Vakcina, amely minden vírus ellen hatásos lehet: világnóvum vagy csak hírverés?
Az emberi szervezetet iRNS-es védekezési mechanizmusát treníroznák.
A nátha évente többször „vendég” mindenkinél, mégsem sikerült eddig ellene hatásos oltóanyagot fejleszteni. Hosszú évek tapasztalatai alapján az influenza elleni oltások hatékonysága is nagyjából 50 %-osra tehető.
A Covid-oltások terén is felmerülnek igények. Világszerte igazoltan több mint 7 millió ember veszítette az életét Covid-fertőzésben az elmúlt években. Jó ideje már „leállt” a számláló, a Covid-okozta elhalálozásnak azonban nem lehet megálljt parancsolni. Ön is beoltatta magát Covid ellen nem egyszer, nem kétszer, mégis Covid-os lett?
Sokan felteszik a kérdést, hogy miért nincsenek vakcinák számos kórokozóval szemben, és amik vannak, azért hatékonysága miért oly hézagos?
A vakcinafejlesztéseknek az mRNS-vakcinákkal korántsem lett vége
A napokban egy meglepő hírrel álltak a tudományos és a laikus közönség elé a Riverside Egyetem kutatói. Elmondásuk szerint olyan vakcinát fejlesztenek, ami immunhiányos egyéneknél is alkalmazható, ráadásul egyszerre véd többféle vírusfertőzés ellen, és még ismétlő oltásokra sincs szükség. Vagyis egy oltással kivédhető lehet a covid, az influenza és számos egyéb fertőzés, azok összes altípusa és főbb mutációi, legyen szó koraszülöttről vagy gyenge immunrendszerű idős betegről. Valóban így lenne?
Lássuk az érem másik oldalát!
Egyelőre csak egerekkel végeztek kísérleteket, humán vizsgálatok nem történtek. Mellékhatásokról nem tájékoztattak, kiváltképpen nem a hosszú távú mellékhatásokról. A próbálkozás mindenesetre figyelemre méltó, és a következőkben egyszerűsített formában ismertetjük azt az elvet, ami alapján ezek az új típusú vakcinák működhetnek.
A vírusok egyik ellenállást kifejtő eszközét semmisítenék meg
A „hagyományos” oltásoknál a vírust élő vagy inaktivált (=elpusztított) formában juttatják be a szervezetbe. A vakcina aktiválja az immunműködést, és olyan immunválaszt vált ki, amely során egyrészt a vírusokat megtámadó T-sejtek keletkeznek, másrészt pedig a vírusokra a későbbiekben is emlékező, azokat felismerő memória B-sejtek alakulnak ki.
A T- és B-sejtes immunválasz azonban a koraszülötteknél, a fejletlen immunrendszerű újszülötteknél (6 hónaposnál fiatalabb) vagy a különféle betegségek, gyógyszeres kezelések miatt sérült immunrendszerű felnőtteknél nem működik tökéletesen.
A megfertőzött szervezet, vagyis a gazdaszervezet, azonban nem csak T- és B-sejtekkel támad, hanem az úgynevezett interferáló RNS (interferáló ribonukleinsav, röviden iRNS) is részt vesz a vírusok elleni támadásban. Az iRNS támadására számítanak a vírusok, és képesek azt kikapcsolni. A kutatók ez ellen a „kikapcsolás” ellen léptek fel, és olyan vírusokat hoztak létre, amik nem képesek a gazdaszervezet ellenük indított támadását „kikapcsolni”. Mindez génmódosított, mutáns vírusok előállításával történt. Vagyis, olyan vírusokat állítottak elő, amely nem képes ellenállni a gazdaszervezet iRNS-támadásának.
Az oltás olyan vírussal történne, ami aktiválja a szervezet iRNS-t termelő képességét
A kutatók elképzelései szerint az oltás során olyan génmódosított vírusokat juttatnának az emberi szervezetbe, amik nem képesek visszaverni a szervezet ellenük indított iRNS-támadást. Vagyis, az emberi szervezetet iRNS-es védekezési mechanizmusát treníroznák, amely nem csak egy vírusra specifikus, hanem számos vírus támadása esetén hasznos lehet.
Ezeknek a vakcináknak a külön előnye az lenne, hogy olyan személyeknél is alkalmazni lehetne azokat, akiknél a T- és B-sejtes immunmechanizmusok életkor vagy alapbetegségek, esetleg gyógyszeres terápiák miatt nem működnek kellőképpen.
A következő szezonban még nem ezekkel a vakcinákkal fognak oltani
A vakcinafejlesztés hosszú folyamat, az említett amerikai kutatócsoport is több mint 10 éve foglalkozik iRNS alapú immunmechanizmusokkal és vakcinákkal, de még mindig nem jutottak el a humán vizsgálatokig. Sőt, például az influenza kapcsán nem is „tesztelték” a teóriájukat.
Vagyis, a következő pár évben nincs esély arra, hogy ezek az új technológiájú, tulajdonképpen génmódosításon alapuló vakcinák megjelenjenek a mindennapi praxisban.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
mRNS-rákterápia: már embereken próbálják az eljárást
