Közel minden második felnőtt magyar internetező fordult már mesterséges intelligencián alapuló alkalmazáshoz egészségügyi kérdésben.
- A magyar felnőtt internetezők közel fele már használt mesterséges intelligenciát egészségügyi kérdésekben, a fiatalabbaknál ez az arány még magasabb.
- Az MI-t leggyakrabban tünetellenőrzésre, leletek értelmezésére és általános egészségügyi információk keresésére használják.
- A felhasználók többsége óvatosan viszonyul az MI által adott tanácsokhoz, és ritkán bíznak teljesen a gép által generált diagnózisban.
- A mentális egészség terén főként a fiatalok nyitottak a MI-alapú megoldásokra, míg az idősebbeket inkább elutasítók.
- Az MI informatív segítséget nyújthat, de nem helyettesítheti az orvosi vizsgálatot vagy a szakorvosi tanácsadást.
A fiatalok körében ez az arány már kétharmad, de a 60 év felettiek között is minden negyedik internethasználó kipróbálta az MI-t ilyen célra - derül ki az NN Biztosító Egészség 2026 kutatásából. A technológiát elsősorban tünetellenőrzésre, leletek értelmezésére és az általános egészségügyi információk keresésére tartják hasznosnak. A használat ugyanakkor nem jelent feltétlen bizalmat: az MI-alkalmazásokat egészségügyi célra már kipróbálók többsége fenntartásokkal kezeli a gép által generált diagnózist vagy szakvéleményt.
Néhány éve még csak technológiai kuriózum volt, mára a mindennapi tájékozódás eszköze: a mesterséges intelligencia belépett abba a térbe is, amelyet korábban a háziorvosi rendelő és az internetes keresés töltött ki. Az NN Biztosító legfrissebb, Egészség 2026 kutatása* azt vizsgálta, hogy a magyarok valójában mire használják a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokat, chatbotokat, asszisztenseket az egészségükkel kapcsolatban, mennyire bíznak a válaszaiban, és mit várnak tőle a mentális jóllét területén. Az eredmények egy gyorsan formálódó, de még korántsem kiforrott viszonyt rajzolnak ki.
A tapasztalat átírja a gépi intelligenciáról alkotott képet
A mesterséges intelligencia használata mára széles körben elterjedt:
- a 18–69 éves internetezők kétharmada (66 százalék) próbált már ki valamilyen MI-alapú alkalmazást vagy szolgáltatást.
- Közülük tízből heten (70 százalék) egészségügyi kérdésben is fordultak hozzá, így összességében az internetezők 46 százaléka használta már az MI-t egészségügyi témában.
- A használat korosztályonként jelentősen eltér, de korántsem csak a fiatalokra jellemző: a 18–29 évesek 65 százaléka kérdezett már MI-alapú chatbotot, asszisztenst vagy alkalmazást az egészségével kapcsolatban, de a 60 év feletti internethasználók körében is minden negyedik élt már ezzel a lehetőséggel.
Beszédes, hogy a felhasználók és a kívülállók mást várnak a technológiától. Akik már használták az MI-t egészségügyi témában, elsősorban az információk értelmezésének eszközét látják benne – vagyis azt, ami segít megérteni egy leletet vagy egy orvosi szakkifejezést. Akik viszont még nem próbálták, inkább az általános tájékozódást és az ügyintézést támogató szerepet emelik ki. A tapasztalat tehát átírja a technológiáról alkotott képet.
Tünetektől a leletekig: erre használjuk a leggyakrabban
„A kutatásból jól látszik, hogy az emberek nem orvost keresnek a mesterséges intelligenciában, hanem értelmezést és eligazodást: meg akarják érteni a saját leletüket, tudni szeretnék, hova forduljanak. Ez önmagában értékes, de a felelős döntéshez ennél többre van szükség. Az MI-alapú alkalmazások a tájékozódásban lehetnek jó segítség, a diagnózis és a kezelés kérdésében azonban továbbra is a szakorvosé a szó. Ezért is gondoljuk, hogy azoknak a szolgáltatásoknak van jövője, amelyek a digitális tájékozódást valódi szakemberhez vezetik el, legyen szó orvosi tanácsadásról, második szakvéleményről vagy szűrővizsgálatokról” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokat egészségügyi célokra is használók 62 százaléka a tünetellenőrzést és az öndiagnózist nevezte meg olyan területként, ahol hasznosak lehetnek az MI-alkalmazások.
Szintén sokan emelték ki a leletek és laboreredmények értelmezését:
- ezt a válaszadók 57 százaléka tartotta releváns felhasználási lehetőségnek.
- 54 százalék szerint az MI az általános információk keresésében,
- míg a gyógyszerekkel, azok alkalmazásával vagy lehetséges mellékhatásaival kapcsolatban 46 százalék támaszkodna a technológiára.
- Második vélemény kérését 20 százalék,
- a mentális egészség vagy a stresszkezelés támogatását 17 százalék,
- a megfelelő egészségügyi intézmény vagy szakrendelés kiválasztását pedig 16 százalék sorolta a hasznos felhasználási területek közé.
- Az ügyintézésre, illetve időpontfoglalásra pedig a válaszadók csupán 7 százaléka veszi igénybe az MI segítségét.
| Milyen egészségügyi témában lehet hasznos az AI? | Említések aránya |
|---|---|
| Tünetellenőrzés, öndiagnózis | 62% |
| Leletek, laboreredmények értelmezése | 57% |
| Általános egészségügyi tájékozódás | 54% |
| Gyógyszerinformációk, mellékhatások | 46% |
| Második vélemény kérése | 20% |
| Mentális egészség, stresszkezelés támogatása | 17% |
| Egészségügyi intézmény, szakrendelés keresése | 16% |
| Időpontfoglalás, ügyintézés | 7% |
Az adatok azok körében értendők, akik már használtak MI-alapú alkalmazást egészségügyi témában; több válasz is megjelölhető volt.
A részletek mögött markáns társadalmi mintázatok húzódnak. A kor előrehaladtával egyre kevésbé jellemző, hogy valaki tünetellenőrzésre vagy második vélemény kérésére használná az MI-t, előbbi ugyanakkor a falvakban élők körében átlag feletti, ami arra utal, hogy ott, ahol a szakorvosi elérés nehezebb, a technológia egyfajta pótmegoldásként jelenik meg. A gyógyszerek mellékhatásairól pedig a 30–39 évesek tájékozódnak a leggyakrabban az MI segítségével.
A tapasztalat óvatosságra int
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az egészséggel kapcsolatban az MI-alapú alkalmazásokat a felhasználók kellő óvatossággal és fenntartással kezelik. Azok körében, akik már kértek ilyen alkalmazástól egészségügyi segítséget,
- mindössze 29 százalék bízik meg az így kapott diagnózisban vagy szakvéleményben, 19 százalék egyáltalán nem,
- a többség (55%) pedig kettős érzésekkel viszonyul hozzá.
Ezzel szemben azok, akik használtak már MI-t, de egészségügyi célra még nem, jóval bizakodóbbak: 35 százalékuk megbízna az MI egészségügyi szakvéleményében, és mindössze 10 százalékuk elutasító. A gyakorlati tapasztalat tehát mérsékli a várakozásokat, a felhasználók testközelből látják a technológia korlátait is.
Mentális egészség: a fiatalok nyitottak, az idősebbek elzárkóznak
A digitális és az MI-alapú mentális egészségmegoldások iránt egyelőre visszafogott a nyitottság.
- A legvonzóbbnak a személyre szabott életmód-ajánlások (a megkérdezettek 24 százaléka lenne nyitott rá),
- a mentális túlterheltségre figyelmeztető korai jelzések (21%)
- és az alvást támogató alkalmazások (20%) bizonyultak.
- A hangulatkövetést 17, az MI-alapú mentális asszisztenseket, chatbotokat 16 százalék tartja vonzónak
- a válaszadók 43 százaléka viszont egyik megoldás iránt sem nyitott.
A generációs szakadék itt a legszembetűnőbb. A 18–29 évesek átlag feletti arányban érdeklődnek a személyre szabott ajánlások, a korai figyelmeztetések, az alváskövetés és a hangulatmérés iránt, a 30–39 évesek pedig különösen a személyre szabott ajánlásokra és a mentális asszisztensekre fogékonyak. A 60–69 évesek körében ezzel szemben kiugróan magas, 56 százalék az elutasítók aránya.
A mesterséges intelligencia már azt is megmondhatja, lesz-e rákja a következő 20 évben
- A mesterséges intelligencia megfejtette a DNS egyik fontos „indítógombját”
- Hamarosan AI Summit 2026 Budapest! A diagnózistól a terápiáig: hogyan formálja át az AI az orvoslást?
- Jön az AI Summit 2026 Budapest! AI a gyakorlatban: üzlet, egészségügy, oktatás és kreativitás
- Átlépett egy határt a mesterséges intelligencia: működő vírusokat terveztek vele
- Robot segíti a szívritmuszavarok kezelését a Szegedi Tudományegyetemen
- Szúnyoghangokból tanítanák az AI-t magyar kutatók – bárki segíthet a telefonjával
Gyakori kérdések a mesterséges intelligencia egészségügyi használatáról
Mire használják a magyarok leggyakrabban a mesterséges intelligenciát egészségügyi kérdésekben?
A mesterséges intelligenciát egészségügyi témákban leggyakrabban tünetek ellenőrzésére és öndiagnózisra, leletek és laboreredmények értelmezésére, valamint általános egészségügyi információk keresésére használják. Gyakori felhasználási terület a gyógyszerek alkalmazásával és lehetséges mellékhatásaival kapcsolatos tájékozódás is.
Megbízható az MI által adott egészségügyi tanács?
Az MI által adott egészségügyi információ hasznos lehet tájékozódásra, de nem minden esetben megbízható, és határozottan nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. A mesterséges intelligencia téves vagy hiányos választ is adhat, ezért diagnózis, gyógyszerszedés vagy kezelés megváltoztatása előtt érdemes orvossal egyeztetni.
Képes a mesterséges intelligencia diagnózist felállítani?
Az MI képes lehet a tünetek és egészségügyi adatok alapján lehetséges betegségeket vagy állapotokat megnevezni, de ez nem diagnózis, egy chatbot válasza semmiképp sem azonos az orvos által felállított diagnózissal. A pontos diagnózishoz az előzmények, a fizikális vizsgálat, a laboreredmények és szükség esetén képalkotó vagy egyéb vizsgálatok együttes orvosi értékelése szükséges.
Érdemes az MI segítségével értelmezni a laboreredményeket?
Az MI segíthet közérthetően elmagyarázni a laborleletben szereplő szakkifejezéseket és egyes értékek jelentését. A laboreredmények értékelése azonban mindig az életkor, a tünetek, a kórelőzmény és az egyéb vizsgálati eredmények figyelembevételével történik, ezért az eltérések jelentőségét orvos tudja megfelelően megítélni.
Meg lehet kérdezni az MI-t a gyógyszerek mellékhatásairól?
Igen, jelenleg az MI segíthet általános információt keresni egy gyógyszer alkalmazásáról vagy lehetséges mellékhatásairól. Fontos azonban ellenőrizni az információt megbízható gyógyszerészeti vagy egészségügyi forrásban, és gyógyszer adagját, elhagyását vagy más készítményre cserélését nem szabad kizárólag egy chatbot válasza alapján eldönteni.
Helyettesítheti az MI az orvost?
Nem. A mesterséges intelligencia az egészségügyi tájékozódást és az információk értelmezését támogathatja, de nem helyettesíti a háziorvost, a szakorvost vagy a sürgősségi ellátást. Különösen fontos orvoshoz fordulni új, súlyos, gyorsan romló vagy szokatlan tünetek esetén.
Miért lehet veszélyes az MI használata öndiagnózisra?
Az MI nem feltétlenül rendelkezik minden olyan információval, amely a pontos diagnózishoz szükséges, és a válasza félrevezető is lehet. Az öndiagnózis késleltetheti a szükséges orvosi vizsgálatot, illetve indokolatlan aggodalmat is kelthet.
Mennyire bíznak a magyarok az MI egészségügyi válaszaiban?
Az Egészség 2026 kutatás szerint az egészségügyi célra MI-t már használók többsége fenntartásokkal kezeli a technológia által adott diagnózist vagy szakvéleményt. A kutatásban mindössze 29 százalék mondta azt, hogy megbízik az így kapott diagnózisban vagy szakvéleményben, míg 55 százalék bizonytalanul viszonyult hozzá.
Használható az MI mentális egészséggel kapcsolatos problémák esetén?
Az MI segíthet például általános információk keresésében, életmóddal, stresszkezeléssel vagy alvással kapcsolatos tájékozódásban. Mentális betegségek felismerésére vagy kezelésére azonban nem tekinthető önálló szakellátásnak. Súlyos vagy tartós panaszok esetén pszichológus vagy pszichiáter segítségét érdemes kérni.
Milyen egészségügyi kérdéseket érdemes feltenni az MI-nek?
Elsősorban olyan kérdéseket, amelyek általános tájékozódást vagy orvosi információk közérthetőbb magyarázatát szolgálják. Például meg lehet kérni az MI-t egy orvosi szakkifejezés, vizsgálat vagy betegség általános jelentésének elmagyarázására, de a kapott információt érdemes megbízható egészségügyi forrással vagy orvossal is ellenőrizni.
Milyen adatokat nem érdemes megosztani egy egészségügyi MI-chatbottal?
Érdemes kerülni a szükségtelenül részletes személyes és azonosításra alkalmas adatok megadását. Egészségügyi információk feltöltése előtt mindig ellenőrizze, hogy az adott alkalmazás hogyan kezeli, tárolja és használja fel a megadott adatokat.
Miben segíthet az MI az orvoshoz fordulás előtt?
Az MI segíthet összegyűjteni a tünetekkel, azok időtartamával és az előzményekkel kapcsolatos kérdéseket, illetve közérthetőbbé tehet bizonyos orvosi kifejezéseket. Ez megkönnyítheti az orvossal való kommunikációt, de nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
