Magyarországon több a kardiológus, mint Svájcban, a szívhalálozás mégis meghaladja az uniós átlagot

magyarország egészségügy hozzáférés orvos
Tünetkereső illusztrációTünetkereső Orvos válaszol illusztrációOrvos válaszol Gyógyszerkereső illusztrációGyógyszerkereső Kalkulátorok illusztrációKalkulátorok Betegségek A-Z illusztrációBetegségek A-Z
Hírek
2026. november 20. 16:34

Miért telik egyre több időbe, mire a szívbeteg eljut a megfelelő ellátásig? Miért nem lesz a kórházi kutatásokból több innováció, és miért maradnak sokszor elszigetelt sikerek a jól működő fejlesztések? A 4. Svájci–Magyar Egészségügyi Fórum résztvevői szerint a magyar egészségügy jövője nemcsak a forrásokon, hanem az együttműködésen, a kiszámítható szabályozáson és a betegek ellátáshoz való tényleges hozzáférésén is múlik.

  • A magyar egészségügy fő kihívása, hogy az innovatív ötletek és pilotprojektek ritkán jutnak el a mindennapi ellátásig.
  • Noha Magyarországon több kardiológus dolgozik, mint Svájcban, a szív- és érrendszeri halálozási arány mégis jóval magasabb az uniós átlagnál.
  • Az ellátáshoz való hozzáférést adminisztratív akadályok, finanszírozási hiányosságok és a betegek tájékozatlansága lassítja.
  • A tartós eredményekhez szorosabb együttműködés, átlátható és kiszámítható szabályozási környezet, valamint hosszú távú finanszírozási modellek szükségesek.
  • A fórum résztvevői szerint elengedhetetlen a népegészségügyi edukáció erősítése és a betegek, különösen a hátrányos helyzetűek tényleges ellátáshoz jutásának biztosítása.

Lakosságarányosan több kardiológus dolgozik Magyarországon, mint Svájcban, a szív- és érrendszeri esetekhez kapcsolódó halálozások száma mégis negyedével meghaladja az uniós átlagot. Az egészségügyi innovációkat adminisztratív akadályok lassítják, a sikeres kísérleti programok pedig gyakran nem épülnek be a mindennapi betegellátásba. Ezekre a kihívásokra kereste a választ a Swisscham Hungary és a Svájci Nagykövetség szakmai partnereikkel közösen megrendezett 4. Svájci–Magyar Egészségügyi Fóruma a Semmelweis Egyetemen.

A rendezvényen a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, az egészségügyi innováció és a fejlesztési források fenntartható felhasználása került középpontba. A fórum egyben ünnepi alkalom is volt: a svájci-magyar diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 80. évfordulója mellett több vállalati jubileumról is megemlékeztek.

- Nyolcvan éve, 1946-ban vette fel újra Svájc és Magyarország a diplomáciai kapcsolatokat, és az egészségügy különösen jól mutatja, mit érhet el a két ország együtt. Bár a svájci és a magyar egészségügyi rendszer másképp működik, ugyanazokkal a gondokkal küzdenek: elöregedő társadalom, munkaerőhiány, növekvő költségek, és az, hogy az orvosi innováció valóban eljusson a betegekhez. Az összefogás kulcskérdés, hiszen ezeket a problémákat egyik ország sem tudja egyedül megoldani– mondta köszöntőjében Alexander Renggli, Svájc magyarországi nagykövete. Hozzátette, a két ország kapcsolata szilárd alapokra épül, de szerinte az ideje, hogy ebből újabb, kézzelfogható eredmények szülessenek. „Az egészségügybe fektetni végső soron azt jelenti, hogy az emberekbe és társadalmaink jövőjébe fektetünk.

140 perc a mellkasi fájdalomtól a katéteres laborig

Magyarországon majdnem minden második haláleset hátterében szív- és érrendszeri betegség áll. Az esemény első panelbeszélgetésének résztvevői a megelőzéstől a diagnózison és kezelésen át az utógondozásig vizsgálták a teljes betegutat, különös tekintettel az Európai Unió Safe Hearts Plan kezdeményezésére.

A szakértők szerint az akut ellátás alapvetően jól működik, a megelőzés és az utógondozás terén azonban jelentős a lemaradás.

- Két éve egy felmérés azt vizsgálta, mennyi idő telik el a mellkasi fájdalom jelentkezésétől a katéteres laborba jutásig. Az eredmény 140 perc lett, vagyis több mint két óra. Meg kell tanítanunk a betegeknek, hogy felismerjék a tüneteiket és időben segítséget hívjanak, a rendszert pedig úgy kell fejlesztenünk, hogy hamarabb eljussanak a katéteres laborba – mondta Dr. Ruzsa Diána, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke. Prof. Dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke pedig hozzátette, hogy öt évvel ezelőtt ez az idő még csak 100 perc volt. Szerinte ez azt mutatja, hogy a 40 perces romlás nagyrészt a betegek habozásából fakad, ezért kulcsfontosságú a betegek oktatása.

A tudatosítás és az edukáció fontosságát Dr. Takler Kristóf egészségpolitikai szakértő is kiemelte: Magyarországon évente mintegy 30 ezer ember hal meg megelőzhető okokból, ami egy kisebb város lakosságának felel meg. A helyzet javításához a szakemberek szerint erősíteni kell a tünetek korai felismerését és a lakosság egészségtudatosságát. Különösen fontos a hátrányos helyzetű térségekben élő gyerekek egészségnevelése.

Több orvosunk van, mégsem tudjuk eredményre váltani az előnyünket

Egy másik panelbeszélgetés azt járta körül, hogyan válhatnak a kórházak a tudományos kutatás és a biotechnológiai innováció aktív szereplőivé. Dr. Peter Ahnesorg, a Roche Magyarország ügyvezető igazgatója az első panelen elhangzottakra reagálva emlékeztetett arra, hogy Magyarországon lakosságarányosan több kardiológus dolgozik, mint Svájcban. Szerinte ez is mutatja, hogy az összetevők megvannak, a gond az, hogy nem kapcsolódnak össze. Három okot nevezett meg: a széttagoltságot, a ráfordításokra figyelő szemléletet és a bizalom hiányát. Úgy látja, az élettudományt egységben kell kezelni, a gazdaság-, az egészség- és az innovációs politikát összehangolva, és a mennyiség helyett a minőségre és az eredményekre kell figyelni. Egy Magyarország méretű országnak azt is világosan el kell döntenie, mely területeken akar versenyezni.

- Bizalmat kiszámíthatósággal és átláthatósággal lehet építeni. Egy új gyógyszerbe tíz-tizenöt évre előre fektetünk be, ehhez tudnunk kell, hogy a ma meghozott döntések holnap is érvényesek – fogalmazott a Roche Magyarország ügyvezető igazgatója.

Az innováció felgyorsítására több kézzelfogható lehetőség is kínálkozik. Mohamed Tammam, a Novartis Hungária ügyvezető igazgatója szerint Magyarország a klinikai kutatások terén kiváló adottságokkal rendelkezik, az itteni szakemberek a legerősebbek közé tartoznak. Ahhoz, hogy ez a tudás még jobban kibontakozzon, a kutatásnak az orvosi munkakör részévé kell válnia, önálló időkerettel. Szoldán Péter, a GenuForm AI vezérigazgatója szerint az EESZT-adatok könnyebb elérhetősége és a kórházak nagyobb döntési szabadsága gyorsíthatná fel leginkább az új megoldások kipróbálását. Hild Imre, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy a tudás itthon van: bár 2020 óta tízből hat magyar startup külföldön jegyezte be magát, a munka jelentős része továbbra is Magyarországon folyik. Szerinte ha a környezet vonzóbbá válik, a tehetségek itthon maradhatnak, és a nemzetközi befektetők is Budapestre találhatnak.

A jó ötlet kevés, ha a projekt végén elfogy a pénz

A harmadik beszélgetés a fejlesztési és kohéziós források hatékony felhasználását vizsgálta. A résztvevők szerint a sikeres kísérleti programok csak akkor hozhatnak tartós változást, ha már a tervezéskor gondolnak a későbbi finanszírozásukra.

Prof. Dr. Kaló Zoltán, az OEP igazgatója szerint a pilotprojektek jelentős része azért nem épül be az egészségügyi rendszerbe, mert a projekt lezárása után nincs meg a folytatáshoz szükséges finanszírozási modell. Roland Python, a Svájci Hozzájárulás Magyarországi Programirodájának vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy egy fejlesztésnek valós igényre kell válaszolnia, és már az első naptól tervezni kell a fenntartását.

Dr. Horváth Kitti, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára egy korábbi vidéki tapasztalatával mutatta meg, milyen hétköznapi akadályokon bukhat el egy egyébként jól működő program:

- Amikor vidéken dolgoztam, mindig figyelnünk kellett arra, hogy a betegeknek csak a hónap első felére adjunk időpontot, mert akkor még volt pénzük buszjegyre. És nem 200, hanem mindössze 50 kilométerről beszélünk. Egy egészségügyi problémára csak a teljes megoldás jelent megoldást. Ezeknek a kísérő feltételeknek akkor is meg kell maradniuk, amikor a projekt már véget ért – mondta a MOK főtitkára. Szerinte a példa jól mutatja, hogy egy fejlesztés sikerét nemcsak a szakmai tartalom és a finanszírozás dönti el, hanem az is, hogy a betegek ténylegesen eljutnak-e az ellátásig.

A fórum beszélgetéseiből egyértelműen kirajzolódott, hogy a magyar egészségügyben nem a szakértelem vagy az innovatív ötletek hiánya jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az, hogyan lehet ezeket valódi, mindenkinek elérhető eredményekké formálni. Ehhez nem elég új technológiákat bevezetni vagy fejlesztési forrásokat biztosítani: olyan kiszámítható szabályozási környezetre, az intézmények, a kutatók és a vállalatok közötti szorosabb együttműködésre, valamint hosszú távon is fenntartható megoldásokra van szükség, amelyek a betegek valós igényeire épülnek. Mert egy fejlesztés sikere nem ott dől el, hogy elkészül-e a prototípus, vagy lezárul-e egy sikeres pilotprogram, hanem ott, hogy később is működik-e, eljut-e azokhoz, akiknek szükségük van rá, és érezhetően javítja-e az ellátásukat.

Dr. Hegedűs Zsolt bejelentette: nyilvánosságra hozzák a magyar egészségügy valódi állapotát
Figyelmébe ajánljuk

Dr. Hegedűs Zsolt bejelentette: nyilvánosságra hozzák a magyar egészségügy valódi állapotát

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

Forrás:Roche Magyarország
# hírek# magyar# kórház# orvos# felmérés# rendezvények
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben könnyebben megtalálja az Egészségkalauz.hu cikkeit

TÜNETKERESŐ

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Címlapról ajánljuk