MR és CT vizsgálat: lehet-e veszélyes? Ezekben az esetekben ellenjavallt
A modern MR- és CT-vizsgálatok egyaránt hatékonyan és biztonságosan alkalmazhatók diagnosztikai eljárásként, de bizonyos esetekben esetekben ellenjavallt.
Legyen szó fejfájásról, gerincproblémáról, egyes daganatos betegségekről, a kezelőorvos javasolhatja az MR vizsgálatot, CT-re pedig az esetek többségében akkor küld, ha fel szeretné mérni az arckoponya, az orrmelléküregek állapotát, vagy balesetek, sérülések esetén a vérzéseket, a csontokat, lágyrészeket.
Mi az MR vizsgálat?
Az MRI az angol „(Nuclear) Magnetic Resonance Imaging” rövidítése, melynek jelentése: mágneses magrezonancia képalkotás. A technikát elsősorban az orvosi diagnosztikában használják a test szerkezetének leképezéséhez. Hazánkban leginkább az „MR-vizsgálat” kifejezés használatos.
Az MR vizsgálat tehát egy mágneses magrezonancián alapuló képalkotó diagnosztikai eljárás, mely a mágneses teret felhasználva készít részletes felvételeket az emberi testről. Különösen az agy és a gerincvelő, valamint a lágyrészek vizsgálatára alkalmas. Döntően a koponya, a gerinc és az ízületek betegségeinek vizsgálatára alkalmazzák, de kiválóan alkalmazható a nyak, az emlő, a has és a kismedence lágyrészeinek, a csontvelő vizsgálatára, valamint erekről is információt kaphatunk.
Az MRI berendezés
A készülék központi része egy mágnes, melynek mágneses terébe fektetik a beteget (vagy kísérleti személyt). A mágneses tér erőssége nagyban meghatározza a kinyerhető jel erősségét, így erősebb mágnessel jobb minőségű képet kapunk és a mérés ideje is csökkenthető. Ebből a szempontból kétféle készülék különböztethető meg:
- az alagút rendszerű
- a nyitott mágneses MR.
Az alagút rendszerű az elterjedtebb, a készülék egy nagy szupravezető tekercsből áll, melynek közepe (pácienstér) egy szűk, működés közben zajos hely, emiatt némely ember számára nehezen elviselhető. Ezek általában nagyobb teljesítményű 1,0, 1,5, 3,0, 7,0 Tesla indukciójú (ezzel arányosan térerejű) berendezések.
A nyitott mágnessel szerelt készülékek ellenben kényelmesebbek lehetnek a szorongó betegek számára, a hátrányuk viszont az, hogy a gyengébb mágnessel rosszabb képminőséget produkálnak. Általában 0,1-0,3 Tesla indukciót (térerősséget) érnek el, illetve manapság már megjelentek az 1,0 Tesla mágneses térerejű készülékek is.
Mikor lehet veszélyes az MR?
Bár a tudomány jelen állása szerint nem bizonyított, hogy a mágneses rezonancia veszélyezteti a magzatot, elővigyázatosságból az első trimeszter idején (de inkább 20. terhességi hétig) a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően a vizsgálat ellenjavallt, mivel lehetséges mellékhatásairól, szövődményeiről nem rendelkezünk elegendő információval.
Amennyiben a páciens pacemakerrel rendelkezik, csak és kizárólag kardiológiai szakvizsgálat és vélemény után vizsgálható, mivel az újabb pacemakerek kikapcsolhatók, így MR vizsgálóba kerülhetnek, és a vizsgálat után a kardiológus tudja újra visszakapcsolni a készüléket. (Az MRI-kompatibilis pacemaker kifejlesztéséig tehát a pacemakeres betegek nem vehettek részt biztonságosan MRI vizsgálaton. Ennek az az oka, hogy az MRI berendezés által gerjesztett mágneses mezők károsíthatják az eszköz működését, illetve ez által veszélyeztethetik a beteg biztonságát.)
Ha korábbi műtétekből adódóan beépített fémek vannak a szervezetben, azok a mágneses térben eltéréseket okozhatnak, (csavarok, kapcsok, beépített hallókészülékek, szívbillentyűk, aneurysma klippek, protézisek), ilyenkor ezeket jelezni kell, egyes esetben igazolásra lehet szükség a beépített fémanyag MR vizsgálatra alkalmas voltáról. Célszerű már az időpont egyeztetésnél ezt megemlíteni. Egyes esetekben a vizsgálat az okozott műtermékek miatt korlátozott értékű lehet.
Mi a CT vizsgálat?
A számítógépes tomográfia ( CT-vizsgálat ; korábban számítógépes axiális tomográfia vagy CAT-vizsgálat ) egy olyan orvosi képalkotó technika, amelyet a test részletes belső képeinek készítésére használnak. A CT-vizsgálatot végző személyzetet radiográfusoknak vagy radiológiai technológusoknak nevezik.
A CT-szkennerek egy forgó röntgencsövet és egy sor detektort használnak, amelyek egy portálban vannak elhelyezve, hogy mérjék a test különböző szövetei által okozott röntgencsillapítást. A különböző szögekből készített többszörös röntgen méréseket ezután számítógépen feldolgozzák tomográfiás rekonstrukciós algoritmusok segítségével, hogy tomográfiás (keresztmetszeti) képeket (virtuális "szeleteket") állítsanak elő a testről. A CT-vizsgálatok olyan fém implantátummal vagy pacemakerrel rendelkező betegeknél is alkalmazhatók, akiknél a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) ellenjavallt.
Az 1970-es években történt fejlesztése óta a CT-szkennelés sokoldalú képalkotó technikának bizonyult. Míg a CT-t leginkább az orvosi diagnosztikában használják , felhasználható nem élő tárgyak képeinek létrehozására is. Az 1979-es élettani és orvosi Nobel-díjat Allan MacLeod Cormack dél-afrikai-amerikai fizikus és Godfrey Hounsfield brit villamosmérnök közösen ítélték oda "a számítógépes tomográfia fejlesztéséért".
Mikor lehet veszélyes a CT?
A CT-vizsgálat bármely életkorban végezhető és a korszerű berendezésekben már jelentősen csökkent a sugárterhelés, de csak orvosi javaslat alapján végezhető el. Ritkán fordul elő ugyan, de a CT- és MR-vizsgálatnál adott intravénás kontrasztanyag túlérzékenységi reakciót, allergiát okozhat, ami döntően enyhe lefolyású és könnyen, jól kezelhető. Az esetleges, ritka allergiás reakciókon kívül a CT/MR vizsgálatok fájdalom és a sugárterheléstől eltekintve mellékhatás-mentesek.
A sugárzás hatásai
A sugárterhelés legtöbb káros egészségügyi hatása két általános kategóriába sorolható:
- determinisztikus hatások (káros szöveti reakciók), amelyek nagyrészt a sejtek elpusztulásának/hibás működésének tulajdoníthatók nagy dózisokat követően;
- sztochasztikus hatások, azaz a rák és az öröklődő hatások, amelyek magukban foglalják a rák kialakulását a kitett egyedekben a szomatikus sejtek mutációja miatt, vagy az utódaik örökletes betegségét a szaporodási (csíra)sejtek mutációja miatt.
Becslések szerint egyetlen 8 mSv hasi CT esetén a rák kialakulásának élethosszig tartó kockázata 0,05%, vagyis 1 a 2000-hez.
A magzatok sugárterheléssel szembeni fokozott érzékenysége miatt a CT-vizsgálat sugárdózisa fontos szempont a terhesség alatti orvosi képalkotás kiválasztásánál .
CT típusok
A képfelvétel és eljárások alapján különféle típusú szkennerek érhetők el a piacon.
- szekvenciális CT
- spirális CT
- elektronsugaras tomográfia
- dual Energy CT
- CT perfúziós képalkotás
- PET CT
Metszetek és dimenziók: a CT és az MRI
A CT (computer tomográf) is röntgensugárzáson alapuló módszer, ám itt több felvétel készül, majd a metszeteket számítógépes technikával összeillesztik, így a vizsgált területet három dimenzióban is tudják ábrázolni, azaz jobban megítélhetők az esetleges elváltozások. A CT egyaránt alkalmas a koponya, a mellkas, a hasi szervek vagy az erek vizsgálatára.
A CT vizsgálatokban gyakran használnak kontrasztanyagokat, hogy az egyes szervek és szövetek még jobban elkülöníthetők legyenek a képeken. Ezeket leggyakrabban vénás injekció formájában adják be, hasi CT előtt az is előfordulhat, hogy a páciensnek egyszerűen meg kell inni a kontrasztanyagot. A vizsgálatot általában éhgyomorral szokták elvégezni, ami nemcsak a képalkotás miatt fontos, hanem azért is, hogy a kontrasztanyag kisebb eséllyel okozzon émelygést vagy hányingert. A CT vizsgálat általában 5-20 percig tart. A CT ionizáló sugárzással dolgozik, ezért alkalmazása csak orvosilag indokolt esetekben célszerű.helyettesíthetők egymással.
Egészen más elven működik az MR (mágneses rezonancia). A páciens – kontrasztanyag beadásával vagy nélküle – egy nagy hengerbe kerül. Az elektromágneses teret létrehozó, akár 45 percig is hangosan kattogó és dübörgő gép amennyire félelmetesnek tűnik, annyira veszélytelen. Itt nincs sugárzás: mágneses mezőt hoznak létre, amelyben a berendezés a szervezet folyadéktereinek változásait érzékeli.
A lágy szövetekről az MRI vizsgálat nyújtja a legpontosabb információt, azokat a részeket is meg tudja jeleníteni, amelyekre a röntgenen a csontok árnyékot vetnek. Nem vethető viszont be olyan betegnél, akinek bármilyen mágnesezhető fém – egyes protézisek, szívritmus-szabályzó – van a szervezetében. Az MR drága és hosszú ideig tartó vizsgálat, ezért fontos, hogy azoknak a betegeknek legyen lehetőségük rá, akiknél más módszerrel nem állítható fel a pontos diagnózis.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
MR-vizsgálat: hogy kell készülni az MR-vizsgálatra, hogyan zajlik?
