Közvetlenül a daganatot veszi célba: ezt érdemes tudni a TACE-kezelésről

tumor, daganat rák, kutatás, kezelés
Tünetkereső illusztrációTünetkereső Orvos válaszol illusztrációOrvos válaszol Gyógyszerkereső illusztrációGyógyszerkereső Kalkulátorok illusztrációKalkulátorok Betegségek A-Z illusztrációBetegségek A-Z
Rákkutatások
2026. november 17. 10:54

Jelentős műtéti beavatkozás nélkül és hosszú felépülés helyett akár néhány napos kórházi tartózkodással is elvégezhető az a célzott daganatkezelési eljárás, melynek során a kemoterápiás szert közvetlenül a tumort ellátó érbe juttatják.

  • A TACE-kezelés egy minimálisan invazív daganatkezelési eljárás, amely főként májdaganatoknál alkalmazható, de más típusoknál is hasznos lehet.
  • A beavatkozás során kemoterápiás szert juttatnak közvetlenül a tumort ellátó érbe, majd azt elzárják, így célzottan és hatékonyan pusztítják a daganatot.
  • Az eljárás általában csak néhány napos kórházi tartózkodást igényel, és gyorsabb felépülést tesz lehetővé, mint a hagyományos műtétek.
  • A kezelési lehetőségekről onkoteam dönt, amely több orvosi szakterület képviselőiből áll, hogy a beteg számára legmegfelelőbb módszert válasszák.
  • A Semmelweis Egyetem országos centrumként végzi ezeket a beavatkozásokat, és az érdeklődők regisztráció után szakmai előadáson is részt vehetnek a témában.

Az elsődlegesen májdaganatoknál alkalmazott úgynevezett TACE-kezelés nemcsak a daganat méretének csökkentésében vagy a betegség lassításában, de akár a gyógyulásban is segíthet.

A TACE-kezelés (transzarteriális kemoembolizáció) egy minimálisan invazív eljárás, amelynek során a daganatot ellátó érbe kemoterápiás hatóanyagot juttatnak, majd az eret elzárják. Ennek köszönhetően a gyógyszer nagy koncentrációban a tumor környezetében, célzottan fejti ki hatását, miközben a vérellátásának megszüntetése is hozzájárul a daganatsejtek pusztulásához, ami a szervezet kisebb megterhelésével jár. Elsősorban májtumoroknál alkalmazzák, de emlő és vese esetében is megoldást jelenthet.

A beavatkozás során egy apró szúráson keresztül jutunk be az artériás érrendszerbe, jellemzően a csukló, a könyökhajlat vagy a lágyék területén. Innen vékony katétereket vezetünk fel az erekben egészen a daganatot ellátó érhez. A megfelelő helyzetet röntgenátvilágítással és kontrasztanyag segítségével ellenőrizzük

– mondja dr. Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem Onko-intervenciós Részlegének vezetője. Hozzáteszi: a kezelés azonban nem mindenki számára megfelelő, a lehetőségekről minden esetben úgynevezett onkoteam dönt, amelyben az adott daganattípustól függően több szakterület képviselői – úgymint sebészek, onkológusok, hepatológusok, tüdőgyógyászok, endokrinológusok, nukleáris medicina szakemberek, valamint diagnosztikus és intervenciós radiológusok – vesznek részt. Azt határozzák meg, hogy az adott beteg számára melyik beavatkozás jelentheti a leghatékonyabb megoldást.

Az érelzárás-technika önmagában is hasznos lehet, nagy méretű vesedaganatok esetében például az eljárással csökkenthető a tumor mérete, és utána akár hőhatáson alapuló, úgynevezett termoablációs kezelés is végezhető. Ennek során egy speciális tű segítségével roncsolják a daganatos szövetet. Hasonló elven működik a radioembolizáció is, amelynél nem kemoterápiás szert, hanem sugárzó anyagot tartalmazó apró gyöngyöket juttatnak a daganatot ellátó erekbe, melyek közvetlenül adják le a sugárdózist, így a kezelés is célzottan történik.

„A minimálisan invazív módszerek legfontosabb sajátossága, hogy lényegesen kisebb műtéti megterheléssel és gyorsabb felépüléssel jár. Általában mindössze egy-két napos kórházi tartózkodást igényelnek, egyes beavatkozások pedig akár ambulánsan is elvégezhetők” – emeli ki dr. Deák Pál Ákos.

A betegek így hamarabb visszatérhetnek a mindennapi életükhöz, és elkerülhetők a nyitott műtétekkel járó, nagyobb sebbel és sebgyógyulással összefüggő terhek, illetve szövődmények.

A TACE-kezelés célja nem kizárólag a betegség előrehaladásának lassítása vagy a tünetek enyhítése, bizonyos esetekben a daganat méretének csökkentésével akár a műtéti eltávolítás is lehetővé válhat, májtranszplantációra váró betegeknél pedig időt nyerhetnek a szervátültetésig, de a cél egyre inkább a teljes gyógyulás elérése ezzel a technikával.

A Semmelweis Egyetem országos centrumként mindenhonnan fogad betegeket ilyen kezelésekre. Az intervenciós radiológiai ellátás iránti igény az elmúlt években folyamatosan nőtt, a kezelt betegek számával együtt.

A témáról a Semmelweis Symposium-on tart részletes előadást dr. Deák Pál Ákos 2026. 11.18. 9:20-9:40 között. Az előadás sajtónyilvános, de a részvétel regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát, interjúigényét november 17-én 12 óráig a hirek@semmelweis.hu címen kérjük jelezni.

Mi történik a szervezetben a kemoterápia után napról napra? Így változhat a közérzet az első naptól a következő kezelésig
Ez is érdekelheti

Mi történik a szervezetben a kemoterápia után napról napra? Így változhat a közérzet az első naptól a következő kezelésig

Gyakori kérdések a daganatos betegségekről

Mi a különbség a jóindulatú és a rosszindulatú daganat között?

A daganat a sejtek rendellenes szaporodása következtében kialakuló szövetszaporulat, amely lehet jóindulatú vagy rosszindulatú. A jóindulatú daganatok általában lassabban növekednek, nem törnek be a környező szövetekbe, és nem képeznek áttéteket. Ugyanakkor elhelyezkedésüktől és méretüktől függően ezek is okozhatnak panaszokat, például nyomhatják a környező szerveket, ereket vagy idegeket.

A rosszindulatú daganatok, vagyis a rákos megbetegedések ezzel szemben képesek behatolni a környező szövetekbe, és bizonyos esetekben a véráram vagy a nyirokrendszer útján a szervezet távolabbi részeibe is eljuthatnak. Ezt nevezzük áttétképződésnek. Fontos azonban, hogy nem minden rosszindulatú daganat növekszik gyorsan, és nem minden jóindulatú elváltozás növekszik lassan.

Melyek lehetnek a daganatos betegségek első tünetei?

A daganatos betegségek tünetei rendkívül változatosak, és nagymértékben függnek attól, hogy a szervezet melyik részében alakult ki az elváltozás. Egyes daganatok hosszú ideig semmilyen panaszt nem okoznak, ezért a betegség kezdeti szakaszában az érintett teljesen egészségesnek érezheti magát.

Figyelmet érdemelhet a megmagyarázhatatlan fogyás, a tartós fáradtság, a szokatlan vérzés, a nem gyógyuló seb, az újonnan megjelenő csomó vagy duzzanat, valamint a székelési és vizelési szokások tartós megváltozása. Bizonyos daganatok elhúzódó köhögést, nyelési nehézséget vagy visszatérő fájdalmat is okozhatnak. Ezek a tünetek azonban sokkal gyakoribb, jóindulatú betegségekhez is kapcsolódhatnak, ezért önmagukban nem jelentik azt, hogy valakinek rákja van.

Fájdalommal jár a daganat kialakulása?

A daganatos betegségek korai szakaszában sok esetben egyáltalán nem jelentkezik fájdalom. A fájdalom hiánya ezért nem zárja ki a rosszindulatú elváltozás lehetőségét, ahogyan a fájdalom jelenléte sem bizonyít daganatos betegséget.

Fájdalom akkor alakulhat ki, ha a daganat nyomást gyakorol a környező idegekre, szervekre vagy szövetekre, illetve ha gyulladást, elzáródást vagy más szövődményt okoz. A csontokat érintő daganatos elváltozások például tartós, esetenként éjszaka is jelentkező fájdalommal járhatnak. A fájdalom jellege és intenzitása azonban önmagában nem alkalmas a jó- és rosszindulatú elváltozások elkülönítésére.

Örökölhető a daganatos betegség?

A daganatos betegségek egy része örökletes genetikai hajlamhoz kapcsolódik, de a legtöbb daganat nem közvetlenül öröklődik. A becslések szerint a daganatos megbetegedések körülbelül 5–10 százaléka vezethető vissza örökölt, jelentős kockázatnövekedést okozó génváltozatokra.

Bizonyos örökletes géneltérések, például a BRCA1 és BRCA2 gének egyes változatai növelhetik az emlő- és petefészekrák, valamint néhány más daganat kialakulásának kockázatát. Az örökletes hajlam azonban nem jelenti azt, hogy a betegség biztosan kialakul. Ha a családban több közeli rokonnál, különösen fiatal életkorban fordult elő azonos vagy egymással összefüggő daganattípus, genetikai tanácsadás lehet indokolt.

Kialakulhat daganat akkor is, ha valaki egészségesen él?

Igen. Az egészséges életmód jelentősen csökkentheti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, de nem nyújt teljes védelmet. A daganatképződés összetett folyamat, amelyben genetikai tényezők, környezeti hatások, az életkorral összefüggő sejtváltozások és véletlenszerű DNS-károsodások egyaránt szerepet játszhatnak.

A dohányzás kerülése, az alkoholfogyasztás mérséklése vagy elhagyása, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a megfelelő fényvédelem bizonyítottan hozzájárulhat a kockázat csökkentéséhez. Ugyanakkor daganatos betegség olyan embereknél is kialakulhat, akik egész életükben odafigyeltek az egészségükre. A diagnózisból ezért nem lehet arra következtetni, hogy az érintett egészségtelenül élt.

Milyen vérvizsgálat mutatja ki a daganatos betegséget?

Jelenleg nincs olyan általános vérvizsgálat, amely önmagában megbízhatóan kimutatná vagy kizárná az összes daganatos betegséget. A rutin laborvizsgálatok bizonyos eltérései, például a vérszegénység vagy egyes májenzimek emelkedése felvethetik további kivizsgálás szükségességét, de ezek nem daganatspecifikus jelek.

A tumormarkerek olyan anyagok, amelyek koncentrációja bizonyos daganatos betegségekben megemelkedhet. Ugyanakkor jóindulatú állapotokban is lehetnek magasabbak, és rosszindulatú daganat mellett is maradhatnak normális tartományban. Emiatt a legtöbb tumormarker nem alkalmas általános rákszűrésre. A diagnózis felállításához rendszerint képalkotó, endoszkópos vagy szövettani vizsgálatokra is szükség van.

Mit jelent, ha a képalkotó vizsgálat daganatgyanús elváltozást mutat?

A daganatgyanús kifejezés azt jelenti, hogy a vizsgálat során olyan elváltozást találtak, amelynek természetét további vizsgálatokkal kell tisztázni. Ez önmagában nem jelent biztos rosszindulatú diagnózist.

Ultrahangon, CT-n vagy MRI-n egyes jóindulatú és rosszindulatú elváltozások hasonló képet mutathatnak. Az orvos az elváltozás méretét, alakját, szerkezetét, elhelyezkedését és egyéb jellemzőit együttesen értékeli. Bizonyos esetekben elegendő lehet a kontrollvizsgálat, máskor célzott mintavételre van szükség. A végleges diagnózis sok daganattípusnál szövettani vizsgálaton alapul.

Mit jelent a biopszia, és miért van rá szükség?

A biopszia során az orvos szövet- vagy sejtmintát vesz a gyanús elváltozásból, amelyet laboratóriumban vizsgálnak meg. A mintavétel történhet vékony vagy vastagabb tűvel, endoszkópos eljárással, illetve kisebb műtéti beavatkozással.

A szövettani vizsgálat segíthet megállapítani, hogy az elváltozás jóindulatú vagy rosszindulatú, és ha daganatról van szó, pontosan milyen sejttípusból indul ki. Ez a kezelés megtervezésében is meghatározó jelentőségű. A biopsziával kapcsolatban gyakori félelem, hogy a mintavétel szétszórhatja a daganatsejteket. Ennek kockázata a szokásosan alkalmazott eljárásoknál rendkívül alacsony, és a szükséges diagnosztikus mintavétel előnyei általában messze meghaladják ezt a kockázatot.

Mit jelent a daganat stádiuma?

A daganat stádiuma azt írja le, hogy a betegség milyen mértékben terjedt el a szervezetben. Sok szolid daganat esetében az I–IV. stádiumbeosztást alkalmazzák, de a pontos jelentés daganattípusonként eltérhet.

A korai stádium általában kisebb kiterjedésű, helyileg korlátozott betegséget jelöl, míg az előrehaladott stádium nagyobb helyi kiterjedést, nyirokcsomó-érintettséget vagy távoli áttéteket is jelenthet. A IV. stádium sok daganattípusnál távoli áttétes betegséget jelent, de nem minden ráktípus használja ugyanazt a rendszert. A stádium fontos a kezelés megválasztásában és a várható kimenetel becslésében, de önmagában nem határozza meg pontosan az egyéni életkilátásokat.

Mi a különbség az áttét és az újonnan kialakult daganat között?

Áttétről akkor beszélünk, amikor az eredeti rosszindulatú daganat sejtjei a szervezet más részébe jutnak, és ott új daganatos gócot hoznak létre. Ha például egy tüdődaganat a csontokba ad áttétet, a csontban található elváltozás továbbra is tüdőrákból származó daganatos sejtekből áll.

Ezzel szemben egy második, önállóan kialakuló rosszindulatú daganat más sejtekből indul ki, és külön betegségnek számít. A kettő elkülönítése fontos, mert a kezelés alapvetően az elváltozás eredetétől és biológiai tulajdonságaitól függ. A pontos megkülönböztetéshez képalkotó, szövettani és esetenként molekuláris vizsgálatok szükségesek.

Minden rosszindulatú daganat esetén szükség van kemoterápiára?

Nem. A daganatos betegségek kezelése jelentősen fejlődött, és a kemoterápia csak az egyik lehetséges terápiás módszer. A megfelelő kezelés függ a daganat típusától, stádiumától, molekuláris jellemzőitől, valamint a beteg általános egészségi állapotától.

Egyes korai stádiumú daganatok műtéttel önmagukban is sikeresen kezelhetők. Más esetekben sugárkezelés, hormonkezelés, célzott terápia vagy immunterápia alkalmazható. Bizonyos betegségekben több kezelési módszert kombinálnak. Előfordulhat az is, hogy egy lassan növekvő, alacsony kockázatú daganat esetén azonnali beavatkozás helyett szoros orvosi megfigyelést javasolnak.

Gyógyítható a rosszindulatú daganat?

Számos rosszindulatú daganatos betegség gyógyítható, különösen akkor, ha korai stádiumban felismerik, és hatékony kezelés áll rendelkezésre. A gyógyulás esélye azonban jelentősen eltérhet a különböző daganattípusok között.

A kezelés eredményességét befolyásolja a daganat biológiai viselkedése, a kiterjedése, a terápiára adott válasz és a beteg általános állapota. Bizonyos előrehaladott daganatok esetén a teljes gyógyulás nem érhető el, de a korszerű kezelésekkel a betegség hosszabb ideig kontroll alatt tartható. A túlélési statisztikák nagy betegcsoportok adatait mutatják, ezért nem alkalmasak arra, hogy egy adott beteg várható élettartamát pontosan megjósolják.

Milyen daganatszűréseken érdemes rendszeresen részt venni?

A daganatszűrés célja, hogy bizonyos rosszindulatú elváltozásokat vagy rákmegelőző állapotokat még a tünetek megjelenése előtt felismerjenek. A megfelelő szűrővizsgálatok kiválasztása az életkortól, a nemtől, a családi kórelőzménytől és az egyéni kockázati tényezőktől függ.

A bizonyítottan hasznos szűrések közé tartozik meghatározott célcsoportokban az emlőrákszűrés, a méhnyakrákszűrés és a vastagbélrákszűrés. Bizonyos magas kockázatú személyeknél az alacsony dózisú mellkasi CT-vel végzett tüdőrákszűrés is indokolt lehet. Nem minden daganattípusra létezik ugyanakkor megbízható, általánosan ajánlott szűrővizsgálat. Az indokolatlanul végzett vizsgálatok téves pozitív eredményekhez és szükségtelen beavatkozásokhoz is vezethetnek.

Milyen tünetek esetén nem szabad halogatni az orvosi vizsgálatot?

Különösen fontos a kivizsgálás, ha újonnan kialakult, növekvő csomót tapintunk, megmagyarázhatatlan vérzést észlelünk, tartósan megváltoznak a székelési szokásaink, vagy indokolatlan fogyás jelentkezik. A több héten át fennálló rekedtség, nyelési nehézség, köhögés, nem gyógyuló seb vagy megváltozó anyajegy szintén orvosi ellenőrzést indokolhat.

Ezek a panaszok nem feltétlenül utalnak daganatos betegségre, de tartós fennállásuk esetén fontos tisztázni a kiváltó okot. A korai felismerés számos daganattípusnál javíthatja a kezelési lehetőségeket és a betegség kimenetelét. Ezért nem célszerű megvárni, amíg a tünetek súlyossá válnak, különösen akkor, ha a panaszok fokozatosan romlanak vagy több figyelmeztető jel egyszerre jelentkezik.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

Forrás:semmelweiss
# daganat# rák# tumor# Kutatás# májdagamat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben könnyebben megtalálja az Egészségkalauz.hu cikkeit

TÜNETKERESŐ

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Címlapról ajánljuk