Svéd kutatók egy olyan anyagot vizsgáltak, amely nemcsak károsította a hasnyálmirigyrák sejtjeit, hanem bizonyos esetekben kevésbé agresszív irányba is elmozdította őket.
- Svéd kutatók felfedezték, hogy a nátrium-szelenit nemcsak károsította a hasnyálmirigyrák sejtjeit, hanem kevésbé agresszívvá is tehette azokat.
- Az eredmények laboratóriumi kísérleteken és operált betegek daganatszövetein alapulnak, így még nem bizonyították a módszer hatékonyságát valódi betegekben.
- A szelénvegyület hatása függött a dózistól és a daganattípusoktól; bizonyos esetekben a sejtek plaszticitását is befolyásolhatta.
- A kísérletek több szinten, köztük genetikai és fehérjeanalízis szintjén is folytak, hogy átfogóbb képet kapjanak a szelén működéséről.
- A kutatás ígéretes utat mutat, de további preklinikai és klinikai vizsgálatok szükségesek; jelenleg nem ajánlott nagy dózisú szelénpótlás daganatellenes szerként.
Az eredmények ígéretesek, de egyelőre laboratóriumi és betegből származó, testen kívül vizsgált szövetmintákon születtek, így még nem bizonyító erejűek, viszont mindenképpen hatalmas előrelépésnek számítanak.
A hasnyálmirigyrák kezelésének egyik komoly akadálya, hogy a daganatsejtek rendkívül alkalmazkodóképesek. Képesek megváltoztatni bizonyos tulajdonságaikat, ami összefüggésbe hozható a daganat terjedésével és a kezelésekkel szembeni ellenálló képességével. A Karolinska Institutet kutatóinak friss eredményei most arra utalnak, hogy a nátrium-szelenit nemcsak közvetlenül károsíthatja a tumorsejteket, hanem éppen ezeket, a daganat agresszivitásában és kezelési válaszában fontos sejttulajdonságokat is befolyásolhatja. A kutatás a Journal of Experimental & Clinical Cancer Research folyóiratban jelent meg.
Miért olyan nehéz kezelni a hasnyálmirigyrákot?
A hasnyálmirigyrák nem egyetlen, minden esetben ugyanúgy viselkedő sejttömeg. A daganatsejtek képesek alkalmazkodni környezetükhöz, és változtatni a tulajdonságaikon. Ezt a jelenséget sejtplaszticitásnak nevezik.
Különösen fontos az úgynevezett epiteliális-mezenchimális plaszticitás. Ennek során a tumorsejtek olyan tulajdonságokat vehetnek fel, amelyek elősegíthetik mozgásukat, terjedésüket és a kezelésekkel szembeni ellenállásukat.
A svéd kutatók ezért arra voltak kíváncsiak, hogy a szelén egyik formája, a nátrium-szelenit képes-e beleszólni ebbe a folyamatba. Korábbi vizsgálatokból már ismert volt, hogy a szelenit bizonyos körülmények között károsíthatja a rákos sejteket. Az új kutatás azonban ennél tovább ment: azt vizsgálták, megváltoztatja-e a tumorsejtek viselkedését és tulajdonságait is.
Nem egyszerűen elpusztította a daganatsejteket
A vizsgálat során a kutatók a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusának, a hasnyálmirigy-vezeték adenokarcinómának három laboratóriumi modelljét használták. Emellett tíz olyan beteg daganatszövetét is megvizsgálták, akiket korábban hasnyálmirigyrák miatt operáltak meg.
Ez utóbbi különösen fontos: a kutatók így nem kizárólag hagyományos laboratóriumi sejtvonalakon figyelhették meg a szelenit hatását, hanem valódi emberi daganatszövetből származó mintákon is.
Az eredmények alapján a nátrium-szelenit hatása függött az alkalmazott dózistól, valamint attól is, milyen típusú daganatszövetről volt szó.
Bizonyos ráksejteknél olyan változásokat figyeltek meg, amelyek arra utaltak, hogy a sejtek kevésbé agresszív tulajdonságokat vettek fel. A betegekből származó szövetmintákban pedig a nagyobb szelenitdózis kiterjedtebb tumorsejt-károsodást okozott. Ezzel párhuzamosan szintén megjelentek a kevésbé agresszív sejttulajdonságokra utaló jelek, különösen a szövet daganatsejteket tartalmazó részeiben.
Vagyis leegyszerűsítve nem csupán arról van szó, hogy az anyag károsította a rákos sejteket. Úgy tűnik, bizonyos tulajdonságaikat is képes volt megváltoztatni.
Több szinten is megvizsgálták, mi történik
A kutatás egyik erőssége, hogy a tudósok ugyanazt a kérdést több különböző szinten vizsgálták.
Nemcsak mikroszkóp alatt figyelték meg, hogyan változik a kezelt daganatszövet, hanem a fehérjék és gének szintjén bekövetkező változásokat is elemezték. Tímea Szekerczés, a Karolinska Institutet posztdoktori kutatója és a tanulmány egyik utolsó szerzője szerint ennek köszönhetően átfogóbb képet kaphattak arról, hogyan hat a szelenit olyan modellekben, amelyek közelebb állnak a betegekben található daganatokhoz.
A tanulmány vezető szerzője Ozan Aricak doktorandusz volt, a kutatásban pedig a Karolinska Institutet és a Karolinska Egyetemi Kórház több kutatócsoportja működött együtt.
Az sem mindegy, milyen daganatról van szó
A vizsgálat egyik érdekes tanulsága, hogy a szelenit nem minden tumormodellben pontosan ugyanúgy viselkedett.
Ez azért lényeges, mert a jövőbeli daganatkezelések egyik nagy kérdése éppen az, hogyan lehet előre megállapítani, hogy egy adott beteg daganata melyik terápiára reagálhat.
Mikael Björnstedt, a Karolinska Institutet professzora és a tanulmány vezető kutatója szerint az eredmények szélesebb képet adnak arról, hogyan működhet a szelenit hasnyálmirigyrák esetén, és később hozzájárulhatnak annak meghatározásához is, mely daganatok reagálhatnak leginkább egy ilyen kezelésre.
A kutatócsoport egyébként régóta foglalkozik a redoxaktív szelénvegyületek daganatellenes lehetőségeivel. Vizsgálataik egyik célja olyan új terápiás stratégiák kidolgozása, amelyek a ráksejtek redoxegyensúlyának sajátosságait használják ki.
Ettől még nem lett a szelén a hasnyálmirigyrák gyógyszere
Az eredmények értelmezésénél azonban van egy nagyon fontos határ, amelyet maguk a kutatók is hangsúlyoznak.
A vizsgálat nem bizonyította, hogy a nátrium-szelenit hasnyálmirigyrákos betegek hatékony kezelése lenne.
A kísérleteket laboratóriumi modelleken és műtéttel eltávolított, testen kívül vizsgált betegszöveteken végezték. A betegminták száma ráadásul mindössze tíz volt, és bizonyos elemzéseket még ennél is kisebb mintaszámon tudtak elvégezni.
Ez lényeges különbség. Egy anyag egészen más körülmények között működhet egy sejttenyészetben vagy egy eltávolított daganatszövetben, mint az emberi szervezetben. Ahhoz, hogy valódi kezelésről lehessen beszélni, többek között azt is igazolni kell, hogy megfelelő dózisban biztonságosan alkalmazható, eljut a daganathoz, és valóban javítja a betegek kezelési eredményeit.
A szelén ráadásul nélkülözhetetlen nyomelem, de ez nem jelenti azt, hogy nagy dózisú szelénpótlással hasonló daganatellenes hatás érhető el. A túlzott szelénbevitel mérgező lehet, a mostani eredmények pedig semmiképpen sem tekinthetők szeléntartalmú étrend-kiegészítők alkalmazására vonatkozó ajánlásnak.
Miért lehet mégis fontos a felfedezés?
A hasnyálmirigyrák kezelésében különösen nagy szükség van új megközelítésekre. A kutatás érdekessége pedig éppen abban rejlik, hogy a szelenit hatása a jelek szerint nem merül ki a daganatsejtek közvetlen károsításában.
Ha későbbi vizsgálatok is megerősítik, hogy befolyásolható vele a tumorsejtek plaszticitása, az segíthet jobban megérteni, hogyan lehetne a daganat agresszivitását vagy terápiás válaszát célba venni.
A következő lépésekhez azonban további preklinikai vizsgálatokra és megfelelő klinikai kutatásokra van szükség. A mostani eredmény tehát nem a hasnyálmirigyrák régóta keresett „ellenszere”, hanem egy ígéretes új nyom: egy olyan szelénvegyület, amely a jelek szerint egyszerre képes károsítani a daganatsejteket és megváltoztatni bizonyos, agresszív viselkedésükhöz kapcsolódó tulajdonságaikat.
Rekedtséggel kezdődött, gyógyíthatatlan tüdőrák lett belőle – mindössze 33 évesen
- Rekedtséggel kezdődött, gyógyíthatatlan tüdőrák lett belőle – mindössze 33 évesen
- Túl szép, hogy igaz legyen? Ez az új vérvizsgálat állítólag több ráktípust is kimutat
- Nem csak az időseket érinti! Ez a vakbélrák 5 alattomos tünete, amit fiatalon is komolyan kell venni
- Az orvosok is figyelik magukon a tüneteket: ilyen jelekből szúrják ki az agydaganatot
- Nemcsak a fogyáson és a cukorbetegségen segít: drámai módon csökkenthetik a daganatok kockázatát a GLP-1-gyógyszerek
- Ez az agydaganat 5 korai, hétköznapi figyelmeztető jele! Ne fogja a fáradtságra, ha tapasztalná
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
