Megvan, mikortól kezd el gyorsabban öregedni az agy
Meglehet, ha beavatkozunk ebben az időszakban, az segíthet helyrehozni az életkorral összefüggő károkat, mielőtt azok visszafordíthatatlanná válnának.
Az öregedés folyamata fokozatosan zajlik: nem úgy történik, hogy az ember egyszer csak friss, üde, fiatalos arccal fekszik le, majd másnap úgy ébred, hogy a bőre megereszkedett és ráncos. Az agy öregedése azonban egy érdekes fordulópontot mutat, amelyet egy nemrégiben végzett kutatás világított meg. A tudósok rájöttek ugyanis arra, hogy van egy életkor, amikor az rohamosabban kezd el öregedni.
A PNAS folyóiratban publikált tanulmányban a kutatás szerzői azt állítják, hogy körülbelül 44 éves kor körül következik be az agy öregedésének felgyorsulása, amelyet a neuronhálózatok fokozatos leépülése jellemez. Ez a folyamat egészen 67 éves korig tart, amikor az öregedés mértéke egy újabb szintre lép. A kutatás szerint 90 éves korra az agy állapota stabilizálódik - bár az öregedés továbbra is jelen van - írja az IFLScience.
A kutatás során több mint 19 000 ember agyát elemezték funkcionális mágneses rezonancia képalkotási (fMRI) vizsgálattal. Ez a technológia lehetővé teszi az agyi aktivitás vizualizálását, segítve a kutatókat az agy különböző részeinek állapotának nyomon követésében.
A kutatók emellett a molekuláris szintű folyamatokat is tanulmányozták, hogy megértsék, mi zajlik az agyban a gyors öregedés során - ehhez különböző biomarkereket és gének aktivitását figyeltek meg.
Nagyító alatt a neuronális inzulinrezisztencia
A kutatás megállapította, hogy a neuronális inzulinrezisztencia kulcsszerepet játszik az agy felgyorsult öregedésében.
- Kutatásaink során azonosítottunk egy kritikus időszakot a középkorúak életében, amikor az agy energiaszintjei csökkenni kezdenek, még mielőtt visszafordíthatatlan károk keletkeznének – fogalmazott Lilianne R. Mujica-Parod, a kutatás vezető szerzője.
A kutatók által azonosított fő tényező új lehetőségeket is nyitott. Elemzésük során találtak egy olyan fehérjét, amely védelmet nyújthat a felgyorsult öregedés ellen, és fontos szerepet játszik a ketonok agyba történő szállításában. Az agy ugyanis általában glükózt használ üzemanyagként, de képes ketonokat is hasznosítani, amelyek a zsírok lebontása során keletkeznek - és ezt inzulin nélkül végzi.
Mujica-Parod szerint a középkorú emberek neuronai anyagcsere-terhelést tapasztalnak az elégtelen energiaellátás következtében. Küzdenek ugyan, de még életképesek maradnak.
- Ezért, ha ebben a kritikus időszakban alternatív energiaforrást biztosítunk számukra, az segíthet helyreállítani a funkcióikat – magyarázta.
Ebben a korosztályban tapasztalták a legnagyobb előnyöket
A kutatók ezt egy klinikai vizsgálat keretein belül is tesztelték, amelyben 101 különböző korú résztvevő vett részt. A résztvevők ketonokat/glükózt kaptak, majd fMRI-vizsgálatokat végeztek. Azt találták, hogy a 60 és 79 év közötti korosztályban a ketonok mérsékelt hatásokat mutattak az agy hálózatainak destabilizálódására, míg a 20 és 39 év közöttiek esetében is tapasztaltak bizonyos, bár korlátozott előnyöket.
A legnagyobb előnyöket azonban ebben a középkorú, „kritikus ablak” csoportban tapasztalták, vagyis a 40 és 49 év közöttieknél.
Bár az eredmények ígéretesek, fontos megjegyezni, hogy ez csak egy kis tanulmány volt. További kutatásokra lesz szükség nagyobb embercsoportokkal annak megállapítására, hogy ez életképes beavatkozást jelenthet-e az agy öregedésének és a hanyatlással jellemezhető betegségeknek a késleltetésére vagy megelőzésére .
Ebben a két életkorban gyorsul fel a legjobban az öregedés
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
