Mellkasi fájdalom

A mellkasi fájdalom érzése ijesztő tapasztalás, ritka kivétel, aki nem rögtön a szívinfarktusra asszociál, aki megérzi. Az esetek mintegy 25-30 százalékában nem kardiológiai problémák okozzák a mellkasi fájdalmat, ezzel együtt sem gyerekjáték, ha mellkasi fájdalmakat tapasztal, mielőbb vizsgáltassa ki az okát.

A mellkasi fájdalom egy tünet, nem pedig önálló betegség. Gyakorlatilag minden kellemetlen érzés – nyomás, szúrás, szorítás – amit mellkas területén érzünk, az ebbe a kategóriájába tartozik. A fájdalomérzet jelentkezhet középen, bal vagy jobb oldalon, átsugározhat a karokba, hátba, nyakba de akár az állkapocsba is. Az érzés lehet hirtelen vagy fokozatosan kialakuló, időszakos vagy tartós. Bár a mellkasi fájdalom sokszor ártalmatlan eredetű, bizony súlyos, akár életet veszélyeztető kórképek is állhatnak a hátterében. Fontos tehát, hogy időben felismerjük a vészjelzéseket, és szükség esetén orvosi segítséget kérjünk.

Mi tulajdonképpen a mellkasi fájdalom?

A mellkasi fájdalom (pectoralgia) egy széles körben előforduló tünet, amely különböző betegségekre és állapotokra utalhat. Mellkasi fájdalom bármely életkorban jelentkezhet, és a fájdalom helye, intenzitása, jellege és időtartama alapján sokféle eredetű lehet. Nem minden esetben utal szívproblémára, bár kétségtelenül ez az egyik legaggasztóbb lehetséges oka.

Hogyan alakul ki a mellkasi fájdalom?

A mellkasban található szív, tüdő, nyelőcső, bordák, izmok és idegek mind okozhatnak fájdalmat. A mellkasi fájdalom az adott szervet vagy szervrendszert érintő problémák következménye lehet, és különböző okok állhatnak a hátterében. A fájdalom jellege, súlyossága és egyéb kísérő tünetek segíthetnek az orvosnak meghatározni, hogy mely szerv érintett.

Milyen betegségekre és állapotokra utalhat a mellkasi fájdalom?

A mellkasi fájdalom különféle betegségekre utalhat, amelyek érinthetik a szív- és érrendszert, a tüdőt, az emésztőrendszert, az izmokat, a bordákat de állhatnak mögötte pszichés állapotok, problémák is. A következőkben bemutatunk néhány gyakori okot, amelyek a mellkasi fájdalom hátterében állhatnak.

A szívbetegségre utaló mellkasi fájdalom kisugározhat a karba, a vállba, a hátba vagy akár az állkapocsba is, a jellege nyomásra, szorításra emlékeztethet.

Forrás: shutterstock.com

---

Szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszerrel kapcsolatos problémák a legfontosabbak és leggyakoribbak a mellkasi fájdalom okai között. Ezek sürgősségi ellátást igényelhetnek, mivel életveszélyes állapotok is lehetnek.

• Szívroham (miokardiális infarktus): a szívroham akkor fordul elő, amikor a szív egy része nem kap elegendő oxigént a vérellátás elzáródása miatt. A mellkasi fájdalom szorító, nyomó jellegű, gyakran a bal karba, nyakba, állkapocsba vagy hátba sugárzik. Ezt kísérheti légszomj, verejtékezés, szédülés, és halálfélelem.
• Angina pectoris: az angina a szívizom elégtelen vérellátása miatt kialakuló fájdalom, amely gyakran fizikai vagy érzelmi megterhelés hatására jelentkezik. Az anginás fájdalom hasonló a szívrohamhoz, de rövidebb ideig tart, és általában pihenésre vagy gyógyszerre (nitroglicerin) enyhül.
• Szívburokgyulladás (pericarditis): a szívburok gyulladása éles, szúró mellkasi fájdalmat okoz, amely gyakran fokozódik fekvő helyzetben, és enyhül, ha a beteg előrehajol. Vírusfertőzés, autoimmun betegség vagy szívműtét következményeként alakulhat ki.
• Aorta disszekció: ez egy súlyos, életveszélyes állapot, amikor az aorta falának belső rétege megreped, és a vér a rétegek között áramlik. A fájdalom hirtelen, erős, szakadásszerű, és általában a hátba vagy a hasba sugárzik.
• Alacsony vérnyomás: akkor okozhat mellkasi fájdalmat, ha a szívizom nem kap elegendő oxigént, különösen koszorúér-betegség esetén.

Légzőszervi betegségek

A tüdőt érintő betegségek is gyakran okoznak mellkasi fájdalmat, különösen, ha a légutak, a tüdőszövet vagy a mellhártya érintett.

• Tüdőembólia: a tüdőembólia akkor alakul ki, amikor egy vérrög elzárja a tüdő egyik artériáját. Hirtelen jelentkező, éles, szúró mellkasi fájdalmat okozhat, amely légszomjjal, szapora szívveréssel és véres köpettel járhat. Ez egy életveszélyes állapot, amely azonnali kezelést igényel.
• Tüdőgyulladás (pneumónia): a tüdőgyulladás során a tüdőszövet gyulladása mellkasi fájdalmat, lázat, köhögést és légszomjat okozhat. A fájdalom általában kóros köhögéssel és mély légvételekkel fokozódik.
• Mellhártyagyulladás (pleuritis): a mellhártya, amely a tüdőt borítja, gyulladásba kerülhet fertőzés, autoimmun betegség vagy tüdődaganat miatt. A fájdalom éles és szúró, és a légzés során fokozódik.
• Légmell (pneumothorax): a légmell akkor alakul ki, amikor a levegő bekerül a mellhártya üregébe, és nyomást gyakorol a tüdőre, ami a tüdő összeesését okozza. Ez hirtelen fellépő mellkasi fájdalommal és légszomjjal jár.

Emésztőrendszeri betegségek

Az emésztőrendszeri problémák is okozhatnak mellkasi fájdalmat, különösen ha a nyelőcső vagy a gyomor érintett.

• Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD): a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, és égő mellkasi fájdalmat okoz, amely gyakran étkezés után vagy lefekvéskor jelentkezik. A fájdalom hasonlíthat a szívrohamhoz, de általában savlekötőkkel enyhül.
• Nyelőcsőgörcs: a nyelőcső izomzatának rendellenes összehúzódásai éles, szorító mellkasi fájdalmat okozhatnak, amely hasonló lehet a szívproblémákhoz.
• Gyomorfekély: a gyomorban kialakuló fekély éles, égető fájdalmat okozhat, amely gyakran étkezés után jelentkezik, és a mellkas felső részébe is sugározhat.

Izom- és csontrendszeri betegségek

A mellkas izmai, csontjai és ízületei is okozhatnak fájdalmat, különösen sérülés, túlterhelés vagy gyulladás esetén.

• Bordaközi idegzsába (interkostális neuralgia): az interkostális izmokat érintő idegi irritáció vagy gyulladás éles, szúró fájdalmat okozhat a mellkasban. A fájdalom gyakran fokozódik mozgásra vagy nyomásra.
• Bordatörés: a bordák törése traumás sérülés következménye, és intenzív, szúró fájdalmat okoz, amely súlyosbodik légzéskor vagy köhögéskor.
• Izomhúzódás: a mellkas izmainak túlterhelése vagy húzódása, például sporttevékenység vagy erős köhögés következtében, fájdalmat okozhat a mellkasban.

Pszichológiai és egyéb okok

A mellkasi fájdalom pszichés eredetű is lehet, különösen szorongás vagy pánikrohamok esetén.

• Pánikroham: pánikroham során a beteg intenzív mellkasi fájdalmat vagy nyomást tapasztalhat, amely szívrohamhoz hasonló lehet. Ezt gyakran szapora szívverés, verejtékezés, szédülés és légszomj kíséri.
• Szorongás: a szorongásos zavarok krónikus mellkasi diszkomfortérzetet okozhatnak, amely általában nem súlyosbodik fizikai aktivitás során.

Mikor kell orvoshoz fordulni mellkasi fájdalom miatt?

A mellkasi fájdalom súlyos és életveszélyes állapot jele is lehet, ezért fontos, hogy bizonyos tünetek esetén azonnal orvosi segítséget kérjen:

• Hirtelen jelentkező, erős, szorító vagy nyomó fájdalom a mellkasban, különösen, ha a fájdalom a bal karba, állkapocsba, nyakba vagy hátba sugárzik.
• Mellkasi fájdalom légszomjjal, izzadással, szédüléssel vagy hányingerrel.
• Fájdalom, amely fekvő helyzetben vagy köhögéskor fokozódik, és láz vagy véres köpet társul hozzá.

Összegezve

A mellkasi fájdalom (pectoralgia) egy gyakori tünet, amely számos különböző betegség és állapot jele lehet. Az okok között szerepelnek a szív- és érrendszeri betegségek (pl. szívroham, angina), a légzőszervi problémák (pl. tüdőgyulladás, tüdőembólia), az emésztőrendszeri betegségek (pl. GERD), valamint az izom- és csontrendszeri problémák. A mellkasi fájdalom komoly figyelmet igényel, különösen ha hirtelen jelentkezik és súlyos tünetekkel jár, mivel ez sürgős orvosi ellátást igényelhet.

A mellkasi fájdalom lehet éles, szúró vagy tompa, jelentkezhet hullámokban vagy állandóan. Az ilyen fájdalommal mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert a kiváltó ok lehet egyszerűen elmulasztható, de a fájdalom akár életveszélyes helyzetet is jelezhet.

Forrás: shutterstock.com

---

Gyakori kérdések a mellkasi fájdalomról

A mellkasi fájdalom (pectoralgia) komoly tünet, amely sok kérdést vet fel a betegekben. Fontos, hogy a fájdalom jellegétől, intenzitásától és az egyéb tünetektől függően időben forduljanak orvoshoz, különösen ha a szívroham gyanúja fennáll. A kivizsgálás és a megfelelő kezelés életmentő lehet, de sok esetben a mellkasi fájdalom kevésbé súlyos okokra vezethető vissza, például emésztési problémákra, izomfeszültségre vagy magas vérnyomásra. Az életmódbeli változtatások, a gyógyszeres kezelés és a stresszkezelési technikák segíthetnek a tünetek enyhítésében. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az ezekre adott hiteles, orvosi válaszokat.

Mit jelent a mellkasi fájdalom, és mennyire veszélyes?

A mellkasi fájdalom komoly tünet lehet, de nem minden esetben utal életveszélyes állapotra. Az egyik legnagyobb aggodalom a szívroham, de a mellkasi fájdalom számos egyéb betegség vagy állapot tünete is lehet, például tüdőproblémák, emésztőrendszeri betegségek vagy izomfeszültség. Mindig figyelembe kell venni a fájdalom jellegét, időtartamát, valamint az egyéb kísérő tüneteket, hogy meghatározzuk, mennyire sürgős az orvosi beavatkozás.

Honnan tudom, hogy mellkasi fájdalmam szívrohamra utal-e?

A szívrohamot általában szorító, nyomó mellkasi fájdalom jellemzi, amely a bal karba, állkapocsba, nyakba vagy hátba sugárzik. A fájdalom mellett gyakran jelentkezik légszomj, verejtékezés, hányinger, szédülés és halálfélelem. Ha ezeket a tüneteket tapasztalja, azonnal hívja a mentőket, mivel a szívroham életveszélyes állapot, és gyors beavatkozást igényel.

Mi különbözteti meg a szív eredetű mellkasi fájdalmat más típusú fájdalmaktól?

A szív eredetű mellkasi fájdalom (pl. angina vagy szívroham) általában nyomó, szorító jellegű, és gyakran fizikai aktivitás vagy stressz váltja ki. A fájdalom pihenésre vagy nitroglicerinre enyhülhet (angina esetén), míg a szívroham során nem szűnik meg. Az emésztőrendszeri eredetű fájdalom gyakran égő érzéssel jár, különösen étkezés után, míg a tüdő- vagy mellhártya-problémák éles, szúró fájdalmat okozhatnak, amely légzésre vagy köhögésre súlyosbodik. Az izom- és csontrendszeri fájdalom általában mozgásra vagy nyomásra jelentkezik.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulnom mellkasi fájdalom miatt?

Azonnal forduljon orvoshoz, ha a mellkasi fájdalom hirtelen, erős, nyomó vagy szorító, különösen, ha légszomjjal, verejtékezéssel, hányingerrel, szédüléssel vagy ájulásérzéssel társul. Ha a fájdalom sugárzik a karba, nyakba, állkapocsba vagy hátba, szívroham gyanúja merülhet fel. Láz, köhögés, vagy véres köpet esetén is fontos azonnal orvoshoz fordulni, mivel tüdőembólia vagy tüdőgyulladás állhat a háttérben.

Lehet-e a mellkasi fájdalom emésztési probléma jele?

Igen, az emésztőrendszeri problémák is okozhatnak mellkasi fájdalmat. A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) során a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, ami égő, mellkasi fájdalmat okozhat, különösen étkezés után vagy fekvő helyzetben. A gyomorfekély és az epekövek is okozhatnak hasonló fájdalmat. Ezek a fájdalmak általában savlekötőkkel vagy étkezési szokások megváltoztatásával enyhíthetők, de az orvos feladata, hogy kizárja a súlyosabb okokat.

Hogyan diagnosztizálják a mellkasi fájdalom okát?

A mellkasi fájdalom diagnosztizálása alapos vizsgálatot igényel. Az orvos először részletesen kikérdezi a tünetekről, majd fizikális vizsgálatot végez. Az elsődleges vizsgálatok közé tartozik az EKG, amely a szív elektromos aktivitását méri, és segít felismerni a szívrohamot vagy szívritmuszavart. A mellkasröntgen a tüdő és a bordák állapotát vizsgálja, míg a vérvizsgálatok kimutathatják a szívizomkárosodást vagy fertőzést. A mellkas-CT a mellkas szerveinek és képleteinek részletes, réteges képalkotását végzi. Vizsgálja a tüdőt, a légutakat, a mellhártyát, a szív és nagyerek állapotát, valamint a mellkasfalat és a nyirokcsomókat. Segítségével kimutathatók daganatok, gyulladások, fertőzések, tüdőembólia, tüdőtágulat vagy folyadékgyülemek (pl. mellhártya folyadék). Ha a szívproblémák valószínűek, további vizsgálatokra lehet szükség, mint az echokardiográfia vagy a terheléses teszt.

Milyen kezelési lehetőségek vannak a mellkasi fájdalomra?

A mellkasi fájdalom kezelése az alapbetegségtől függ. Szívroham esetén azonnali beavatkozásra van szükség, mint például trombolízis vagy katéterezés. Angina esetén a nitroglicerin enyhítheti a fájdalmat, míg tüdőgyulladás vagy tüdőembólia esetén antibiotikumok vagy véralvadásgátlók lehetnek szükségesek. GERD esetén savcsökkentők és életmódbeli változtatások segíthetnek. Izomfájdalom esetén pihenés és fájdalomcsillapítók javasoltak.

Lehet-e pszichés eredetű a mellkasi fájdalom?

Igen, a pánikrohamok és szorongás gyakran okoznak mellkasi fájdalmat, amely hasonló lehet a szívroham tüneteihez. A pszichés eredetű mellkasi fájdalom általában hirtelen jelentkezik, szapora szívveréssel, légszomjjal és halálfélelemmel társul. Az ilyen típusú fájdalom nem jár szívproblémával, de rendkívül ijesztő lehet. A megfelelő pszichoterápia és gyógyszeres kezelés segíthet a tünetek kezelésében.

Mennyire gyakori a mellkasi fájdalom nem-szív eredetű okokból?

A mellkasi fájdalom gyakran nem szív eredetű, és olyan állapotok is okozhatják, mint a GERD, izomfeszültség vagy légzőszervi betegségek. A nem-szív eredetű mellkasi fájdalom sok esetben kevésbé veszélyes, de fontos kizárni a szívproblémákat, különösen ha a tünetek intenzívek vagy hirtelen jelentkeznek.

Milyen életmódbeli változtatások segíthetnek csökkenteni a mellkasi fájdalmat?

Az életmódbeli változtatások nagyban segíthetnek a mellkasi fájdalom csökkentésében, különösen ha a fájdalom emésztőrendszeri vagy stressz eredetű. Néhány fontos változtatás:

• Egészséges étrend: kerülje a zsíros, fűszeres ételeket, amelyek GERD-t okozhatnak.
• Rendszeres testmozgás: az általános egészség javítása érdekében ajánlott, de a szívbetegségben szenvedők számára fontos a fokozatos, orvos által ajánlott terhelés.
• Dohányzás abbahagyása: a dohányzás növeli a szívroham és más szívbetegségek kockázatát.
• Stresszkezelés: relaxációs technikák, meditáció vagy légzőgyakorlatok segíthetnek a pszichés eredetű mellkasi fájdalom enyhítésében.

Mellkasi fájdalom esetén használnak oxigénterápiát?

Igen, mellkasi fájdalom esetén gyakran alkalmaznak oxigénterápiát, de nem minden esetben, és csak meghatározott indikációk mellett. Az oxigénterápia alkalmazása a következő esetekben lehet indokolt mellkasi fájdalom esetén: szívinfarktus (akut koronária szindróma) esetén akkor javasolt, ha a beteg oxigénszaturációja < 90%, tehát kimutatható hipoxia áll fenn. Tüdőembólia vagy légmell esetén is alkalmazható, ha oxigénhiány alakul ki. Ha a mellkasi fájdalom légzési nehézséggel vagy alacsony véroxigénszinttel társul, az oxigén segíthet tehermentesíteni a szívet és a tüdőt. Ugyanakkor, oxigén túladagolása káros lehet, például krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esetén. Ezért az oxigénterápiát mindig a beteg állapotának felmérése után, szaturációmérés és orvosi döntés alapján szabad elkezdeni.

Mellkasi fájdalom esetén használnak Holter-monitorozást?

Igen, a Holter-monitorozás használható a mellkasi fájdalom kivizsgálásához, különösen akkor, ha a panaszok időszakosan jelentkeznek, és nem mutathatók ki egyetlen EKG-vizsgálat során. A Holter-EKG egy 24–72 órán át tartó folyamatos szívritmus-monitorozás, amely rögzíti a szív elektromos működését a beteg mindennapi tevékenységei közben. Segítségével észlelhetők átmeneti ritmuszavarok, melyek mellkasi fájdalommal, szívdobogásérzéssel, légszomjjal járhatnak.

Hidegrázás társulhat mellkasi fájdalommal?

A hidegrázás és a mellkasi fájdalom együttes jelentkezése többféle betegség tünete is lehet. Leggyakrabban fertőzéses eredetű kórképek, például tüdőgyulladás vagy mellhártyagyulladás állnak a háttérben. Ezekben az esetekben a hidegrázást gyakran kíséri láz, köhögés és nehézlégzés is. Szív eredetű betegségek, például a szívbelhártya-gyulladás (endocarditis) is okozhat hasonló tünetegyüttest.

Lehet-e a mellkasi fájdalom a szisztémás lupus erythematosus (SLE) jele?

Igen, a mellkasi fájdalom lehet a szisztémás lupus erythematosus (SLE) egyik tünete, mivel a betegség gyakran érinti a szív- és mellhártyát, valamint az érhálózatot is. Az SLE-ben szenvedő betegek körében gyakori a mellhártyagyulladás (pleuritis), amely éles, légvételre fokozódó mellkasi fájdalommal járhat. Emellett előfordulhat szívburokgyulladás (pericarditis), ami szintén mellkasi fájdalmat okozhat, gyakran a szegycsont mögött, és ülő testhelyzetben enyhülhet.

Lehet-e a mellkasi fájdalom a karcinoid tumor jele?

Igen, a mellkasi fájdalom lehet a karcinoid tumor egyik jele, különösen ha a daganat a tüdőben vagy hörgőkben helyezkedik el. A fájdalmat okozhatja a légutak részleges elzáródása, a környező szövetekre gyakorolt nyomás vagy a tumor növekedése miatti irritáció. Előfordulhat, hogy a mellkasi fájdalom mellett köhögés, nehézlégzés, visszatérő tüdőfertőzések is jelentkeznek.

Lehet-e a mellkasi fájdalom az anthrax jele?

Igen, a mellkasi fájdalom lehet az anthrax jele, különösen a tüdőanthrax esetén. A belélegzett spórák a tüdő szöveteiben gyulladást és szövetkárosodást okoznak, ami mellkasi szorító vagy égő érzésben, valamint nehézlégzésben nyilvánulhat meg.

Lehet-e a mellkasi fájdalom a szarkoidózis jele?

Igen, a mellkasi fájdalom lehet a szarkoidózis egyik jele, főleg akkor, ha a betegség a tüdőt vagy a mellkasi nyirokcsomókat érinti. A granulómák és a gyulladás miatt a tüdőszövet és a mellhártya feszülhet, ami szúró vagy nyomó mellkasi fájdalmat okozhat. A fájdalom gyakran együtt jelentkezik száraz köhögéssel vagy nehézlégzéssel, és terhelésre fokozódhat.

Lehet-e a mellkasi fájdalom a Dengue-láz jele?

Igen, a mellkasi fájdalom előfordulhat a Dengue-láz tüneteként, de ez ritkább és általában a súlyosabb formákhoz kapcsolódik. A fájdalom oka lehet a vírusfertőzés okozta izom- és ízületi gyulladás, illetve a súlyos szövődmények, például pleurális folyadékgyülem vagy szív körüli gyulladás miatt kialakuló nyomásérzés. Sok esetben a mellkasi fájdalom hasonlíthat a légzőizmok vagy bordaközi izmok fájdalmához, ami a erős köhögéssel vagy mély légzéssel fokozódhat.

Felhasznált források:

• MedlinePlus – Chest pain
• Mayo Clinic – Chest pain
• Cleveland Clinic – Chest Pain
• Országos Mentőszolgálat
• OGYÉI gyógyszertájékoztatók