Felül kell vizsgálni számos területet az egészségügyben és megbízható, gyorsabb, magasabb színvonalú ellátást biztosító rendszert kell kiépíteni Magyarországon, amely számos szempont alapján jelenleg elmarad az európai átlagtól.
- A magyar egészségügyi rendszer jelentősen elmarad az európai átlagtól finanszírozásban és színvonalban is.
- A magyarok várható élettartama öt évvel rövidebb, mint az uniós átlag, ami komoly gazdasági problémákat is okoz.
- Fontosnak tartják, hogy az egészségügy ráfordításait befektetésként kezeljék, ne kiadásként, és szemléletformáló kampány is indult ezzel kapcsolatban.
- Az egészségügy átalakítása elkezdődött, több új intézmény is létrejött, a cél egy fenntarthatóbb és magasabb színvonalú ellátórendszer.
- A modern terápiákhoz való gyorsabb hozzáférés, a megelőzés és egészségnevelés fejlesztése, valamint a gyógyszeripari innováció kiemelt jelentőségű Magyarország számára.
Az egészségügyi rendszer még a régiós országokhoz képest is alulfinaszírozott, és a magyarok egészségi állapota sem fest túl jó képet: összességében átlagosan 5 évvel él kevesebbet ma egy magyar mint egy átlagos uniós állampolgár. Ezek pedig nemcsak egészségügyi, hanem komoly gazdasági problémákat is jelentenek. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) szerint ezért kiemelten fontos, hogy az egészségügyi ráfordításokra nem kiadásként, hanem befektetésként kell tekinteni. A szervezet ennek érdekében egy szemléletformáló kampányt is indított.
A betegek számára kiszámíthatóbb, magasabb színvonalú és korszerűbb egészségügy felé kell elmozdulnia Magyarországnak. Ebben pedig a különböző betegségek kezelésére a legkorszerűbb terápiákat, gyógyszereket kifejlesztő és gyártó gyógyszercégek is komoly szerepet szeretnének vállalni – hangzott el az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által rendezett konferencián, amelyen az ágazat kulcsfontosságú szereplői vettek részt.
Építkezés kezdődik
Dr. Ilku Lívia, az Egészségügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben jelentős átalakulás kezdődött a magyar egészségügyben. Többek között létrejött egy új Egészségügyi Minisztérium, megalakul az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, felülvizsgálják a gyógyszerbefogadási rendszert, a gyógyszerhiány kezelésének szabályrendszerét. A cél egy olyan fenntartható, kiszámítható és magas színvonalú egészségügyi rendszer kialakítása, amely a betegek számára a lehető legjobb hozzáférést biztosítja a különböző ellátásokhoz, terápiákhoz. A szakember szerint teljesen egyértelmű, hogy ezeket a célokat együtt lehet megvalósítani, ezért partnerségre törekednek az ágazat minden szereplőjével. Az államtitkár türelmet kért a szektor szereplőitől: megkezdődött az építkezés, ám, aki már építkezett, az tudja, hogy ez nem megy egyik napról a másikra.
5 évvel kevesebbet él egy magyar mint egy átlagos uniós állampolgár
A konferencián elhangzott, hogy a megelőzés és az egészségnevelés különösen gyenge pontot jelent a mostani rendszerben. A szűrések területén mindenképpen fejlesztésre van szükség, az egészségnevelést pedig már a pedagógiai szemléletbe be kellene építeni. Az egészségügy átalakítását az alapellátás megerősítésével kellene kezdeni, emellett az ügyeleti rendszert szintén újra kellene szervezni: az ügyeleti pontokat át kell strukturálni.
A magyar lakosság egészségügyi helyzetéről, valamint az ágazatban elmúlt időszakban történt változásokról beszélt Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója. A szakember szerint Magyarország egyik súlyos, részben gazdasági problémája egészségügyi eredetű. Az állam az elmúlt években ugyanis fokozatosan visszavonult az egészségügy finanszírozásából, amit az is jelez, hogy a közegészségügyi kiadások GDP-arányosan elmaradnak az európai átlagtól. A magyar egészségügyi rendszer ráadásul a régiós országokkal összevetve is alufinanszírozott. Ezzel párhuzamosan nálunk költik a legtöbbet az emberek saját zsebből az egészségükre. Ez az egészségügyi rendszer burkolt magánosítását takarja és főleg a kiszolgáltatottabb, alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportokra nézve rendkívül hátrányos jelenség.
Magyarország azonban nem csak a közegészségügyi kiadásokban áll rosszul, hanem a magyarok egészségi állapota is sok szempontból kedvezőtlenebb az európai átlagnál. Bár a dohányzási adatokban jelentős javulás történt az elmúlt másfél évtizedben, de a magyar dohányosok aránya még mindig magasabb sok európai országénál. A túlsúly is komoly problémát jelent: Magyarország Európa egyik legelhízottabb országa, ami nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági terhet is jelent. Az elmagányosodás, a szociális izoláció a lakosság mintegy harmadát érinti. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az egészségben eltöltött évek száma Magyarországon alacsonyabb az európai átlagnál. Egy magyar jelenleg átlagosan öt évvel kevesebbet él mint egy átlagos uniós állampolgár.
Beszédes szorzó
Az egészségügyre, az ágazat korszerűsítésére, fejlesztésére erőforrásként, jövőbe történő befektetésként kell tekinteni. Sokatmondó például, hogy a mentális egészségügy fejlesztésére költött összeg jelentős megtérüléssel kecsegtet: 1 forint ráfordítás a kétszeresét, háromszorosát hozhatja vissza.
„Az adatokból jól látszik, hogy az ágazatra és az innovációra költött összegek nem egyszerű kiadások, hanem hosszú távú befektetések az emberek életébe és jólétébe, az ország versenyképességébe és a gazdaság fejlődésébe. – mondta Dr. Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója
Az AIPM egy szemléletformáló kampányt is indított, „Döntést kell hoznunk. Mennyire fontos az egészségünk?” címmel. A kampány célja, hogy közös gondolkodásra ösztönözze a döntéshozókat, az egészségügyi szereplőket és a társadalmat. Magyarország előtt ugyanis most olyan döntések állnak, amelyek hosszú évekre meghatározhatják a betegek életkilátásait és az ellátórendszer működését. Kiemelten fontos, hogy a magyar betegek minél gyorsabban hozzáférhessenek a modern, innovatív terápiákhoz, hiszen ezek sok esetben nemcsak életet menthetnek, hanem jelentősen javíthatják az életminőséget is, és megtakarítást is jelenthetnek, ha például a kórházi ellátás szükségessége csökken.
Az élettudományi kutatások, a klinikai vizsgálatok és a gyógyszeripari innováció gazdasági jelentősége is elengedhetetlen fontosságú. Az innovatív gyógyszeripar ugyanis nemcsak az egészségügyi ellátás fejlődéséhez járul hozzá, hanem magas hozzáadott értékű munkahelyeket, kutatás-fejlesztési beruházásokat és nemzetközi együttműködéseket is hozhat Magyarország számára.
A biológiai olló nyílása: ezek az egészségügy 2026-os törésvonalai
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
