Purpurin: egy vörös festék, ami forradalmasíthatja az orvoslást - és az akkumulátorgyártást is
A purpurin története jól mutatja, hogy egy hagyományos, évszázadokon át használt anyag miként nyerhet új értelmet a modern tudomány szolgálatában.
A „purpurin” szó hallatán, talán egy régies festék vagy egy művészi kifejezés jut az eszébe. Pedig ez a természetes anyag jóval több puszta színnél. A purpurin nemcsak az ókori textíliák bíbor árnyalatáért felelős, hanem napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a neurológiai betegségek, a rákterápia és az energiatárolás területén is.
Mit érdemes tudni a purpurinról?
A purpurin egy természetes eredetű antrakinon-származék, kémiai nevén 1,2,4-trihidroxi-antrakinon. Leggyakrabban a festő buzér (Rubia tinctorum) gyökeréből nyerik ki, és a történelem során hosszú ideig használták textíliák színezésére, különösen Európában és Ázsiában. Érdekessége, hogy különböző fémionokkal más-más színárnyalatokat képes előidézni: így egyazon növényből többféle tónus is kinyerhető volt a középkori festők és kelmekészítők számára.
Bár a mesterséges festékek megjelenésével a purpurin háttérbe szorult, az utóbbi években látványos tudományos „újjászületésen” ment keresztül.
Alzheimer-kór és idegrendszeri betegségek: mit tud a purpurin?
A legfrissebb kutatások szerint a purpurin neuroprotektív, azaz idegsejteket védő hatású lehet. 2025-ben megjelent egy állatkísérletes tanulmány, amelyben Alzheimer-kór modelljében vizsgálták a hatását. Az eredmények szerint a purpurin csökkentette az acetilkolinészteráz enzim aktivitását, mérsékelte az oxidatív stresszt, valamint javította a memóriát és a szociális viselkedést. Ez azért figyelemre méltó, mert az Alzheimer-kór egyik korai jellemzője éppen az acetilkolin-szint csökkenése.
Hasonlóképp biztató adatokat hozott egy 2024-es neuropátiás fájdalommal foglalkozó vizsgálat, ahol a purpurin nemcsak csillapította a fájdalmat, de javította a perifériás idegek funkcióját is. A kutatók szerint ennek hátterében a mitokondriumok energiafolyamatainak optimalizálása állhat.
Rákellenes tulajdonságok: csak legenda volna?
Egyáltalán nem. Egy 2021-es tanulmány alapján a purpurin képes növelni a reaktív oxigénfajták (ROS) szintjét a daganatos sejtekben, ami sejthalálhoz vezet. Ez különösen a tüdőrák bizonyos típusaiban mutatkozott meg, de más kísérletek alapján a mell- és vastagbélrák sejtvonalainál is hatékonynak bizonyult.
Ezen túlmenően fotodinámiás terápia (PDT) során is bevetették egy módosított formáját: a purpurin 18 nevű származékot. Egy 2019-es publikáció szerint a purpurin 18 PEGilált változata (azaz polietilénglikollal módosított formája) erőteljesen fokozta a fototoxicitást, azaz a daganatsejtek pusztulását célzott megvilágítás mellett. Ez a módszer például méhnyakrák, prosztatarák, hasnyálmirigyrák és emlőrák esetén is hatásos lehet a jövőben.
Megújuló energiaforrás? Akkumulátor purpurinból
Bár elsőre talán meglepő, de a purpurin a fenntartható technológiák irányába is nyit kapukat. Egy 2012-es kutatás szerint ez az anyag képes stabilan tárolni és leadni lítiumionokat, így környezetbarát alternatívát kínálhat a hagyományos lítiumion-akkumulátorokban használt, mérgezőbb fémek (pl. kobalt) kiváltására. Ráadásul a purpurin biológiailag lebomló, így az akkumulátorok újrahasznosítása is jóval egyszerűbb és környezetkímélőbb lehetne általa.
Hogyan mérik a tisztaságát és mennyiségét?
A növényi eredetű gyógyszeralapanyagok pontos standardizálása rendkívül fontos. Egy 2024-es publikáció részletesen bemutatja, hogyan alkalmazzák a HPTLC (High Performance Thin Layer Chromatography) módszert a purpurin és az alizarin mennyiségi meghatározására. Ez különösen lényeges lehet azok számára, akik gyógyszerfejlesztésben vagy természetes készítmények gyártásában gondolkodnak.
Természetes formájában miben található meg a purpurin?
A purpurin természetes formában legnagyobb mennyiségben a festő buzér (Rubia tinctorum) gyökerében fordul elő. Ez a növény az egyik legismertebb természetes festékforrás, amelyet már az ókorban is használtak textíliák színezésére. A purpurin a buzérgyökérben együtt fordul elő más antrakinon-származékokkal, például alizarinnal és pseudopurpurinnal.
Természetes forrásai:
- 1 Rubia tinctorum (festő buzér): a leghíresebb forrás, gyökeréből vonják ki a purpurint. A növény Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos, és termesztés céljából évszázadokig használták.
- 2 Rubia cordifolia (indiai buzér): az ájurvédikus gyógyászatban is ismert „Manjistha” néven. Ez a rokon faj szintén tartalmaz purpurint, és gyakran használják a vér tisztítására, bőrproblémák kezelésére – bár a tudományos bizonyítékok még korlátozottak.
- 3 Más Rubiaceae családba tartozó növények: egyes tanulmányok szerint néhány más buzérféle növény is tartalmazhat purpurint, de ezek gazdasági vagy terápiás jelentősége kisebb.
A purpurin a növények gyökerében halmozódik fel, nem a levelekben vagy szárban. Kinyerése általában oldószeres kivonással történik, majd tisztítással különítik el a hasonló vegyületektől, mint az alizarin. A természetes purpurint tehát érdemben csak kivonatokban találja meg, nyers élelmiszerben, teában vagy hétköznapi formában nem fordul elő számottevő mennyiségben.
Ha szeretné természetes formában bevinni, akkor Rubia cordifolia gyökérpor vagy kivonat formájában találkozhat vele gyógynövényboltokban vagy ájurvédikus termékek között – de fontos, hogy ezek összetételét mindig ellenőrizze, és ne használja orvosi javallat nélkül, különösen daganatos betegségek vagy gyógyszerszedés mellett.
Farkasvakság
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
