Láz tünetek nélkül – mikor kell komolyan venni?
A láz akkor is jelentőséggel bír, ha semmilyen más tünettel nem jár együtt.
Amikor valaki lázas, az első kérdése rendszerint az, hogy mi okozhatja. Még aggasztóbbá válhat a helyzet, ha más tünet egyáltalán nem kíséri: nincs köhögés, torokfájás, orrfolyás vagy emésztőrendszeri panasz. A láz önmagában is figyelmeztető jel, és érdemes tisztában lenni azzal, milyen okok állhatnak a háttérben, illetve mikor indokolt orvosi vizsgálatot kérni.
Mi számít valóban láznak?
Az emberi testhőmérséklet normális tartománya tág határok között mozoghat, melyet számos tényező befolyásolhat (pl. napszak, fizikai aktivitás, egyéni különbségek), de általában 37,0 °C fölött beszélünk hőemelkedésről, 38 °C felett pedig már lázról.
Az emelkedett testhőmérséklet gyakran a szervezet védekező reakciója különböző fertőzésekre, gyulladásokra vagy betegségekre, mely segít a kórokozók elleni küzdelemben. Habár a láz önmagában nem mindig veszélyes, tartósan magas értékek esetén orvosi beavatkozás válhat szükségessé.
A fertőzések korai jele
A láz legtöbbször fertőzés következménye, és gyakran megelőzi a tipikus tünetek, például a köhögés vagy a torokfájás megjelenését. Ilyenkor előfordulhat, hogy a szervezet immunrendszere már küzd a kórokozóval, de a beteg még semmilyen más panaszt nem érez. Ez magyarázza azt, hogy egy látszólag tünetmentes lázról később kiderül, hogy megfázás, influenza vagy gyomor-bélrendszeri fertőzés zajlik.
Amikor nem fertőzés okozza a lázat
Előfordul, hogy a láz hátterében nem fertőzés, hanem más folyamat áll. Az American Journal of Medicine szerint az ismeretlen eredetű láz (angol rövidítéssel FUO) külön kategória, amelybe azok a betegek tartoznak, akiknél minden vizsgálat ellenére nem sikerül kimutatni egyértelmű okot. Ilyenkor szóba jöhetnek autoimmun betegségek, például reumatológiai kórképek, amelyek hosszabb ideig okozhatnak csupán lázat más tünet nélkül. Ugyanakkor bizonyos daganatok, például a nyirokrendszeri megbetegedések is kezdődhetnek így, eleinte csak hőemelkedéssel vagy lázzal.
Mi minden okozhat lázat fertőzésen kívül?
- autoimmun és reumatológiai betegségek
- daganatos megbetegedések (pl. lymphoma, leukémia)
- gyógyszermellékhatások
- allergiás reakciók
- anyagcsere- és endokrin zavarok (pl. pajzsmirigy túlműködés)
- vérrögképződéssel járó állapotok (trombózis, embólia)
- szöveti sérülés vagy gyulladás nem fertőzéses eredettel
- pszichogén láz (stressz, pszichés terhelés)
Gyógyszerek és egyéb kiváltó tényezők
A láz lehet gyógyszerek mellékhatása is. Egyes antibiotikumok, görcsoldók vagy akár szívgyógyszerek válthatnak ki lázas reakciót anélkül, hogy a beteg más tünetet tapasztalna. Ilyen esetekben a láz általában a gyógyszer elhagyása után megszűnik. Léteznek ritkább, kevésbé ismert okok is, például a pszichogén láz, amelyet tartós stressz vagy pszichés megterhelés válthat ki.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Egy magányosan jelentkező láz nem mindig utal súlyos betegségre, de a tartósság és a gyakoriság sokat számít. Ha a hőemelkedés három napnál tovább fennáll, vagy ismétlődően visszatér, mindenképpen indokolt orvoshoz fordulni. Ugyanez igaz akkor is, ha a láz nagyon magasra szökik, vagy ha az érintettnek van valamilyen krónikus betegsége, ami csökkenti az immunrendszer ellenálló képességét. A BMC Infectious Diseases által közölt kutatások kiemelik, hogy a komolyabb kórképek gyakran lassan bontakoznak ki, ezért az orvosi kivizsgálás a biztonság érdekében elengedhetetlen.
Mikor tekinthető magasnak a láz, mikortól kell csillapítani?
Gyakori kérdések a lázról
Mennyi ideig tart egy átlagos láz?
Az egyszerű vírusfertőzés okozta láz általában néhány nap alatt elmúlik. Ha azonban három napnál tovább tart, vagy visszatér, érdemes orvoshoz fordulni.
Milyen lázcsillapító a leghatékonyabb?
Leggyakrabban a paracetamol és az ibuprofen használatos. A választás életkortól, alapbetegségektől és gyógyszerkölcsönhatásoktól is függ, ezért mindig fontos a betegtájékoztató elolvasása, illetve orvosi vagy gyógyszerészi tanács kérése.
Segít-e a láz izzadással „kiizzadni”?
A láz során a testhőmérséklet szabályozása változik. A túlzott betakarózás és mesterséges izzasztás inkább veszélyes lehet, mert túlhevülést okozhat. A legjobb, ha kényelmes, könnyű öltözetben marad, és megfelelő mennyiségű folyadékot fogyaszt.
Normális, ha este mindig magasabb a lázam?
Igen, a testhőmérséklet napszaktól függően ingadozik, este jellemzően magasabb. Ha azonban minden este láz jelentkezik, az tartós kivizsgálást igényelhet.
Mérhet-e máshol eltérő értéket a lázmérő?
Igen. A hónaljban, szájban, fülben vagy végbélben mért hőmérséklet eltérhet. A végbélben mért érték például 0,5–1 °C-kal magasabb lehet, mint a hónaljban mérve.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
