Mikrobiomtesztek: alkalmasak a diagnosztizálásra vagy sem? A szakértők tanácsa egyértelmű

Megmondja a bélflóra-teszt, mi bajunk van? A mikrobiom vizsgálatokkal kapcsolatos vélemények megosztottak: sokan lelkesen fogadják a bélflóra állapotáról nyújtott informatív képet, ami segíthet az életmódváltásban.

Az emberi bélflóra, pontosabban a mikrobiom az elmúlt évek egyik legfelkapottabb egészségügyi témája lett. Nem véletlenül: egyre több kutatás mutat összefüggést a bélben élő mikroorganizmusok és az emésztés, az immunrendszer, sőt az anyagcsere és a mentális egészség működése között. Ezzel párhuzamosan egyre több mikrobiomteszt elérhető már néhány kattintással is, ahol postán feladott székletminta alapján ígérnek betekintést a szervezet „belső ökoszisztémájába”.

A kérdés azonban jogos és egyre sürgetőbb: alkalmasak-e ezek a vizsgálatok valódi diagnosztizálásra, vagy inkább egy érdekes, de könnyen túlértékelhető eszközről van szó?

Mit vizsgál valójában egy mikrobiomteszt?

A jelenleg elérhető, elsősorban kereskedelmi forgalomban kapható mikrobiomtesztek túlnyomó többsége a székletben található baktériumok genetikai állományát elemzi. A vizsgálat azt mutatja meg, hogy mely baktériumfajok vannak jelen, és milyen arányban, majd ezt egy adatbázishoz hasonlítja.

A lelet gyakran látványos: színes ábrák, „jó” és „rossz” baktériumok listája, diverzitási mutatók, sőt néha étrendi vagy életmódbeli ajánlások is társulnak hozzá. A probléma ott kezdődik, hogy ez az információ nem azonos azzal, amit az orvosi diagnosztika jelent.

Ahogyan arra a Semmelweis Egyetem szakértői is felhívták a figyelmet, a jelenlegi bélflóra-elemzések nem alkalmasak arra, hogy betegséget diagnosztizáljunk vagy kezelési döntéseket alapozzunk rájuk.

„Az emberi bélflóra nagyfokú változatossága és egyénenként eltérő sajátosságai, valamint a kontrollált vizsgálatok hiánya jelentik a bél mikrobiom-összetételét vizsgáló tesztek gyakorlati alkalmazásának fő korlátait” – fejtette ki a szakmai véléményét dr. Patai Árpád gasztroenterológus, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának munkatársa.

Miért nem számítanak jelenleg diagnosztikus vizsgálatnak?

Az orvosszakmai vélemény tehát világos: a tesztek önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására vagy direkt terápiás javaslatokra, inkább tájékoztató jellegűek, és a leleteket mindig orvossal kell értelmezni, mert a technológia még fejlődésben van.

A mikrobiom rendkívül változékony

A bélflóra összetétele napok, sőt akár órák alatt is megváltozhat. Befolyásolja az étrend, a stressz, az alvás, egy fertőzés, egy antibiotikum-kúra vagy akár egy hosszabb utazás is. Egyetlen székletminta tehát csak egy pillanatfelvétel, nem pedig stabil állapotfelmérés.

Nincs egységes „egészséges mikrobiom”

Az egyik legnagyobb tudományos akadály, hogy nem létezik univerzális referencia, amelyhez minden ember mikrobiomját viszonyítani lehetne. Ami egy adott populációban „ideálisnak” tűnik, az egy másik földrajzi régióban vagy életmódban teljesen más képet mutat. Erről több összefoglaló tanulmány is részletesen ír, például a Microorganisms folyóiratban megjelent áttekintés.

Az ok-okozati kapcsolat többnyire hiányzik

Bár számos betegség esetén kimutattak összefüggést a mikrobiom összetétele és az adott kórkép között, az esetek döntő többségében nem tudjuk, hogy a mikrobiomváltozás oka vagy következménye a betegségnek. Ez pedig alapvető feltétele lenne annak, hogy egy vizsgálat diagnosztikai értékkel bírjon.

Mit mondanak a legfrissebb kutatások a tesztek megbízhatóságáról?

Az elmúlt években több, kifejezetten a kereskedelmi mikrobiomteszteket vizsgáló tanulmány is napvilágot látott – és az eredmények kijózanítóak.

Egy európai benchmarking vizsgálatban ugyanazt a székletmintát küldték el több különböző mikrobiomteszt-szolgáltatónak, az eredmények azonban jelentősen eltértek egymástól, nemcsak a baktériumarányokban, hanem az értelmezésben és a tanácsokban is. Hasonló következtetésre jutott az amerikai National Institute of Standards and Technology (NIST) is, amely standardizált referenciaanyaggal tesztelte a módszerek reprodukálhatóságát, és komoly eltéréseket talált a laborok között.

Egy 2025-ös nemzetközi konszenzuscikk a The Lancet Gastroenterology & Hepatology hasábjai pedig egyértelműen kimondják: a mikrobiomvizsgálatok klinikai hasznosságát jelenleg nem támasztják alá elegendő bizonyítékok ahhoz, hogy rutinszerű diagnosztikai eszközzé váljanak.

Diagnózis vagy wellness-információ?

Fontos különbséget tenni a tájékoztató jellegű egészségügyi információ és az orvosi diagnózis között. Egy mikrobiomteszt érdekes képet adhat arról, hogy az adott időpontban milyen baktériumok dominálnak a bélrendszerben, de nem alkalmas betegségek megállapítására, kizárására vagy kezelésének irányítására.

Különösen óvatosságra int, ha egy lelet:

• betegségek kockázatával ijesztget,
• „jó” és „rossz” baktériumokat leegyszerűsítve címkéz,
• automatikusan saját étrend-kiegészítők vagy diéták megvásárlását javasolja.

Ezek a gyakorlatok nem tükrözik a jelenlegi tudományos konszenzust.

Hogyan értelmezze a saját mikrobiomleletét? – Gyakorlatias útmutató

Ha már elkészült a mikrobiomteszt, teljesen érthető, hogy az ember szeretné tudni: mit is jelent mindez a gyakorlatban? A leletek gyakran bonyolultnak tűnnek, mégis van néhány kapaszkodó, amely segít a józan értelmezésben.

Először is érdemes tudnia, hogy a mikrobiomlelet nem diagnózis, hanem egy adott időpontban készült állapotfelmérés. Nem azt mutatja meg, hogy „beteg-e”, hanem azt, hogy akkor és ott milyen baktériumok voltak jelen a bélrendszerében. Ha a vizsgálat eredménye eltérést jelez, az nem jelent automatikusan betegséget, és önmagában nem indokol kezelést.

A baktériumfajok felsorolása önmagában keveset mond. Az olyan megjelölések, mint „alacsony” vagy „magas” arány, mindig adatbázishoz viszonyított értékek, amelyek mögött nincs egységes, nemzetközileg elfogadott „ideális” mikrobiom. Emiatt az eredmények értelmezése mindig bizonytalan, különösen akkor, ha nincs hozzá orvosi kontextus.

A diverzitási mutatókat – amelyeket sok teszt az „egészséges bélflóra” kulcsának állít be – szintén óvatosan kell kezelni. Bár az alacsony diverzitás bizonyos betegségekben gyakoribb, egészséges embereknél is nagy egyéni eltérések lehetnek, és önmagában ez a szám nem alkalmas arra, hogy következtetést vonjunk le a bélműködésről.

Különösen fontos a kritikus gondolkodás akkor, ha a lelet automatikusan étrend-kiegészítők, speciális diéták vagy „bélregeneráló kúrák” megvásárlását javasolja. Ezek az ajánlások gyakran általános életmódtanácsok – több rost, változatos étrend, kevesebb feldolgozott élelmiszer –, amelyeket mikrobiomteszt nélkül is megfogalmazna bármely szakember.

Ha vannak tünetei – például tartós hasmenés, puffadás, hasi fájdalom, fogyás, vérszegénység vagy véres széklet –, akkor a mikrobiomlelet nem helyettesíti a gasztroenterológiai kivizsgálást. Ilyen esetben a lelet legfeljebb kiegészítő információ lehet, de nem a diagnózis alapja.

Van-e mégis jövője a mikrobiomdiagnosztikának?

Egyértelműen igen – kutatási szinten. A mikrobiom szerepét intenzíven vizsgálják többek között a gyulladásos bélbetegségek, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és egyes daganatos betegségek kapcsán is. Bizonyos, szigorúan szabályozott klinikai helyzetekben – például székletmikrobiota-transzplantáció esetén – a mikrobiom már most is terápiás jelentőséggel bír.

A rutinszerű, lakossági szintű diagnosztika azonban még nem tart ott, hogy egy otthon elvégezhető teszt megbízható orvosi döntések alapja legyen.

Összegezve: hogyan érdemes ma tekinteni a mikrobiomvizsgálatokra?

Ha kíváncsi a saját mikrobiomjára, egy jól elkészített teszt érdekes és tanulságos információkat nyújthat, de fontos, hogy reális elvárásokkal közelítsen hozzá. Jelenleg ezek a vizsgálatok nem helyettesítik az orvosi kivizsgálást, és nem alkalmasak önálló diagnózis felállítására.

A mikrobiomkutatás rendkívül izgalmas terület, és jó eséllyel a jövőben valódi diagnosztikai eszközök is születnek belőle. Addig azonban a legfontosabb tanács változatlan: tünetek esetén mindig szakorvoshoz forduljon, a mikrobiomteszteket pedig inkább kiegészítő, tájékoztató jellegű eszközként kezelje.

Kapcsolódó cikk

Székletátültetés - ilyen esetekben lehet rá szükség

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok a mikrobiomvizsgálatról

• Alkalmas a mikrobiomteszt betegségek kimutatására?
• Jelenleg nem. A tudományos konszenzus szerint a kereskedelmi mikrobiomtesztek nem alkalmasak önálló diagnosztikai eszköznek. Nem lehet belőlük megbízhatóan megállapítani például irritábilis bél szindrómát, gyulladásos bélbetegséget vagy anyagcsere-betegségeket.
• Ha eltérést mutat a teszt, az azt jelenti, hogy beteg vagyok?
• Nem feltétlenül. Az eltérés annyit jelent, hogy az Ön mikrobiomja különbözik az adott adatbázis „átlagától”. Ez önmagában nem kóros, és sok esetben teljesen panaszmentes embereknél is megfigyelhető.
• Érdemes megismételni a mikrobiomtesztet?
• Önmagában, rutinszerűen nem feltétlenül. Mivel a mikrobiom gyorsan változik, egy második vizsgálat gyakran egészen más eredményt ad. Ha mégis ismétlés történik, azt inkább kutatási vagy életmódváltozást követő megfigyelési céllal érdemes értelmezni, nem diagnosztikai alapon.
• Segít-e a teszt a személyre szabott étrend kialakításában?
• A jelenlegi bizonyítékok alapján korlátozott mértékben. Az általános ajánlások – változatos, rostban gazdag étrend, növényi alapú élelmiszerek előnyben részesítése – mikrobiomteszt nélkül is megállják a helyüket. A valóban személyre szabott táplálkozás tudományos alapjai még kidolgozás alatt állnak.
• Miben különbözik a mikrobiomteszt az orvosi székletvizsgálatoktól?
• Az orvosi székletvizsgálatok konkrét kórokozókat, gyulladásos markereket vagy emésztési zavarokat keresnek, és validált diagnosztikai eszközök. A mikrobiomteszt ezzel szemben összetétel-elemzést végez, amely nem helyettesíti a klinikai vizsgálatokat.
• Van-e olyan eset, amikor a mikrobiom valóban fontos szerepet játszik a kezelésben?
• Igen, de ezek szigorúan meghatározott helyzetek. Ilyen például a székletmikrobiota-transzplantáció egyes, visszatérő Clostridioides difficile fertőzések esetén. Ez azonban orvosi indikációhoz kötött, és nem azonos a kereskedelmi mikrobiomtesztek által kínált megoldásokkal.
• Kinek nem ajánlott mikrobiomtesztet végezni?
• Akut betegségek, súlyos emésztőrendszeri tünetek, váratlan fogyás vagy vérzés esetén nem érdemes időt és pénzt áldozni rá, mert elterelheti a figyelmet a szükséges orvosi kivizsgálásról.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!