Mennyire véletlenszerű a gyerek neme? Egy új kutatás szerint nem is annyira az, mint azt hisszük
A kutatás szerint sokkal gyakoribb az azonos nemű testvérek előfordulása, mint várható lenne pusztán a véletlen alapján.
Vajon tényleg csak a véletlenen múlik, hogy valakinek fiú vagy lány gyermeke születik? A Harvard TH Chan Közegészségügyi Intézet kutatói a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányukban e kérdés mentén vizsgálták a nemi eloszlás biológiai hátterét – és úgy tűnik, mégsem teljesen véletlenszerű a természet döntése.
Egyenlő esélyek – vagy mégsem?
Elméletileg a gyermek neme az X és Y kromoszómát hordozó spermiumok egyenlő arányú előfordulása alapján fele-fele eséllyel alakulhat – mintha érmét dobnánk fel. Ez a felfogás abból a biológiai folyamatból ered, amit meiózisnak nevezünk – ilyenkor a hímivarsejtek körülbelül azonos arányban tartalmaznak X vagy Y kromoszómát.
A kutatók azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a valóság ennél árnyaltabb. Nemcsak az érmékkel kapcsolatos szimulációk bizonyítják, hogy még egy látszólag 50/50 esélyű esemény sem tökéletesen kiegyensúlyozott, hanem a gyermekek nemének eloszlása sem mindig igazodik ehhez a modellhez. Sok családban például kizárólag fiúk vagy kizárólag lányok születnek, és ezek nem csupán véletlenszerű kilengések.
Az adatok nem hazudnak
A kutatók több mint 58 ezer amerikai nő szülési adatait elemezték, és azt találták, hogy sokkal gyakoribb az azonos nemű testvérek előfordulása, mint amit pusztán véletlen alapján várnánk.
Felmerül a kérdés: mi okozza ezt az eltolódást?
- Az anya életkora: az első szülés idején idősebb anyák körében gyakoribb volt, hogy csak fiúkat vagy csak lányokat hoztak világra (vagyis ekkor nagyobb eséllyel lesznek ugyanolyan neműek a testvérek)
- Gyermekek száma: azoknál a nőknél, akik három vagy annál több gyermeket szültek, szintén nőtt az azonos nemű utódok valószínűsége.
- Genetikai tényezők: a kutatás során genetikai összefüggéseket is feltérképeztek. Kiemelkedő szerepet kapott a CYP2U1 gén, de más variánsokat is azonosítottak – például az NSUN6 és TSHZ1 génekben –, amelyek különböző nemű gyermekekhez köthetők.
Torzító hatások és tudományos ellenvélemények
Bár a kutatás alapos, a kutatók nem hagyták figyelmen kívül azokat a viselkedési tényezőket sem, amelyek befolyásolhatták az eredményeket. Ilyen lehet például az a társadalmi elvárás, hogy a családok addig vállalnak gyermeket, míg mindkét nem képviselteti magát. Azonban még akkor is fennmaradt a megfigyelt minta, ha az utolsó gyermeket kihagyták az értékelésből.
A tanulmány azonban nem maradt kritika nélkül. Több szakértő szerint a minta mérete – bár jelentős – nem elegendő megalapozott következtetések levonásához. Egy 2020-as svéd kutatás, amely 4,7 millió születést elemzett, például semmilyen genetikai hatást nem talált a gyermekek nemére nézve. Az akkori tanulmány vezetője, Brendan Zietsch, a Queenslandi Egyetem munkatársa a Science magazinnak nyilatkozva „tévesnek” titulálta az új eredményeket - írja az IFLScience.
Kulturális és társadalmi tényezők
A jelenlegi kutatás egyik komolyabb korlátja, hogy a résztvevők túlnyomó része fehér amerikai nő volt. A kutatók hangsúlyozzák, hogy más országokban, kultúrákban vagy vallási közösségekben teljesen eltérőek lehetnek a nemi eloszlási minták. Éppen ezért az eredmények nem általánosíthatók minden társadalomra.
Új kérdések, új utak
A kutatás tehát izgalmas lehetőségeket nyit a biológiai és genetikai háttér feltárására, de egyelőre nem ad végső választ a kérdésre. További, nagyobb és sokszínűbb mintákra épülő vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy a gyermekek neme körüli kérdéseket megértsük.
És hogy mi a helyzet a népi hiedelmekkel, miszerint bizonyos praktikákkal befolyásolni lehet a baba nemét? Ezek a történetek – a tudomány szerint – pusztán mesék.
Tévhitek a terhességről, fogantatásról - tényleg befolyásolható a baba neme?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
