Az orvosokban bízunk – a rendszerben nem! Így gondolnak a magyarok az egészségügyre
Nem fest túl rózsás képet a magyarokról a STADA Health Report 2025.
A 22 főképp európai országban végzett reprezentatív felmérés alapján mi gondoljuk a legkevésbé, hogy egészségesen élünk, nálunk tartják a legkevesebben jónak a fizikai állapotukat és mi vagyunk a legelégedetlenebbek az egészségügyi rendszerrel.
A riport eredményei is azt mutatják, hogy a tudatos táplálkozás és a mozgás lehetne a kulcs, de a magyarok ezen a téren az átlagnál jóval kevesebbet tesznek a saját egészségükért.
A STADA gyógyszeripari vállalat megbízásából készült, 22 főképp európai országot lefedő reprezentatív kutatás, a STADA Health Report 2025* ismételten rávilágít arra, hogyan látják saját egészségüket és az egészségügyi rendszerüket a kontinens lakói, köztük immár második alkalommal a magyarok is.
Tátongó szakadék van a valóság és a vágy között az egészséges életmód terén
Bár a válaszadók 96 százaléka fontosnak tartja az egészséges életmódot, csupán minden második gondolja úgy, hogy egészségesen él. Magyarországon és Csehországban jóval alacsonyabb ez az arány. Nálunk és a cseheknél mindössze minden harmadik válaszadó gondolja úgy, hogy egészségesen él. A fizikai állapotunkat mi látjuk a legkedvezőtlenebbnek. Tízből csak négy magyar (39%) tartja magát fizikailag egészségesnek (átlag 56%).
Bízunk – az orvosokban
A magyarok a legelégedetlenebbek az egészségügyi rendszerrel kapcsolatban. Mindössze 23 százalék elégedett vele, és csak ötből egy ember gondolja, hogy mindenki egyenlő eséllyel fér hozzá az ellátáshoz. A rendszerrel szembeni szkepticizmus ellenére az egészségügyi szereplők iránt továbbra is erős a bizalom. Ha az egészségünkről van szó, akkor az egészségügyi szakemberekben, a tudósokban, majd a gyógyszerészekben bízunk a leginkább, és jóval kevésbé számítunk például az online forrásokra, a mesterséges intelligenciára vagy az influenszerekre.
A pénzügyi helyzet vagy a motiváció inkább a gát?
Míg az egészséges életmód terén összességében a motiváció hiánya a legfőbb akadály, addig a riport alapján Magyarországon a pénzügyi helyzet a leginkább a hátráltató tényező (54%).
– A kutatás egyik legbiztatóbb eredménye, hogy a magyar lakosság 83%-a alkalmaz valamilyen megelőző egészségügyi intézkedést, és ezzel Dánia után a második legaktívabb ország vagyunk ezen a téren, az átlag 72 százalék – emelte ki az adatok kapcsán dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.
Tízből nyolc magyar szed rendszeresen vitaminokat, ásványi anyagokat (átlag: 65%), ezzel ez lett a leggyakoribb megelőző gyakorlat hazánkban. Figyel a higiéniára a válaszadók 70 százaléka (átlag ugyanennyi). A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás is a betegségek megelőzését szolgálják, ezekben a magyarok viszont elmaradnak az átlagtól. Míg átlagosan 62 százalék, addig a magyarok 54 százaléka vallja, hogy rendszeresen mozog a megelőzés érdekében.
Az osztrákok és a hollandok mozognak a legtöbbet, náluk 73 százalék ez az arány. Őket szorosan követik a franciák, a németetek és a spanyolok (72%). Magyarországon saját bevallása szerint a válaszadók 44 százaléka táplálkozik egészségesen, míg az átlag 57 százalék. Ezen a téren egyébként a spanyolok messze az élen járnak, itt a válaszadók közel háromnegyede egészségesen táplálkozik.
– Szembetűnő, hogy a spanyoloknak, akik a riport szerint is a legnagyobb arányban élnek egészségesen, a kiegyensúlyozott táplálkozás terén abszolút az élen járnak és a mozgás kapcsán is az élbolyba tartoznak, a legmagasabb a születéskor várható átlagos élettartama Európában az Eurostat adatai alapján – tette hozzá a STADA magyarországi ügyvezetője.
Beszédes, hogy míg a válaszadók 87 százaléka szerint az egészséges táplálkozással megelőzhetőek a betegségek, addig Magyarországon ezt csak 81 százalék gondolja.
Ugyan a pénzügyi helyzetet látják a legnagyobb akadálynak a magyarok, de valójában a motivációval is csínján állunk, hiszen míg átlagosan minden második felmérésben részt vevő hajlandó lenne változtatni az egészségtelen viselkedési mintáin, addig Magyarországon csak tízből négyen.
*A kutatásról:
A STADA Health Report 2025 a STADA megbízásából a Human8 által készített reprezentatív online tanulmány. A kutatás anonim módon zajlott 2025 februárja és márciusa között.
Mintanagyság: összesen 27 000 válaszadó, országonként 1000-2000 válaszadó Európa-szerte és azon túl is az alábbi 22 országból: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Kazahsztán, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szerbia, Szlovákia és Üzbegisztán. A felmérés reprezentatív kor, nem és régió tekintetében.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
