Oltások: rosszul tesszük, ha ezeket nem jól tudjuk

A tudományos érvek és eredmények egyértelműek, egyik generáció mégis nyitottabb a vakcinákra, a másik pedig inkább hezitáló. Az AIPM felhívta rá a figyelmet: még mindig működik a gyermekkori védőoltási rendszer, ám a neten terjedő téves információk komoly kárt okoznak a betegségmegelőző munkában.

Még a koronavírus-járvány fényében sem teljesen egyértelmű Magyarországon a betegségek megelőzését biztosító vakcinák megítélése. Miközben az idősebbek nyitottabbak, a fiatalokra ez kevésbé igaz. Sokan hezitálnak, főként azért, mert az interneten rengeteg káros, téves hír juthat el hozzájuk. Összességében azért kedvező, hogy csak kevesen utasítják el teljesen az oltásokat – derült ki az AIPM és a Vaccines Europe közös konferenciáján. A szakemberek kiemelték, hogy a meggyőzésre és a megelőzésre nagyobb erőforrásokat kellene fordítani, ebben pedig az háziorvosok, szakorvosok mellett az államnak is fontos szerepe lehet.

„Amennyiben egy vakcinával 40 százalékban megelőzhető lenne az időskori demencia, akkor beadatnák-e az oltást? Ha a kérdésre igen a válasz, akkor érdemes felvenni az influenza elleni védőoltást!” - ezzel a gondolattal indult az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és a Vaccines Europe szervezet keddi, budapesti konferenciája, amely napjaink egyik kiemelt egészségügyi kérdését, a vakcinák helyzetét vizsgálta nemzetközi és magyar szakemberek részvételével.

Korosztályos szakadék

„A demenciára vonatkozó kérdés jól ráirányítja a figyelmet arra, hogy felemás a vakcinák megítélése a lakosság körében, pedig a tudományos érvek és eredmények egyértelműek” - mondta dr. Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója.

Az eseményen elhangzott, hogy a magyarországi tapasztalatok szerint generációs szakadék van a különböző korosztályok között. Az idősebbek nyitottabbak a vakcinákra, a fiatalok már kevésbé. Ebben szerepe van annak is, hogy a fiatalabbak sokszor nem szakemberektől szerzik be az információkat, és az interneten terjedő hamis hírek alapján alkotnak téves képet a vakcinákról és azok hatásairól.

Gyakori például, hogy jobban fél valaki az oltásoka mellékhatásától mint magától a betegségtől, amely ellen az oltás védelmet ad. Az viszont összességében kedvező, hogy kevesen vannak azok, akik abszolút vakcinaellenesek: a hezitálók ugyanis még meggyőzhetőek. Az ellenzők hangosak, de szerencsére a többség hisz a tudományban.

A hatóságok kiemelt feladatai közé tartozik világszerte az edukáció, az ajánlások publikálása és a hatékony tájékoztatás. Ebben a hatóságok mellett az emberekkel, betegekkel közvetlen és gyakori kapcsolatban álló háziorvosok és gyógyszerészek szerepe is kiemelkedő, amely szerep a patikai vakcinációval tovább erősíthető lenne.

1 euróból 4 euró, 1 euróból 19 euró érték

A konferencián elhangzott az is, hogy a kötelező, jellemzően gyerekkorban beadott oltások mellett fontos szerepük van a tinédzser vagy felnőtt korban felvehető oltásoknak is, így például elérhető HPV-elleni védőoltás vagy éppen az influenza elleni vakcina is. A nem kötelező oltássokat ma még kevesen adatják be maguknak. A szakértők szerint problémás az is, hogy ellentétes információkkal szembesülnek például az állapotos nők. Mást hallanak a nőgyógyászuktól, mást a háziorvosukól, így nem csoda, ha nem feltétlenül tudnak dönteni egy-egy vakcina beadatásáról.

„Kulcskérdés a megelőzés, a betegségteher csökkentése, és a hatékony egészségügyi rendszer - ezekben pedig fontos szerepe van a vakcináknak” - emelte ki Szalóki Katalin, a szakemberek véleményét tolmácsolva. Elég csak arra gondolni, mekkora sokkot jelentett koronavírus-járvány az egészségügyi rendszereknek. Az AIPM tagvállalatainak is az az egyik legfontosabb célja, hogy hatékonyabb legyen a prevenció, és minél több betegséget megelőzni, ne pedig kezelni kelljen.

„Ebben a kérdésben az állam szerepe is kiemelkedő, érdemes lenne beruházni ezen a téren. A megelőzés ugyanis hosszabb távon megtérülő befektetés, hiszen később enyhíti az egészségügyi rendszer terheit és csökkenti a kapcsolódó kiadásokat” - tette hozzá a szakember. Az élethosszig tartó immunizációval a vakcinák és egyéb készítményeknek köszönhetően jelentősen csökkenthető lenne az egészségügyi rendszerek leterheltsége, ez pedig a közvetve mérsékelné az állami és lakossági kiadásokat.

Egy idei kutatás szerint a felnőttek immunizációja 1 euróra vetítve akár tizenkilenszeres megtérülést is eredményezhet. Ez is arra utal, hogy a vakcinák megfelelő használata a megelőzésben kiemelkedő mértékben járul hozzá az egészségesebb társadalomhoz és a jövőben esetlegesen felmerülő járványok visszaszorításához.

A konferencia előadói:

• Sibilia Quilici, a Vaccines Europe ügyvezető igazgatója;
• Dr. Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója;
• Almer Kitti, népegészségügyért felelős szakdiplomata, Magyarország Európai Unió Melletti Állandó Képviselete;
• Dr. Bidló Judit, egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára, Belügyminisztérium;
• Dr. Galgóczi Ágnes, Nemzeti Népegészségügyi Központ;
• Dr. Mészner Zsófia, Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet;
• Mariano Votta, az Active Citizenship Network igazgatója;
• Péterné Dr. Horváth Veronika, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ;
• Dr. Süle András, korábbi elnök, Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetsége, klinikai főgyógyszerész;
• Marleen Haems, a flamand gyógyszerészhálózat (VAN) főigazgatója.

Cikkajánló

Kiknek kellene (újra) oltatni szamárköhögés ellen?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!