Az utóbbi években egyre többet hallani a fermentált élelmiszerekről, és nem véletlenül. A savanyú káposzta, a kefir vagy a joghurt nemcsak finomak, hanem a szervezet működésére is kedvező hatással lehetnek – különösen, ha rendszeresen fogyasztjuk őket.
A bélflóra – vagyis a bélrendszerben élő baktériumok összessége – kulcsszerepet játszik az emésztésben, az immunrendszer működésében és még a hangulatunkban is. Ha az egyensúly felborul, az puffadáshoz, emésztési panaszokhoz, gyakoribb fertőzésekhez vagy akár krónikus problémákhoz is vezethet.
Az antibiotikumok fontos szerepet játszanak a bakteriális fertőzések kezelésében, ugyanakkor a szervezet más folyamataira is hatással lehetnek. A gyógyszerek nemcsak a kórokozó baktériumokat pusztítják el, hanem a bélrendszerben élő, hasznos mikroorganizmusok egy részét is.
Az elmúlt években a mikrobiom – vagyis a szervezetünkben élő baktériumok, vírusok és gombák összessége – az onkológiai kutatások egyik legizgalmasabb területévé vált. Ma már nem kérdés, hogy a mikrobiom állapota nemcsak a daganatok kialakulásában, hanem a kezelések hatékonyságában és mellékhatásaiban is szerepet játszik.
Megmondja a bélflóra-teszt, mi bajunk van? A mikrobiom vizsgálatokkal kapcsolatos vélemények megosztottak: sokan lelkesen fogadják a bélflóra állapotáról nyújtott informatív képet, ami segíthet az életmódváltásban.
A szervezet okosabb, mint gondolnánk: nemcsak a táplálkozástól függ a mikrobiom állapota, a génjeink is beleszólnak, hogy milyen baktériumok élnek bennünk – mindez megvédhet az elhízástól vagy a cukorbetegségtől.
Nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, mikor!
Fontos, hogy a kritikus állapotú betegnél megfelelő legyen a kalória- és a fehérjebevitel, illetve pótolják a nyomelemeket, a beleken keresztül is.