Nem csak az étel számít: kiderült, hogyan fékezhetik meg a génjeink a bélbaktériumokat és védhetnek meg a betegségektől
A szervezet okosabb, mint gondolnánk: nemcsak a táplálkozástól függ a mikrobiom állapota, a génjeink is beleszólnak, hogy milyen baktériumok élnek bennünk – mindez megvédhet az elhízástól vagy a cukorbetegségtől.
A bélrendszerünkben több billió mikroorganizmus él – ezek együttesen alkotják a mikrobiomot. Ez a láthatatlan ökoszisztéma befolyásolja az emésztést, az immunrendszert, a hormonháztartást, sőt még a hangulatot is.
Ha a bélflóra egyensúlya felborul (például antibiotikum, stressz, fertőzés vagy helytelen étrend miatt), diszbiózis alakulhat ki, ami puffadást, irritábilis bél szindrómát, bőrproblémákat és fáradékonyságot is okozhat.
A bélrendszer egészségéről azonban gyakran úgy beszélünk, mintha kizárólag az étrendünk és a táplálékkiegészítők alakítanák. A „mikrobiom-barát” diéták, a probiotikumok és a különféle szuperételek hatalmas piacot teremtettek. Egy új, Sydney-ben készült kutatás azonban most árnyalja a képet: kiderült, hogy a génjeink is aktív szerepet játszanak abban, milyen bélbaktériumok élnek és szaporodnak bennünk – és ezzel meghatározzák, mennyire vagyunk védettek a krónikus betegségekkel, például az elhízással vagy a 2-es típusú cukorbetegséggel szemben.
Eddig úgy tűnt, mintha mindannyiunkat túszul ejtenének a bennünk élő baktériumok
A felfedezést a Sydney-i Egyetem Orvostudományi és Egészségügyi Kara és a Természettudományi Kar kutatói tették, az eredményeket pedig az EMBO Journal folyóirat közölte. A vizsgálat szerint egyes emberek és állatok génjei speciális, természetes peptideket – úgynevezett alfa-defenzineket – termelnek, amelyek mintegy „kertészként” irányítják a bélben élő mikroorganizmusokat: támogatják a hasznos baktériumokat, miközben kiszűrik a károsakat.
„Több évtizede tudjuk, hogy a bélmikrobiom összefügg a cukorbetegségtől a depresszióig számos betegség kialakulásával, de eddig úgy tekintettünk rá, mintha csak passzív elszenvedői, egyfajta tehetetlen túszai lennénk ennek a folyamatnak” – magyarázta Dr. Stewart Masson, a tanulmány vezető szerzője. „Most viszont világossá vált, hogy a szervezetünk aktívan beleszól abba, hogyan néz ki a bélflóránk.”
A test saját fegyvere a „rossz” baktériumok ellen
A kutatók egereken végeztek kísérleteket, és azt figyelték meg, hogy bizonyos génváltozatok hatására az állatok több alfa-defenzint termeltek. Ezek a kis fehérjék képesek voltak egyensúlyban tartani a bélbaktériumokat, így az egerek mikrobiomja stabilabb és egészségesebb lett. Ennek köszönhetően kisebb eséllyel alakult ki náluk inzulinrezisztencia, amely a 2-es típusú cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek egyik legfőbb kockázati tényezője.
A kutatás egyik irányítója, David James professzor úgy fogalmazott:
A DNS-ünk nemcsak örökíti a tulajdonságainkat – aktívan részt vesz az egészséges bélmikrobiom kialakításában is. Ezek a defenzin peptidek akár új, természetes gyógyszeralapanyagot is adhatnak a jövőben az elhízás és a cukorbetegség elleni küzdelemben.
A gének és az étrend összjátéka
A kutatók eredetileg az inzulinrezisztencia genetikai okait tanulmányozták, ám feltűnt nekik, hogy egyes egerek – genetikai felépítésüktől függően – sokkal ellenállóbbak voltak a szénhidrátban gazdag étrend hatásaival szemben. A bélfaluk sejtjei ugyanis több defenzint termeltek, amelyek megvédték őket a gyulladástól és a bélflóra felborulásától.
A defenzinek nem csupán az állatvilágban fordulnak elő. Az emberi szervezetben is jelen vannak, és az immunrendszer egyik legősibb védekező mechanizmusának számítanak.
„Az evolúció során számos különböző defenzin gén alakult ki, mindegyik más-más kórokozó ellen hatékony. Ez a genetikai sokféleség teszi lehetővé, hogy a szervezetünk képes legyen reagálni a különféle támadásokra” – tette hozzá Dr. Masson.
Mi számít most a legjobb bélflóra helyreállítónak?
A „legjobb bélflóra-helyreállító” kifejezés mögött nem egyetlen csodaszert kell keresni, hanem egy komplex, személyre szabott megközelítést, ami egyszerre érinti a táplálkozást, a probiotikumokat és az életmódot.
A mikrobiom nem tablettákon nő fel, hanem rostokon és természetes tápanyagokon
A kutatások (pl. Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology, 2023) szerint a változatos, növényi alapú étrend támogatja legjobban a hasznos baktériumokat.
Legfontosabb élelmiszerek:
- Fermentált ételek: joghurt, kefir, kovászos uborka, savanyú káposzta, kimchi, miso. Ezek élő baktériumokat tartalmaznak.
- Prebiotikus rostok: zab, fokhagyma, hagyma, póréhagyma, articsóka, banán, lenmag. Ezek táplálják a jó baktériumokat.
- Polifenolokban gazdag ételek: áfonya, zöld tea, olívaolaj, étcsokoládé – gyulladáscsökkentő hatásúak, és a bélflóra diverzitását növelik.
Ha antibiotikum-kúra után vagy emésztési panaszok esetén szeretné gyorsítani a regenerációt, segíthetnek a klinikailag vizsgált probiotikumok.
A legfontosabb, hogy ne a marketing alapján válasszon, hanem törzsspecifikus készítményt, amelyet kutatások is alátámasztanak.
Legjobban dokumentált probiotikus törzsek:
- Lactobacillus rhamnosus GG – antibiotikum okozta hasmenés és IBS esetén hatékony.
- Bifidobacterium lactis BB-12 – javítja a bél barrierfunkcióját, segíti az immunrendszert.
- Saccharomyces boulardii – gombaalapú probiotikum, antibiotikum mellett is szedhető, megelőzi a hasmenést.
- Lactobacillus plantarum 299v – csökkenti a puffadást és a hasi diszkomfortot.
Magyar patikákban kapható, megbízható készítmények (OGYÉI-engedéllyel):
- Protexin Balance, Lactiv Eco, BioGaia Protectis, Enterol, Flóra Protect Plus, Linex Forte.
- Mindegyik más törzset tartalmaz, így érdemes az egyéni panaszhoz illőt választani, akár gyógyszerésszel konzultálva.
A bélflóra barátja az életmód is
A mikrobiom érzékenyen reagál a mindennapokra. A stressz, az alváshiány és a mozgáshiány ugyanolyan káros lehet, mint a rossz étrend. Tudományosan igazoltan segíti a bélflóra regenerációját:
- rendszeres, mérsékelt testmozgás (heti legalább 3×30 perc),
- 8 óra alvás, ami segíti a regenerációt,
- stresszkezelés (jóga, meditáció, légzésgyakorlatok),
- a cukros, feldolgozott ételek, alkohol és mesterséges édesítőszerek kerülése.
Ha hosszabb ideje fennálló panaszai vannak – például puffadás, hasmenés, bőrprobléma vagy IBS –, érdemes gasztroenterológushoz vagy dietetikushoz fordulni.
Ma már léteznek mikrobiom-tesztek, amelyek kimutatják, milyen baktériumtörzsek dominálnak a bélrendszerében. Ez alapján célzottan választható ki a megfelelő étrend és probiotikum.
Új remény a krónikus betegségek kezelésében
A tudósok a laborban mesterségesen előállított defenzin peptidekkel is kísérleteztek. Amikor ezeket az anyagokat olyan egereknek adták, amelyek nem termelték természetes módon a defenzineket, a bélrendszerük egészségesebb maradt még akkor is, ha zsíros, cukros étrendet kaptak.
„Ezek az eredmények rendkívül biztatók” – mondta Dr. Masson. – „Azt sugallják, hogy a jövőben akár defenzin-alapú terápiákkal is befolyásolhatjuk a mikrobiomot, és így új utakat nyithatunk a cukorbetegség, az elhízás vagy akár a depresszió kezelésében.”
Ugyanakkor a tudósok hangsúlyozzák: nem mindenki reagál egyformán. Bizonyos egértörzsek jól viselték a defenzin-kiegészítést, mások viszont nem – sőt, némelyiknél negatív hatások is jelentkeztek.
Ez a megfigyelés alátámasztja a személyre szabott orvoslás fontosságát.
„Nem létezhet mindenki számára ugyanaz a megoldás” – figyelmeztet Dr. Masson. – „Meg kell értenünk, hogyan reagálnak az egyes emberek és az ő mikrobiomjuk a különböző kezelésekre – akár új típusú peptidekről, akár már forgalomban lévő gyógyszerekről van szó.”
Mit jelent mindez a jövő orvoslásában?
A kutatás új távlatokat nyit abban, ahogyan a test és a bélflóra kapcsolatát látjuk. A mikrobiom nem pusztán „bennünk élő idegen világ”, hanem szorosan együttműködő rendszer, amelynek működését a génjeink irányíthatják. Ez azt jelenti, hogy a jövő gyógyszerei vagy étrendi tanácsai nemcsak azt veszik majd figyelembe, mit eszünk, hanem azt is, hogyan reagál erre a szervezetünk genetikai háttere.
Hemzsegnek ezek a baktériumok a szervezetében? Ezért ne ijedjen meg tőlük!
Felhasznált források:
- EMBO Journal – Masson et al., 2025: Genetic control of intestinal α-defensins shapes the gut microbiome and metabolic health
- University of Sydney – Faculty of Medicine and Health News
- Charles Perkins Centre – Research Highlights
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
