Felnőttként is kialakulhat allergia: ez billenti félre az immunrendszert

Sokan úgy gondolják, hogy az allergia gyermekkorban kezdődik, pedig új érzékenység felnőttként is megjelenhet. Fertőzések, hormonális változások, a bélben élő baktériumok összetételének átalakulása és bizonyos kullancscsípések is szerepet játszhatnak ebben. A pontos okot azonban nem mindig lehet megállapítani.

Évekig gond nélkül ehetünk egy ételt, élhetünk együtt egy háziállattal vagy tölthetjük a tavaszt a szabadban, majd egyszer csak tüsszögés, viszketés vagy csalánkiütés jelentkezik. Az allergia ugyanis nem kizárólag gyermekbetegség: az immunrendszer felnőttkorban is veszélyesnek minősíthet olyan anyagokat, amelyek a legtöbb ember számára ártalmatlanok.

Az öröklött hajlam növelheti ennek esélyét, de önmagában nem ad teljes magyarázatot. A kutatók szerint gyakran valamilyen környezeti vagy testi változás is hozzájárul a panaszok megjelenéséhez. Ilyen változás lehet egy fertőzés, egy gyógyszeres kezelés vagy a hormonháztartás átalakulása. Sok esetben mégsem található egyetlen, biztos kiváltó ok.

Amikor az immunrendszer tévesen jelez veszélyt

Allergia esetén a szervezet védekezőrendszere egy ártalmatlan anyagot fenyegetésként kezel. Ezt az anyagot allergénnek (allergiás reakciót kiváltó anyagnak) nevezik. Allergén lehet például a pollen, a poratka egy fehérjéje vagy valamely élelmiszer-összetevő.

A találkozás hatására a szervezet ellenanyagokat termel. Ezek olyan fehérjék, amelyek felismernek egy adott anyagot, majd védekező reakciót indítanak ellene. Ennek következménye lehet az orrfolyás, a szemviszketés, a köhögés, a bőrkiütés vagy a hasi panasz. Ritkán anafilaxia (hirtelen kialakuló, az egész szervezetet érintő, életveszélyes allergiás reakció) is felléphet.

Az első tüneteket megelőzheti egy érzékenyítési időszak. Ilyenkor az immunrendszer már megtanul reagálni az adott anyagra, de az érintett még nem tapasztal panaszt. Ezért tűnhet úgy, mintha az allergia egyik napról a másikra alakult volna ki.

Allergia vagy intolerancia? Nem ugyanaz a kettő

Az étkezés után jelentkező kellemetlenséget sokan automatikusan allergiának nevezik, pedig a háttérben többféle folyamat állhat. Egy nagy amerikai felmérés szerint a felnőttek közel ötöde gondolta magáról, hogy ételallergiája van, miközben csak körülbelül minden tizedik résztvevő számolt be olyan tünetekről, amelyek valódi allergiára utaltak. A különbség azért fontos, mert az allergia és az intolerancia eltérő kockázattal jár, és másfajta kivizsgálást igényel.

Ételallergiánál az immunrendszer kapcsolódik be a reakcióba. Már kis mennyiségű allergén is okozhat csalánkiütést, ajak- vagy nyelvduzzanatot, hányást, nehézlégzést, esetleg anafilaxiát. Az allergiás reakció súlyosságát nem lehet biztosan megjósolni abból, hogy a korábbi rosszullét enyhe volt.

Ételintolerancia esetén általában nem az immunrendszer indít támadást, hanem a szervezet nem tud megfelelően feldolgozni egy összetevőt. Laktózintoleranciánál például kevés a laktáz enzim (a tejcukrot lebontó fehérje), ezért a tejcukor emésztetlenül jut tovább a bélben. Ennek jellemző következménye a puffadás, a hasi görcs, a fokozott gázképződés és a hasmenés, nem pedig a torokduzzanat vagy az anafilaxia.

A tejallergia ezzel szemben a tej valamely fehérjéjére adott immunreakció. Emiatt a laktózmentes tej sem feltétlenül biztonságos annak, aki valóban tejallergiás: a tejcukrot eltávolították vagy lebontották belőle, a tejfehérjék azonban benne maradhatnak. A „laktózallergia” kifejezés tehát félrevezető: laktózintolerancia és tejfehérje-allergia létezik.

Az emésztőrendszeri panasz önmagában nem dönti el, melyik állapotról van szó, mert allergia is okozhat hányást vagy hasi fájdalmat. Az időzítés, az elfogyasztott mennyiség és a kísérő tünetek együtt adnak támpontot. Tartós vagy visszatérő panasz esetén az öndiagnózis és a találomra megkezdett diéta helyett orvosi kivizsgálásra van szükség.

Keresztallergia: amikor a pollen és az étel hasonlít egymásra

Előfordulhat, hogy valaki tavasszal a nyírfapollentől tüsszög, majd egy nyers alma elfogyasztásakor viszketni kezd a szája. Ennek oka a pollen–étel allergia szindróma, más néven orális allergia szindróma. Ilyenkor az immunrendszer azért reagál egy növényi ételre, mert annak valamely fehérjéje nagyon hasonlít egy már ismert pollenfehérjére. Ezt nevezik keresztreakciónak.

Egy átfogó szakirodalmi elemzés szerint a nyírfapollenhez gyakran kapcsolódhat alma, körte, őszibarack, cseresznye, sárgarépa vagy mogyoró okozta panasz. A parlagfűre érzékenyeknél görögdinnye, sárgadinnye, banán vagy uborka válthat ki tüneteket, míg a fűpollen többek között paradicsommal, dinnyével vagy naranccsal mutathat hasonlóságot. Ezek nem tiltólisták: attól, hogy valaki egy adott pollenre allergiás, még nem biztos, hogy a hozzá kapcsolt ételekre is reagál.

A tünetek többnyire perceken belül, a szájban és a torokban jelentkeznek. Gyakori az ajak, a nyelv, a szájpad vagy a torok viszketése és enyhe duzzanata. A panasz sokszor csak nyers ételnél jelenik meg, mert a hőkezelés megváltoztatja az érzékeny fehérjék szerkezetét. Ezért lehet, hogy a nyers alma kellemetlenséget okoz, az almaszósz vagy a sült alma viszont nem.

A dióféléknél, földimogyorónál és néhány más ételnél nem szabad otthon kísérletezni a hőkezeléssel, mert ezek önálló, súlyosabb ételallergiát is kiválthatnak. Ha a tünet nem marad a száj környékén, hanem csalánkiütés, hányás, légszomj, szédülés vagy ájulásérzés is jelentkezik, sürgős orvosi segítség szükséges.

A keresztallergia felismerésében sokat segít, ha valaki feljegyzi, pontosan melyik étel, milyen formában és melyik évszakban okozott panaszt. A szakorvos a kórelőzmény mellett bőrpróbát, vérvizsgálatot vagy komponensalapú vizsgálatot is kérhet. Ez utóbbi nemcsak az egész ételt, hanem annak egyes fehérjéit vizsgálja. Így pontosabban elkülöníthető az általában enyhébb pollen–étel keresztreakció a nagyobb kockázatú, önálló ételallergiától.

Befolyásolhatják-e a fertőzések az allergia kialakulását?

A légúti vírusok és az allergiás betegségek kapcsolatát régóta vizsgálják. Gyermekeknél egyes vírusfertőzéseket később jelentkező sípoló légzéssel és asztmával hoztak összefüggésbe. Egy nagyszabású kutatás a Covid–19 után is az allergiás nátha és az asztma gyakoribb kialakulását jelezte. A vizsgálat összefüggést mutatott ki, de nem bizonyította, hogy a fertőzés közvetlenül allergiát okoz.

A fertőzés alatt kialakuló erős gyulladás megváltoztathatja az immunrendszer működését, de az eredményeket más tényezők is befolyásolhatják. Ilyen lehet az érintett korábbi egészségi állapota, a környezeti terhelés vagy az, hogy a fertőzés után gyakrabban kerül orvoshoz. A lehetséges kapcsolat hátterét ezért további kutatásoknak kell tisztázniuk.

A bélben élő mikrobák szerepe

A bélmikrobiom (a bélrendszerben élő baktériumok, vírusok és más apró élőlények közössége) kapcsolatban áll az immunrendszerrel. Antibiotikum-kezelés után ennek a közösségnek az összetétele átmenetileg megváltozhat. Egy nagy létszámú vizsgálat kapcsolatot talált a gyermekkorban alkalmazott antibiotikumok és bizonyos későbbi allergiás betegségek között. Ez az eredmény sem jelenti azt, hogy minden antibiotikum-kezelés allergiához vezet.

Az összefüggést befolyásolhatja az antibiotikumot szükségessé tevő fertőzés, az életkor, az étrend és számos más körülmény. Az orvos által indokoltnak tartott antibiotikumot ezért nem szabad az allergiától tartva elhagyni.

A probiotikumok (élő, kedvező hatásúnak tartott mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények) allergiát megelőző hatása nem bizonyított egyértelműen. A különböző termékek összetétele és hatása eltérő. A probiotikum nem tekinthető általános allergiamegelőző kezelésnek, használatáról érdemes orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetni.

A hormonális változások is okozhatnak panaszokat

A terhesség alatt megváltozik a hormonháztartás, ami a nyálkahártyák és az immunrendszer működésére is hatással lehet. A korábban meglévő allergiás tünetek emiatt erősödhetnek, enyhülhetnek vagy változatlanok maradhatnak.

Előfordulhat terhességi nátha is. Ez az állapot orrdugulást és orrfolyást okoz, ezért könnyű összetéveszteni az allergiával. A hátterében azonban nem feltétlenül allergén áll, és a panaszok rendszerint a szülés után megszűnnek.

A menopauza (a menstruáció végleges megszűnésével járó életszakasz) idején szintén jelentős hormonális átalakulás zajlik. A hormonok szerepe még nem kellően tisztázott, és az új tünetek mögött fertőzés, gyógyszermellékhatás vagy más betegség is állhat. Az életkor vagy a hormonális változás önmagában nem bizonyítja, hogy allergia alakult ki.

Amikor egy kullancscsípés után a vörös hús okoz panaszt

Az egyik legszokatlanabb felnőttkori allergiás betegség az alfa-gal-szindróma. A kórkép kialakulását bemutató kutatások szerint bizonyos kullancsok csípése után az immunrendszer érzékennyé válhat az alfa-gal nevű cukormolekulára. Ez az anyag több emlős, például a szarvasmarha, a sertés és a juh húsában, valamint néhány más állati eredetű termékben is megtalálható.

A panaszok gyakran csak több órával az étkezés után jelennek meg, ezért nehéz felismerni az összefüggést. Csalánkiütés, duzzanat, hasi fájdalom, hányinger vagy légzési nehézség is kialakulhat. A késleltetett reakció miatt fontos felidézni, mit evett az érintett a rosszullétet megelőző órákban.

Az alfa-gal-szindrómát Észak-Amerikában leggyakrabban a magányos csillagkullancs csípésével hozzák kapcsolatba, de más földrészeken, más kullancsfajok után is leírták. A kivizsgálás során ezért fontos elmondani az orvosnak, ha a tünetek előtt kullancscsípés történt.

Hogyan vizsgálják ki az újonnan jelentkező allergiát?

A kivizsgálást segíti, ha az érintett feljegyzi, mikor kezdődött a rosszullét, előtte mit evett, milyen gyógyszert vett be, hol tartózkodott, és érte-e rovar- vagy kullancscsípés. Az allergológus (allergiás betegségekkel foglalkozó szakorvos) ezek alapján választja ki a szükséges vizsgálatokat.

A bőrpróba vagy a vérből végzett ellenanyag-vizsgálat önmagában nem mindig jelent valódi allergiát. Pozitív eredmény akkor is születhet, ha az adott anyag a hétköznapokban nem okoz tünetet. A leletet ezért mindig a korábbi reakciókkal és az orvosi vizsgálat eredményével együtt kell értékelni.

Az interneten rendelhető, tudományosan nem igazolt ételintolerancia-tesztek félrevezető eredményt adhatnak. Orvosi indok nélkül egész élelmiszercsoportokat sem tanácsos elhagyni, mert ez egyoldalú táplálkozáshoz és hiányállapotokhoz vezethet. A cél nem a lehető legtöbb étel kizárása, hanem a valódi kiváltó ok pontos azonosítása.

Légszomj, torok- vagy nyelvduzzanat, ájulásérzés, illetve gyorsan romló rosszullét esetén azonnal sürgősségi segítséget kell kérni. Akinek már volt súlyos allergiás reakciója, annak az orvos személyre szabott vészhelyzeti tervet készíthet, és adrenalin-autoinjektort (előre töltött, önmagunknak beadható sürgősségi injekciót) írhat fel. Anafilaxia gyanújakor nem szabad megvárni, hogy a tünetek maguktól elmúljanak.

A kezelés az allergia típusától függ

Az allergén kerülése mellett antihisztaminok (az allergiás tüneteket kiváltó hisztamin hatását csökkentő gyógyszerek), orrspray-k, szemcseppek vagy bőrre kenhető készítmények segíthetnek. A megfelelő kezelés attól függ, milyen allergén okozza a panaszt, mely szerveket érinti a reakció, és fennáll-e súlyos rosszullét veszélye.

Bizonyos légúti allergiák esetén allergénspecifikus immunterápia is alkalmazható. Ennek során ellenőrzött módon, fokozatosan adagolják a panaszt okozó anyagot, hogy a szervezet idővel kevésbé hevesen reagáljon rá. Az immunterápia több évig tarthat, és csak pontos diagnózis után, szakorvosi felügyelettel kezdhető el.

Kapcsolódó cikk

Ételallergia felnőttkorban: emiatt alakulhat ki később is

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!