Hatásos-e az aszpirin daganatok ellen, vagy nem? Egyelőre ennyit tudnak róla
Csillapítja a lázat, csökkenti a fájdalmat, mérsékli a gyulladást, kivédheti a szív- és érrendszeri eseményeket – mindez az aszpirin vagy acetilszalicilsav. Az évek során többször felmerült, hogy a rák elleni megelőzésben is lehet szerepe.
Egyes vizsgálatok alapján a daganatok megelőzésében és azok kezelésében is hatásos lehet a kis dózisú acetilszalicilsav rendszeres szedése. Más eredmények azonban arra világítanak rá, hogy mégsem csökkenti a daganatok növekedését és terjedését az acetilszalicilsav. Mi az igazság aszpirin-fronton?
A sokan által aszpirinként emlegetett acetilszalicilsav hatóanyag az elmúlt években intenzív kutatások tárgya volt, ugyanis többször felmerült, hogy az acetilszalicilsav használható lehet a daganatok megelőzésében, kezelésében is - egyfajta kiegészítő terápiaként.
Akár 20%-kal csökkentheti az elhalálozás esélyét az acetilszalicilsav szedése?
Megfigyeléses vizsgálatokban azt találták, hogy azoknál a daganatos betegeknél, akik szív- és érrendszeri megelőzés céljából kis dózisú acetilszalicilsavat szedtek (a vizsgálatokban körülbelül a betegek negyede szedett rendszeresen acetilszalicilsavat) körülbelül 20%-kal alacsonyabb volt az elhalálozás rizikója, mint azoknál, akik gyógyszerelésében nem szerepelt az acetilszalicilsav. Mindez jelentős rizikócsökkenésnek tekinthető, ráadásul a 2021-ben megjelent eredmények 18 különféle daganattípust figyelembe véve állapították meg az említett mértékű kockázatcsökkenést.
A hatásmechanizmus is leírták, amely révén az acetilszalicilsav pozitív hatású lehet daganatos betegeknél
A kutatók szerint az acetilszalicilsav ugyanannak az enzimnek a gátlása révén fejthet ki daganatellenes hatást, amely révén a gyulladáscsökkentő hatását is kifejti, vagyis az ún. ciklooxigenáz- (COX-) enzim gátlása révén. Emellett kimutatták azt, hogy az acetilszalicilsav hatással lehet az érképződési folyamatra (angiogenezis), amely a tumorok növekedésének és terjedésének egyik alapvető feltétele. Végül, a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsav trombusképződést megakadályozó hatása is előnyös lehet a daganatos betegeknél, akiknél gyakran jellemző a véralvadási folyamatok dominanciája.
Aztán jött egy széles körű vizsgálat, amely szétrombolta az acetilszalicilsavba vetett reményt
Nemrégiben jelentek meg annak a vizsgálatnak az eredményei, amely 3020 emlőrákban (ERBB2-pozitív) szenvedő betegnél szigorúan kontrollált körülmények között vette górcső alá azt, hogy miként hat az acetilszalicilsav szedése a betegség lefolyására. A daganatos páciensek fele a standard terápia mellett napi 300 mg acetilszalicilsavat kapott, míg a másik felük nem részesült acetilszalicilsav-kezelésben. Kiábrándító, de közel 3 év elteltével nem találtak különbséget a két betegcsoport között sem a betegség lefolyását, sem a túlélést illetően. Úgy tűnik tehát, hogy mellrák esetén nem segíti a terápiát az acetilszalicilsav.
Hatásos vagy sem?
Jelenleg a szakemberek további vizsgálatokat sürgetnek annak a kiderítésére, hogy a daganatos betegeknél alkalmazott acetilszalicilsav-kezelés kedvezően hathat-e a betegségük lefolyására. Szükség lenne olyan alaposan tervezett és kivitelezett vizsgálatokra, amelyek daganattípus, nem, életkor és egyéb szempontok figyelembe vételével kiszűrik azokat a betegcsoportokat, amelyek profitálhatnak az acetilszalicilsav alkalmazásából.
Addig is: daganatellenes hatás egyelőre nem szerepel az acetilszalicilsav alkalmazási előírásaiban vagy a betegtájékoztatóiban
Az acetilszalicilsav felnőtteknél egyszeri 500-1000 mg-os adagokban bevéve (napi maximum 4000 mg-ot nem túllépve) hatásos láz- és fájdalomcsillapító, illetve gyulladáscsökkentő.
A kis dózisú acetilszalicilsav (jellemzően napi 100 mg dózisban) a szív- és érrendszeri katasztrófák megelőzésére ajánlott; a gyógyszer szedése orvossal való konzultációt követően ajánlott.
Egyelőre nem szerepel a szakmai ajánlásokban vagy állásfoglalásokban az, hogy az acetilszalicilsav adása hozzájárulhat a daganatok megelőzéséhez, vagy igazoltan jó hatású azok kezelésében.
Budai Marianna PhD. szakgyógyszerész
Fűzfakéregből készült aszpirin – házilag?
Forrás, irodalom:
(1) Elwood P et al. Aspirin and cancer: biological mechanisms and clinical outcomes. Open Biol. 2022;12(9):220124.
(2) Chen WY et al. Aspirin vs Placebo as Adjuvant Therapy for Breast Cancer: The Alliance A011502 Randomized Trial. JAMA. 2024. doi:10.1001/jama.2024.4840
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
