A vizsgálat legfontosabb gyakorlati tanulsága, hogy a várandósság alatti oltás kockázatát nem önmagában, hanem a fertőzés lehetséges következményeivel összevetve érdemes értékelni.
- A kutatás szerint a várandósság alatti COVID-19- és influenzaoltások nem okoznak súlyos idegrendszeri elváltozásokat az utódokban egereknél.
- A vakcináció sokkal enyhébb és átmeneti immunválaszt váltott ki az anyában és utódjában, mint a vírusfertőzést utánzó kezelés.
- A vírusfertőzés tartós viselkedési elváltozásokat okozott az egérkölykökben, míg az oltások csak enyhe, rövid életű eltéréseket.
- A tanulmány hangsúlyozza, hogy az oltás kockázatát mindig viszonyítani kell a fertőzés lehetséges következményeihez.
- További, embereken végzett vizsgálatok szükségesek, de az egérmodell szerint a fertőzés elkerülése fontosabb, mint az enyhe vakcina-hatás kockázatai.
Egy új, egereken végzett vizsgálat szerint a várandósság alatt beadott COVID-19- vagy influenza elleni védőoltás nem idézi elő azokat az idegrendszeri elváltozásokat, amelyeket egy fertőzés kiválthat az utódban. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói a Translational Psychiatry folyóiratban publikált tanulmányukban megmutatták, hogy míg a vírusfertőzést utánzó kezelés tartós, autizmusra jellemző viselkedési mintázatot idézett elő az egérkölykökben, a vakcinák hatására csak enyhe és átmeneti eltérések jelentkeztek.
A vizsgálat legfontosabb gyakorlati tanulsága, hogy a várandósság alatti oltás kockázatát nem önmagában, hanem a fertőzés lehetséges következményeivel összevetve érdemes értékelni. A kísérletben az anyai vakcináció lényegesen gyengébb gyulladásos választ és kisebb, átmenetibb viselkedési hatást váltott ki az utódokban, mint a fertőzést utánzó kezelés.
„A valódi döntési helyzet nem az, hogy oltás vagy semmi, hanem az, hogy oltással csökkentjük-e egy olyan fertőzés kockázatát, amely önmagában jóval tartósabb és veszélyesebb következményeket okozhat. Eredményeink alapján a vizsgált modellben a vakcináció hatása lényegesen enyhébb volt, mint a fertőzésé” – foglalta össze a kutatás következtetései Sperlágh Beáta akadémikus, a HUN-REN KOKI Molekuláris Farmakológia Kutatócsoportjának vezetője.
A kérdés azért különösen fontos, mert régóta ismert, hogy a várandósság alatti súlyosabb fertőzés és az általa kiváltott anyai immunválasz növelheti az utód egyes idegfejlődési zavarainak, köztük az autizmus spektrumzavarnak a kockázatát. A COVID-19-világjárvány idején ezért az is felmerült, hogy vajon maga a védőoltás, amely szintén immunválaszt vált ki az anya szervezetében, jelenthet-e hasonló veszélyt.
Ennek vizsgálatára a kutatók vemhes egereknél hasonlították össze egy vírusfertőzést utánzó kezelés, egy COVID-19 elleni mRNS-vakcina és egy influenza elleni oltás hatását. Az utódokat fiatal és felnőtt korban is megfigyelték, többek között társas viselkedésüket, mozgásukat, tanulásukat és ismétlődő viselkedési mintázataikat vizsgálva. Emellett azt is elemezték, milyen immunválasz alakult ki az anyában és a magzatban.
A különbség markáns volt. A fertőzést utánzó kezelés erőteljes gyulladásos választ okozott az anyai szervezetben és a magzati agyban is. Az utódoknál több életkorban és több viselkedési területen jelentkeztek tartós eltérések, köztük a társas viselkedés és az ismétlődő cselekvések változásai. A felnőtt állatok agyának egyes területein egy, az idegsejtek túlélését és növekedését segítő fehérje, a BDNF szintjének tartós csökkenését is kimutatták.
Ezzel szemben a COVID-19-vakcina csak mérsékelt anyai immunválaszt váltott ki, kifejezett magzati agyi gyulladás nélkül. A fiatal állatoknál megfigyeltek ugyan néhány enyhe, nemtől és kortól függő viselkedési eltérést, ezek azonban felnőttkorra eltűntek, és nem alkottak olyan egységes mintázatot, amely autizmusra lenne jellemző. Az agyi fehérjék vizsgálata szintén azt mutatta, hogy a vakcina hatása a fertőzést utánzó kezeléshez képest jóval enyhébb és átmenetibb volt.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények egérkísérletből származnak, ezért a vakcinák idegrendszeri fejlődésre gyakorolt hosszú távú hatásainak megítéléséhez további, embereken végzett vizsgálatok szükségesek. A vizsgált modell ugyanakkor azt mutatja, hogy a fertőzés megelőzése fontosabb szempont, mint a vakcina által kiváltott, lényegesen enyhébb immunválasz elkerülése.
A kutatás eredményeit tartalmazó publikációt a Translational Psychiatry folyóirat közölte.
Ködös agy és memóriazavar: nem hiszi el, mit művel a koronavírus az idegrendszerrel!
- Miért érez néha égett szagot, amikor valójában semmi sem ég?
- Új terápiát fejlesztenek magyar kutatók a COVID és az influenza ellen
- Romlik a szaglása? Ezekben az esetekben érdemes kivizsgáltatnia!
- Ködös agy és memóriazavar: nem hiszi el, mit művel a koronavírus az idegrendszerrel!
- Új megvilágításba került a D-vitamin szerepe – a kutatók sem erre számítottak!
- Tényleg azért betegeskedik többet a fiam, mert terhesség alatt felvettem a Covid oltást? Az orvos válaszol
Gyakori kérdések a Covid–19-ről
Mi okozza a Covid–19-et?
A Covid–19 fertőző légúti betegség, amelyet a SARS-CoV-2 nevű koronavírus okoz. A vírus 2019 végén jelent meg, azóta pedig számos változata alakult ki. A betegség lefolyása rendkívül változó: valakinél alig okoz tüneteket, másoknál influenzaszerű megbetegedéssel jár, ritkábban pedig súlyos állapothoz vezethet. Az életkor, az immunrendszer állapota, bizonyos alapbetegségek és a korábbi immunitás egyaránt befolyásolhatják a lefolyását.
Melyek a Covid leggyakoribb tünetei?
A tünetek az újabb vírusváltozatok megjelenésével változhatnak, és jelentős egyéni különbségek is vannak. Gyakori lehet a torokfájás, köhögés, orrdugulás vagy orrfolyás, láz vagy hidegrázás, fáradtság, fejfájás, valamint izom- és végtagfájdalom.
Előfordulhat hányinger, hányás és hasmenés is. A szaglás vagy ízérzés elvesztése, amely a járvány korábbi időszakában különösen jellegzetes tünetnek számított, továbbra is előfordulhat, de nem minden fertőzésnél jelentkezik. Pusztán a tünetek alapján sok esetben nem lehet biztosan megkülönböztetni a Covidot az influenzától vagy más légúti fertőzéstől.
Mennyi idővel a fertőződés után jelentkeznek a tünetek?
A tünetek nem közvetlenül a vírussal való találkozás után jelentkeznek. A fertőződés és az első panaszok között több nap is eltelhet. Az inkubációs idő változhat a vírusváltozattól és az egyéni tényezőktől függően.
Ez azért is fontos, mert valaki már azelőtt továbbadhatja a vírust, hogy felismerné, hogy beteg. Olyan ember is terjesztheti a SARS-CoV-2-t, akinek egyáltalán nincsenek észrevehető tünetei.
Hogyan terjed a koronavírus?
A SARS-CoV-2 elsősorban a levegőn keresztül terjed. A fertőzött ember légzés, beszéd, köhögés vagy tüsszentés közben különböző méretű, vírust tartalmazó részecskéket juttathat a levegőbe.
A fertőződés veszélye általában nagyobb zárt, rosszul szellőző helyiségekben, különösen akkor, ha sok ember tartózkodik hosszabb ideig egymás közelében. A szellőztetés és a megfelelő levegőcsere ezért a fertőzés kockázatának csökkentésében is szerepet játszhat.
Meddig fertőz egy covidos ember?
Nincs minden emberre pontosan alkalmazható időtartam. A fertőzőképesség függhet többek között a betegség súlyosságától és az immunrendszer állapotától.
A vírus átadása már a tünetek megjelenése előtt is lehetséges, a fertőzőképesség pedig általában a betegség első napjaiban a legnagyobb. Egyes emberek hosszabb ideig üríthetik a vírust, különösen jelentősen gyengült immunrendszer esetén. Az, hogy egy PCR-teszt még kimutatja a vírus genetikai anyagát, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető ugyanolyan mértékben fertőzőképes.
Honnan lehet tudni, hogy Covid vagy influenza okozza a tüneteket?
Sokszor sehonnan, legalábbis kizárólag a tünetek alapján. Mindkét betegség okozhat lázat, köhögést, torokfájást, fáradtságot, fejfájást és izomfájdalmat.
Bizonyos tünetek gyakoriságában lehetnek különbségek, de ezek nem elég megbízhatóak ahhoz, hogy pusztán ezek alapján biztos diagnózist lehessen felállítani. A tesztelés segíthet eldönteni, melyik fertőzés áll a panaszok hátterében. Ráadásul – bár nem ez a leggyakoribb helyzet – egyszerre is meg lehet fertőződni influenzavírussal és SARS-CoV-2-vel.
Mit jelent, ha negatív a Covid-gyorsteszt, de vannak tünetek?
Egyetlen negatív antigén-gyorsteszt nem zárja ki teljes bizonyossággal a fertőzést. A teszt eredményét többek között az is befolyásolhatja, hogy a betegség melyik szakaszában történik a mintavétel, mennyi vírus van jelen a mintában, illetve megfelelően végezték-e el a tesztet.
Előfordulhat például, hogy valaki a tünetek legelején tesztel negatívat, később viszont már pozitív eredményt kap. Emiatt tünetek fennállása esetén ismételt tesztelésre is szükség lehet.
Elkaphatja valaki többször is a Covidot?
Igen. Egy korábbi fertőzés után kialakul bizonyos fokú immunvédelem, ez azonban idővel csökkenhet, miközben maga a vírus is folyamatosan változik. Emiatt ugyanaz az ember ismét megfertőződhet SARS-CoV-2-vel.
Az újrafertőződés akár néhány hónappal egy korábbi Covid után is bekövetkezhet. Az sem törvényszerű, hogy a következő fertőzés pontosan ugyanolyan tünetekkel vagy ugyanolyan súlyossággal járjon, mint az előző.
Lehet valaki covidos láz nélkül?
Igen. A láz lehetséges, de nem kötelező tünete a Covidnak. Valakinél például torokfájás, orrfolyás, köhögés és fáradtság jelentkezhet úgy, hogy közben egyszer sem lesz lázas.
A láz hiánya tehát önmagában nem zárja ki a fertőzést. Ugyanez igaz a szaglás- és ízvesztésre is: attól, hogy ezek nem jelentkeznek, valaki még lehet SARS-CoV-2-fertőzött.
Okozhat a Covid gyomor- és bélrendszeri tüneteket?
Igen. Bár a Covidot elsősorban légúti betegségként ismerjük, emésztőrendszeri panaszok is jelentkezhetnek. Előfordulhat hányinger, hányás vagy hasmenés, és ezek akár légúti panaszokkal együtt is megjelenhetnek.
Emiatt egy gyomor-bélrendszeri tünetekkel járó betegségről sem lehet kizárólag a panaszok alapján biztosan eldönteni, hogy mi okozza.
Mennyi idő alatt lehet felépülni a Covidból?
Ez jelentősen eltérhet. Enyhe fertőzés után sokan néhány nap vagy néhány hét alatt felépülnek, másoknál azonban bizonyos tünetek hosszabb ideig fennmaradhatnak.
A láz vagy torokfájás például már elmúlhat, miközben a fáradtság, köhögés vagy terhelésre jelentkező gyengeség tovább tart. A felépülés nem feltétlenül egyik napról a másikra történik, ezért érdemes a fizikai terhelést is fokozatosan visszaépíteni.
Mi az a long Covid?
Long Covidról, vagy poszt-Covid állapotról akkor beszélünk, amikor a SARS-CoV-2-fertőzés után tartósan fennálló vagy újonnan jelentkező egészségügyi problémák alakulnak ki. A tünetek sokfélék lehetnek, és nem kizárólag a légutakat érinthetik.
Gyakran említett panasz a kifejezett fáradtság, a fizikai vagy szellemi terhelés után rosszabbodó állapot, koncentrációs és memóriazavar – amelyet gyakran „agyködnek” neveznek –, légszomj, köhögés, szívdobogásérzés, alvászavar, fejfájás, valamint a szaglás vagy ízlelés megváltozása.
A long Covid enyhe kezdeti fertőzés után is kialakulhat. A panaszok időtartama és súlyossága nagyon eltérő lehet.
Kiknél nagyobb a súlyos Covid kockázata?
Bár súlyos betegség fiatal és korábban egészséges embereknél is kialakulhat, a kockázat nem mindenkinél egyforma. Az életkor növekedésével emelkedik a súlyos lefolyás veszélye, és bizonyos krónikus betegségek is növelhetik azt.
Nagyobb figyelmet igényelhetnek az immunrendszert gyengítő betegséggel élők vagy immunszuppresszív kezelést kapók is. Az egyéni kockázatot több tényező együttesen határozza meg.
Van gyógyszer a Covid ellen?
Igen, bizonyos betegek számára rendelkezésre állnak vírusellenes kezelések, amelyek elsősorban a súlyos betegség kialakulásának nagyobb kockázatával élőknél jöhetnek szóba. Ezeket jellemzően a betegség korai szakaszában kell elkezdeni, ezért a kezelés szempontjából az időzítés fontos.
Nem minden gyógyszer megfelelő minden betegnek. Egyes antivirális készítmények más gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek, ezért alkalmazásukról az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek ismeretében kell dönteni.
Az antibiotikumok magát a koronavírust nem pusztítják el, mivel azok baktériumok ellen hatnak, a Covidot pedig vírus okozza.
Mikor lehet veszélyes a Covid?
Sürgős orvosi segítségre lehet szükség többek között nehézlégzés, tartós mellkasi fájdalom vagy nyomás, újonnan kialakuló zavartság, illetve olyan fokú rosszullét esetén, amikor az érintettet nehéz felébreszteni vagy ébren tartani. A bőr, az ajkak vagy a körömágy színének szokatlan megváltozása szintén figyelmeztető jel lehet.
Nem érdemes azonban kizárólag egy előre összeállított tünetlistára hagyatkozni. Ha valakinek a Covid alatt súlyos vagy gyorsan romló panasza alakul ki, orvosi segítséget kell kérni.
Megelőzhető a Covid?
A fertőzés kockázatát csökkenteni lehet, teljesen megszüntetni azonban nehéz. A megelőzésben szerepet játszhat az aktuálisan ajánlott védőoltás, a megfelelő szellőztetés, a zsúfolt, rosszul szellőző terekben alkalmazott jó minőségű maszk, valamint az, ha légúti betegség tüneteivel lehetőség szerint kerüljük a másokkal való szoros érintkezést.
A Covid mára nem ugyanazt a társadalmi helyzetet jelenti, mint a világjárvány első éveiben, a SARS-CoV-2 azonban továbbra is kering, változik, és időről időre újabb fertőzési hullámokat okozhat. Emiatt különösen az idősebb és más okból nagyobb kockázatú emberek számára továbbra is fontos a fertőzés és a súlyos betegség kockázatának csökkentése.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
