elhivatottan gondoskodnak a legkisebb betegekről, nyitottak az új, innovatív megoldásokra a gyógyításban és mindent megtesznek azért, hogy a kicsik újra teljes életet éljenek.

Összegezve

• A gyermekorvosi vizsgálat átlagosan 15-25 percig tart, ami hosszabb, mint a felnőtteknél, mert a gyermek mellett a szülőt is be kell vonni és részletes magyarázatot kell adni.
• A kisgyermekek vizsgálata játékosan történik: a gyermekorvosok szemkontaktust teremtenek, a vizsgálatot mesés keretbe helyezik, ezzel csökkentve a félelmet és növelve az együttműködést.
• A serdülőknél a bizalmi légkör megteremtése és a diszkréció hangsúlyosabb, ehhez is több idő és empátia szükséges.
• Dr. Erdős Fruzsina és Dr. Göböl Dorina, a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj nyertesei hangsúlyozzák a bizalom, érthető kommunikáció és a gyermek életkorához igazodó magyarázat fontosságát.
• A K&H Bank díja a legelhivatottabb, gyermekekkel dolgozó 40 év alatti egészségügyi szakemberek munkáját ismeri el, akik innovatív megoldásokat alkalmaznak a gyógyításban.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!