Kis rutin, nagy rutin: mikor, mit vizsgálnak a vérben?
A vér laboratóriumi elemzése az egyik legrégibb, ugyanakkor a mai napig az egyik legjobb diagnosztikai eljárás. De melyikből, mit lehet megtudni?
Az egészségünk megőrzése miatt is érdemes évente legalább egyszer laboratóriumi vérvizsgálatot kérni, hiszen a vér összetevőinek esetleges eltéréseiből számos elváltozásra, betegségre még az előtt következtetni lehet, hogy tünetet okozna – hívja fel a figyelmet dr. Fehér Ágnes, a Trombózis és Hematológiai Központ belgyógyásza, hematológusa.
A vérképből sok minden látszik
- A laborvizsgálatoknak a legtöbb esetben a vérkép elemzése is része. A teljes vérvizsgálat információval szolgál a vörösvértestek, a fehérvérsejtek, és a vérlemezkék/ trombociták alakjáról, mennyiségéről, nagyságáról. A minőségi/kvalitatív vérkép a fehérvérsejtek százalékos megoszlását reprezentálja. A normálistól eltérő eredmények olyan állapotváltozásokra engednek következtetni, amilyenek például a vérképzőrendszer betegségei, a véralvadási zavarok, a vérszegénység vagy a vitaminhiány – magyarázza dr. Fehér Ágnes.
A mennyiségi vagy kvantitatív elemzés pedig megmutatja a vér alakos elemeinek abszolút számát. A kvantitatív és a kvalitatív vérkép értékeiből lehet következtetni egyebek mellett a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességére vagy akár allergiás kórképekre is.
Miért hasznos a vérkép elemzése?
A vérvizsgálat lehet egy rutin kivizsgálás része, vagy célzott vizsgálat, amennyiben a páciensnek valamilyen tünete van, és az annak hátterében meghúzódó problémát szeretnék felderíteni. Krónikus betegség esetén számos esetben a laborvizsgálattal nyomon követhető a terápia hatásossága, a szervezetben végbemenő változások. Ez utóbbi okból nemcsak a krónikus betegségben szenvedőknél, de a várandósoknál is rendszeresen ír elő a kezelőorvos labor- és ezen belül vérvizsgálatot.
Mindenki másnak is érdemes azonban legalább évente egyszer vérképet nézetnie, mert ha bármilyen eltérés látható a vér összetevőiben, az hiányállapotokra és/vagy sokféle megbetegedésre utalhat még az előtt, hogy bármiféle tünetet okozna. A betegségek időbeni felismerésében tehát szintén jelentős szerepe van a vérképelemzésnek, ahogyan szűrővizsgálatként az egészségmegőrzésben is.
Bár a köznyelvben gyakran használjuk a kis és a nagy rutin laborvizsgálat kifejezéseket, nincs általános sztenderd, amely alapján pontosan definiálni lehetne ezek tartalmát. Az egyes vizsgálati kéréseket a háziorvos vagy a kezelőorvos minden esetben az adott páciensre szabja.
A vérvizsgálat ily módon lehet, hogy csak a minőségi/mennyiségi vérképet tartalmazza, vagyis a vörösvértest, a fehérvérsejt, és a vérlemezkék, vagy trombociták alakjáról, mennyiségéről és nagyságáról ad képet. Csak a vérkép vizsgálata a vérképzőszervi megbetegedések esetén néhány esetben elég lehet (kontrollvizsgálatok), de máj-vesefunkció, ionszintek, húgysav, LDH, összfehérje-albumin szintek ismerete is elengedhetetlen a kivizsgálás részeként. Emellett a hormonszintek, daganatos betegségek esetén (amennyiben a tumormarker kezdeti értéke eltért a normáltól) a tumormarkerek szintjének ellenőrzése is informatív a terápia hatásosságára nézve.
Eltérések a vérképben
A laborvizsgálati leleten a páciensnél mért értékek mellett a legtöbb esetben megtalálhatók a vizsgált paraméterek normál értékei. Az átlagtól való eltéréseket csillaggal jelölik. Fontos tudni, hogy az átlagértékeket nem mindenütt ugyanabban a mértékegységben adják meg, és a laborok által jelölt normál tartomány is eltérő lehet, így két különböző helyen végzett laborvizsgálatot nem minden esetben lehet és szabad összehasonlítani.
– mutat rá a Trombózis és Hematológiai Központ belgyógyásza, hematológusa.
A mért értékeket befolyásolhatja a páciens neme, kora, testsúlya, de az esetleges krónikus betegségei, szedett gyógyszerei, sőt étrend-kiegészítői is, illetve meglévő betegségeink, de még a napszak is. Ezért nagyon lényeges, hogy a laboreredményt mindig a házi- vagy szakorvos értékelje ki, hiszen ő összefüggéseiben látja a vérképben mutatkozó eltéréseket. Természetesen a magánellátásban mindenkinek lehetősége van beutaló nélkül is vérvizsgálatot végeztetni, bár annak elemzése mindenképpen orvosi feladat.
Olvasta már?
- Rossz vérkeringés: ezt a 12 hétköznapi tünetet vegye nagyon komolyan
- Elhanyagolt magas vérnyomás: ehhez a 6 súlyos szövődményhez vezethet
- Agyvérzés: ha ezeket a tüneteket látja a hozzátartozóján, hívjon mentőt!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
