A kutyák évekkel a tünetek előtt ki tudják szimatolni a Parkinson-kórt – állítja egy friss kutatás
Kutyák akár 98%-os pontossággal képesek kiszagolni a Parkinson-kór korai jeleit.
Friss tanulmányok szerint a speciálisan kiképzett kutyák képesek akár 98 százalékos pontossággal kiszagolni a Parkinson-kórt még azelőtt, hogy a klasszikus tünetek – például a remegés vagy a mozgáskoordináció romlása – megjelennének.
Szagmintákból Parkinson-kór
A ScienceDaily beszámolója szerint a kutatásban részt vevő kutyák bőr- és faggyúmintákból azonosították a Parkinson-kórra utaló szagmintákat. A betegséggel együtt járó biokémiai változások ugyanis olyan illékony szerves vegyületeket (VOC – volatile organic compounds) eredményeznek, amelyek különleges, szinte „aláírásszerű” szagot adnak a bőrnek. A kutyák érzékeny szaglószervüknek köszönhetően ezt képesek kiszúrni – pontosabban kiszagolni – jóval korábban, mint ahogyan az orvosok diagnosztizálnák a betegséget.
A kutatásban használt kutyák 50 Parkinson-kóros és 43 egészséges ember mintáját vizsgálták meg, és mindössze egyetlen esetben tévedtek. Ez nemcsak lenyűgöző adat, hanem új irányokat is kijelöl a korai diagnosztika lehetőségeiben - adta hírül a Fox News.
Egy szokatlan történet inspirálta a kutatást
Érdemes megemlíteni azt az asszonyt is, akinek szaglása vezette a tudományos áttörést: Joy Milne, egy skóciai nő, évekkel férje diagnózisa előtt érzett egy megmagyarázhatatlan, pézsmaszerű szagot rajta. Később kiderült, hogy más Parkinson-kóros betegeken is ugyanezt az illatot érzékeli. Ez a megfigyelés ösztönözte a kutatókat, hogy elkezdjenek komolyan foglalkozni a „betegségszaggal” mint diagnosztikai nyommal – írja a ScienceAlert.
A kutyák valódi „bio-detektorok”
A IFLScience cikke kiemeli, hogy a kutyák akár évekkel a tünetek megjelenése előtt képesek azonosítani a Parkinson-kór jelenlétét. Ez különösen fontos lehet, mert jelenleg a betegség diagnózisa csak a mozgászavarok és más neurológiai tünetek megjelenése után történik. Addigra azonban már visszafordíthatatlan károsodások is kialakulhatnak az agy dopamintermelő területein.
A kutyák által detektált szagminták elemzése alapján a tudósok olyan biomarkerekre vadásznak, amelyekkel később akár laboratóriumi környezetben is lehetne hasonlóan pontos vizsgálatokat végezni. A cél tehát kettős: a kutyák segítségével megalapozni a kora diagnózis lehetőségét, majd hosszabb távon technológiai megoldással – például szagérzékelő szenzorokkal – kiváltani azt.
Mire lehet ez jó a gyakorlatban?
Ha a kutatások eredményeit sikerül széles körben megerősíteni, akkor egy olyan diagnosztikai eszköz állhat az orvosok rendelkezésére, amely nem invazív, gyors, és fájdalommentes – és akár évekkel hamarabb jelezhet, mint a jelenlegi vizsgálatok.
A korai felismerés pedig a Parkinson-kór esetében rendkívül fontos, hiszen a gyógyszeres kezelések hatékonysága, a rehabilitáció és az életminőség is nagymértékben múlik azon, mikor kezdik el a terápiát.
Parkinson-kór: ezek az első, korai jelek, amikkel orvoshoz kell fordulni
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
