A kísérlet eredményei új lehetőségeket nyithatnak az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben, ugyanakkor komoly biztonsági kérdéseket is felvetnek.
- Amerikai kutatók mesterséges intelligenciával természetben nem létező, működőképes vírusokat hoztak létre, amelyek antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen lehetnek hatékonyak.
- A kísérlet során a kutatók több ezer vírusgenomot terveztek, és ezek közül 16 bizonyult laboratóriumban hatékonynak az E. coli ellen.
- A szakértők kiemelték a technológia terápiás lehetőségeit, de komoly biztonsági aggályokat is megfogalmaztak, főleg veszélyes vírusok tervezésével kapcsolatban.
- A kutatók hangsúlyozták, hogy bár a mesterséges intelligenciával történő vírusfejlesztés ígéretes, a laboratóriumi megvalósításhoz továbbra is jelentős szakértelem szükséges.
- A technológia további alkalmazási területei lehetnek a genetikai betegségek kezelése és új terápiás módszerek fejlesztése is.
Mesterséges intelligencia segítségével hoztak létre működőképes, a természetben nem létező vírusokat amerikai kutatók - derült ki a Science folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányból.
A brit közszolgálati BBC és az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió ismertetése szerint a Stanford, a Harvard , valamint a Massachusettsi Műszaki Egyetemmel (MIT) együttműködő Broad Institute kutatói egy természetben előforduló, baktériumokat megfertőző (bakteriofág) vírus genetikai állományát használták mintaként, majd mesterséges intelligenciával több ezer új vírusgenomot terveztek.
A kísérlethez az Evo1 és Evo2 nevű MI-modelleket használták; a legígéretesebbnek ítélt változatok közül 302-t laboratóriumban is előállítottak és megvizsgáltak, közülük 16 bizonyult működőképesnek.
A vizsgálatok során a mesterségesen létrehozott vírusok keveréke hatékonyabban pusztította az emberekben és állatokban is előforduló E. coli baktériumokat, mint a természetben előforduló vírusok. A kutatók szerint az eljárás új lehetőségeket nyithat olyan bakteriofág terápiák kifejlesztése előtt, amelyeket a gyorsan változó kórokozók ellen is alkalmazni lehetne. A módszer különösen az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok elleni küzdelemben lehet ígéretes.
Thomas Inglesby és Moritz Hanke, a Johns Hopkins Egyetem egészségbiztonsági központjának szakértői a tanulmányhoz fűzött kommentárjukban kifejtették: már nem az a kérdés, hogy lehet-e generatív mesterséges intelligenciával vírusgenomokat tervezni, hanem az, hogy a technológia alkalmazható-e olyan módon, hogy ne okozzon súlyos károkat. Hangsúlyozták, hogy betegségek okozására képes új vírusok létrehozására irányuló kutatásokat nem szabad folytatni.
Fatemeh Vafaee, az Új-Dél-Wales-i Egyetem (UNSW) biomedicinális MI-kutatással foglalkozó professzora az al-Dzsazírának elmondta: a mostani kísérlet nem jelent közvetlen veszélyt az emberre, mivel a létrehozott bakteriofágok kizárólag baktériumokat fertőznek meg. Szerinte az eredmény jelentőségét az adja, hogy bebizonyosodott: mesterséges intelligenciával lehetséges működő vírusokat tervezni.
Tom Ellis, a londoni Imperial College szintetikus genomtervezéssel foglalkozó kutatója figyelemre méltónak nevezte az elért eredményt, ugyanakkor rámutatott, hogy nem szabad túlbecsülni a jelenlegi technológiát.
A kísérlethez használt bakteriofág genomja rendkívül kicsi, és az ilyen vírusok jól tűrik a genetikai változásokat. Összehasonlításként megjegyezte, hogy a Covid–19-et okozó koronavírus genomja hatszor hosszabb, egy ilyen összetettebb vírus megtervezése pedig nagyságrendekkel nehezebb feladat lenne.
Hsu Li Yang, a Szingapúri Nemzeti Egyetem közegészségügyi professzora szerint az eredményből nem következik az, hogy megfelelő tudományos háttérrel bárki könnyedén képes lenne veszélyes vírusokat előállítani. A mesterséges intelligenciával végzett tervezést követő laboratóriumi munka továbbra is komoly szakértelmet és infrastruktúrát igényel - tette hozzá.
Brian Hie, a Stanford Egyetem adjunktusa, a tanulmány egyik vezető kutatója a BBC-nek nyilatkozva szintlépésnek nevezte az eredményt a mesterséges intelligenciával megtervezhető biológiai rendszerek összetettségében, ami az új gyógyszerek és terápiák kifejlesztését segítheti.
Marc Güell, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem szintetikus biológiai laboratóriumának professzora kiemelte, hogy a technológia a genetikai betegségek kezelésére használható enzimek és immunterápiás antitestek kifejlesztésében is hasznos lehet.
Túl szép, hogy igaz legyen? Ez az új vérvizsgálat állítólag több ráktípust is kimutat
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
