Kiégés szélén a pedagógusok – kétharmaduk már megtapasztalta a tüneteit
Egy friss kutatás a pedagógusok mentális jólléte és a szakmai beszélgetések közti összefüggéseket vizsgálta.
Tízből hat pedagógus érezte már tartósan levertnek, ingerlékenynek vagy szorongónak magát – derül ki abból a friss, nem reprezentatív felmérésből, amelyet a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz) készített, és amelynek eredményeit az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával közösen szervezett szakmai napon mutattak be. A szakemberek úgy látják: az oktató-nevelő munka során a szakmai beszélgetésekre elengedhetetlenül szükség van, a pedagógusok közti tapasztalatcsere ugyanakkor a kiégés kockázatát is jelentősen csökkentheti.
Több hétig állnak fenn a tünetek
- Ha egy pedagógus pár napig fáradtnak vagy levertnek érzi magát, az egészségesnek mondható, de ha ez az állapot több hétig tart, az már a kiégés tünete. A megkérdezett pedagógusok 60 százaléka élt már át ilyen időszakot, 62 százalékuk ráadásul arról is beszámolt, hogy hosszabb ideig érezte magát ingerlékenynek vagy tartósan szorongott – mondta Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének (Matehetsz) ügyvezető elnöke az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával közös szakmai napon.
Bajor Péter elmondta, hogy a nevelőtestület belső feszültségei – amit a felmérés alapján minden második pedagógus rendszeresen megtapasztal –, valamint a kommunikáció hiánya nagyban hozzájárul a pedagógusok rossz közérzetéhez és akár az elszigetelődésükhöz is. A kiégés megelőzésében fontos szerepe van az intézményen belüli rendszeres szakmai beszélgetéseknek és tapasztalatcserének – ennek köszönhetően a pedagógusok a „nem vagyok egyedül”, a „csapatként dolgozunk”, a „ha kell, merek és tudok segítséget kérni” érzését tapasztalhatják meg.
Túl kevés az idő a szakmai tapasztalatok megosztására
A Matehetsz kutatásából egyértelműen kiderül: a pedagógusok kifejezetten fontos tartják szakmai tapasztalataik megbeszélését, 98 százalékuk szívesen meghallgatja kollégáit, 97 százalékuk pedig saját élményeit, szakmai problémáit is örömmel osztja meg munkatársaival.
- Annak, aki nap mint nap emberekkel foglalkozik, szüksége van a mentális támogatásra – ez lehet coaching, mentálhigiénés, stresszkezelési tréning vagy akár más módszer is. Egy pedagógus sem képes hosszú távon jól végezni a munkáját segítség, támogatás, a munkája során felmerülő problémák kezelése nélkül. A jelenlegi jogszabályok ugyanakkor nagyon nagy munkaterhelést rónak a pedagógusokra, így ezekre a beszélgetésekre, tréningekre nehéz megfelelő alkalmat találni – mondta Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A Matehetsz kutatásából kiderül, hogy az oktatási-nevelési intézményben havonta átlagosan 6,4 órát töltenek esetfeltárással, szakmai megbeszéléssel – az egyes intézmények azonban meglehetősen nagy szórást mutattak a tapasztalatcserére fordított idő terén. A kutatásból az is kiderült, hogy tíz pedagógus közül három úgy érzi, hogy a munkahelyén túl kevés időt fordítanak szakmai megbeszélésekre, ugyanakkor minden második megkérdezett szerint több ilyen alkalomra lenne szükség. A kutatás eredményeit ismertető Bajor Péter hozzátette: az irányított szakmai beszélgetéseknek az óvodákban és iskolákban még nincs kialakult keretrendszere.
Különleges kártyákkal harcolnak a kiégés ellen
Ilyen keretet jelenthetnek azok a beszélgetőkártyák is, amelyeket a Matehetsz fejlesztett, és a szakmai napon részt vevő pedagógusok és hallgatók is kipróbálhattak. A kártyacsomagokat kifejezetten óvodapedagógusoknak, tanítóknak és tanároknak készítették, éppen ezért négy témakörre fókuszálnak: teendők a gyermekekkel/tanulókkal, részvétel a szakmai közösségben, kapcsolat a szülőkkel, saját szakmai szerepfelfogás.
- A beszélgetőkártyák oldott hangulatú, mégis mély beszélgetésekre adnak lehetőséget. Önreflexiót, az örömök megosztását, a nehézségek felvetését, a szakmai tapasztalatcserét, a megértő közösség megtapasztalását kínálják, és ezek azok az élmények, amelyek segíthetnek megelőzni a kiégést. A kártyákkal indított beszélgetések által új szempontokat találhatnak a pedagógusok, amelyek örömtelibbé, hatékonyabbá tehetik a gyerekekkel töltött időt. A beszélgetés alkalmat biztosít a korszerű megoldások megismerésére, az egymástól való tanulásra. Emellett jótékony hatással lehet az intézményi klímára, segít kialakítani a közös pedagógiai irányelveket – magyarázta Bajor Péter a rendezvényen.
Kiégés: mit tehetünk, ha elvesztettük a motivációnkat?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
