Melyik érték jelez tumort a leleten a gyakorlatban? Az onkológus elmondja
A tumormarkerek a vérben jelezhetik a rákos sejtek meglétét, de mely értékekre figyeljünk? Az onkológus válaszol.
A tumormarkerek olyan, a daganatos sejtek által termelt anyagok (fehérjék, antigének, hormonok), amelyek a vérben, vizeletben, egyéb testváladékokban és a daganatos sejtekben fordulnak elő. Az egészséges szervezetben nincsenek, vagy csak kismértékben vannak jelen, tumor esetében növekedhet a mennyiségük.
Dr. Máthé Csaba, klinikai onkológus, tüdőgyógyász azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a normál értékek laboratóriumonként változhatnak, ezért értékelésüknél ezt is figyelembe kell venni:
„Az ideális az lenne, ha a tumormarkerek értéke csak a daganatos betegségekben emelkedne meg, illetve már a betegség kezdeti stádiumában magasak lennének. Ez a valóságban nem így van, hiszen számos más betegségben - például egyes gyulladásokban - is kórosan magasak lehetnek. Ezért a tumormarkerek típusonként eltérő megbízhatósággal, utalhatnak a szervezetben valamilyen kóros folyamatra, ám önmagukban nem bizonyítják a rák jelenlétét” – magyarázza Dr. Máthé Csaba és hozzáteszi, hogy bizonyos esetekben a negatív eredmény sem jelenthet daganatmentes állapotot, ezért gyanú esetén a beteg részletes kivizsgálása (röntgen, ultrahang, CT, MR) szükséges.
Tumormarkerek meghatározása
- A mindennapi gyakorlatban vérből történik.
- A vért éhgyomorra, vénából veszik.
Az onkológiai gyakorlatban alkalmazott legfontosabb tumormarkerek a következők:
Amennyiben a páciens a laboreredményében tumormarkerek is szerepelnek, mindenképpen keresse fel a szakorvosát vagy a háziorvosát annak érdekében, hogy a leletet értékelje, illetve szükség esetén további, a részletesebb kivizsgálásra minél hamarabb sor kerülhessen.
Miért olyan fontos a stádium ismerete?
Bár gyakran csak úgy emlegetjük, „rák”, a daganatos betegségek valójában rendkívül sokfélék lehetnek. Szinte bármely szervben kialakulhatnak, különböző sejtekből indulhatnak ki, a tumor növekedési üteme lehet gyors vagy lassú stb. Ezek a tényezők mind befolyásolják a javasolt terápiát. Nem minden daganatra hatnak ugyanúgy a gyógyszerek, a sugárterápia vagy a kemoterápia, és előfordulhat, hogy elegendő a műtét is. Más esetben a kombinált terápia ígéri a legjobb eredményeket. Van, amikor csak megfigyelik a daganatot (rendszeres vizsgálatokkal), és persze sajnos az is előfordulhat, hogy már csak a tünetek vagy a fájdalom enyhítésére van lehetőség. Általánosságban kijelenthető, hogy minél korábbi stádiumban diagnosztizálnak egy daganatot, annál jobbak a beteg esélyei a gyógyulásra.
Sokféle rendszer van használatban a daganatos betegségek osztályozására, ám ezek között lehetnek átfedések, az egyes kategóriák általában megfeleltethetőek egymásnak. A különböző szervekből kiinduló daganatoknál mást-mást jelenthetnek az egyes stádiumok, és vannak olyan betegségtípusok is, melyeknél nem határoznak meg stádiumokat. Bizonyos betegségeknél alosztályokat is meghatároznak. A legelterjedtebbek a TNM rendszer és a római számokkal jelölt osztályozás.
Még a laikusok közül is sokan ismerhetik a római számokkal (0, I, II, III és IV) jelölt stádiumokat. Minél nagyobb a szám, annál súlyosabb, előrehaladottabb a betegség, annál nagyobb, kiterjedtebb a daganat, és annál rosszabbak a beteg gyógyulási esélyei.
Dr. Máthé Csaba, klinikai onkológus
Ez is érdekelheti:
- Mi a teendő, ha göbös a pajzsmirigy? Kattintson tovább!
- Gyanús foltok a bőrön: ilyen, amikor pajzsmirigyzavar okozza
- A pajzsmirigybetegeknek lehet inni kávét vagy sem?
Alhasi fájdalmak: petefészek ciszta vagy rák okozza? Így lehet megkülönböztetni
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
