19. Vannak az oltásnak hosszútávú szövődményei? Ha ismétlő oltásokra is szükség lesz, nem károsítja majd a sok oltás az immunrendszert?
Nagyon gyakran találkozni (pláne a közösségi oldalakon) azzal a kijelentéssel, hogy túlságosan hamar, tapasztalat nélkül kezdték el alkalmazni ezeket a vakcinákat, pedig a tudósok sem tudják mit okozhat hosszútávon az oltás, jobb lett volna több évet várni, mielőtt belevágunk a tömeges oltási projektbe.
Először is, a Covid ellen kifejlesztett vakcinák végigmentek a modern gyógyszerfejlesztési protokoll minden fázisán (lásd GYIK-kérdések), ahogy az ott linkelt videóban Kemenesi Gábor víruskutató is említette:
nem a Covid oltás fejlesztése volt túl gyors, hanem a többié túl lassú.
Másrészről: az oltások, gyógyszerek, vagy úgy általában bármilyen kémiai anyag hosszú távú mellékhatásának 2 oka lehet.
- Az egyik ok, hogy a vegyület lappangva jelen marad a szervezetben, és hosszú távon okozhat valamilyen problémát: például a dohányosok tüdejében hosszútávon is lerakódnak a különféle kátrány égéstermékek. A Covid oltások esetében erről nem lehet szó, hiszen a vakcina összetevői kb. 7-10 nap alatt teljesen lebomlanak, nem maradnak jelen hosszú távon a szervezetben.
- A másik ilyen mechanizmus, ha a beadott vegyület olyan károsodást hoz létre, ami csak évtizedekkel később manifesztálódik: erre szintén jó példa az alkohol, vagy a dohányfüst igazolt DNS-károsító hatása, ami erősen hajlamosít évekkel később kialakuló tumoros betegségekre.
A Covid vakcinák esetében tudományosan igazolt tény, hogy NEM KÁROSÍTJÁK az ember örökítőanyag állományát, így ilyen mellékhatások NEM VÁRHATÓK (hiába hirdetik ezt minden erejükkel a szélsőséges oltásellenesek).
Összesítve tehát elmondható:
az oltások nem rendelkeznek olyan jellemzőkkel, ami alapján hosszútávú szövődményeket okoznának, ezért jelenthető ki, hogy NEM VÁRHATÓK hosszútávú szövődmények az oltástól!
Külön kiemelnénk, hogy az oltások nem okoznak meddőséget, ez abszolút tévhit! Megjegyzés: nem tudunk elmenni a szó nélkül amellett a jelenség mellett, amit már korábban is leírtunk: a magyar lakosság 60%-a túlsúlyos, 20-25%-a dohányos, 10%- a pedig alkoholista. Ezek az állapotok bizonyítottan, jelentősen megnövelik számos betegség (tumorok, stroke, szívinfarktus, trombózis, embóliák, érelmeszesedés, cukorbetegség, belső vérzések, és még több ezer féle kórkép) kialakulásának kockázatát, mind rövid, mint hosszútávon.
Karikó Katalin: az mRNS vakcina ennyire befolyásolja az immunrendszert - olvasson tovább!
Magunk részéről úgy gondoljuk, jóval előrébb tartana a magyar lakosság általános egészségügyi állapota, ha inkább a felsorolt állapotok kockázataihoz fűznének ilyen jelentős aggodalmakat, nem a Covid elleni oltásokhoz.
Az egyetlen hatás, ami hosszútávon megmarad, az a vakcina által kiváltott, immunválasz által generált „immunmemória”
Hogy ezt bővebben kifejtsük, kanyarodjunk is rá a második kérdésre. Az ismétlő oltásokkal kapcsolatban aggódók hajlamosak úgy tekinteni az immunrendszerre, mint a kedvenc pecabotjukra: csak akkor vesszük elő, amikor mi akarjuk (=amikor oltást kapunk), egyébként meg többnyire csak áll, és porosodik a garázsban.
Ez azonban nem így van! Az immunrendszerünk minden nap találkozik idegen anyagokkal, kórokozókkal, amikkel szemben immunválaszt kell megindítania. Némileg megdöbbentő példa: egy kutatás során igazolták, hogy egy átlagos fogmosás után pár percig kimutathatók a vérből a normál szájflóránk baktériumai, ugyanis fogmosás közben mikrosérülések keletkeznek a ín nyálkahártyán, melyeken keresztül a velünk élő baktériumok a vérbe jutnak (ettől függetlenül még ajánlott fogat mosni )!
Fontos tudni, hogy a velünk szimbiózisban élő baktériumok is okozhatnak fertőzéseket, ha nem a „kijelölt” helyükön tartózkodnak. Tehát a normál flóránk tagjai is okozhatnak a vérbe kerülve súlyos állapotokat, mint például szepszist, szívbelhártya gyulladást, agyhártyagyulladást stb.
Ezzel arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy az immunrendszernek nem csak a külvilágból érkező betolakodókkal szemben kell nap mint nap védekeznie, de a saját testünkben élő baktériumokat is féken kell tartania. Magyarán tehát az immunrendszerünk minden nap használatban van, nem csak akkor, mikor oltást kapunk, vagy betegek vagyunk. Nagyon sok kórokozó ellen nem elegendő az immunrendszer általános védelmi vonala (az ún. veleszületett immunrendszer sejtjei), ilyenkor szükség van az adott kórokozókra specializálódott immunválaszra (ez a szerzett immunitás, ami minden védőoltás mechanizmusának az alapja)!
A szerzett immunitás lényege, hogy adott kórokozó ellen az immunrendszer memória sejteket termel, „megtanulja a kórokozót”, így amikor legközelebb találkozik vele, már sokkal gyorsabb, hatékonyabb immunválaszt tud ellene elindítani. Immunmemória azonban nem csak a védőoltások hatására alakul ki, rengeteg féle kórokozó ellen rendelkezünk memória sejtekkel, amikkel életünk során találkoztunk.
Gyakorlatilag tehát tekinthetünk úgy a Covid oltásra, mintha elhelyeznénk egy újabb könyvet egy hatalmas könyvtárban, melyet az emlékeztető oltásokkal olykor „leporolunk”. 19 Egyelőre nem tudjuk, mikor lesz szükség emlékeztető oltásokra, ahogy azt sem, kiknek lesz rá szüksége, de a lényeg, hogy ha havonta kellene újraoltani magunkat, azzal sem károsítanánk az immunrendszerünket.
