Méhnyakrákszűrés: ez történik a citológia után
A méhnyak daganatos megbetegedésének szűrését célzó legfontosabb vizsgálat a nőgyógyászati kenetvétel, a citológia. Mi történik a levett mintával? Hogyan elemzik azt a laboratóriumban?
A méhnyak citológiai vizsgálatának célja, hogy felfedezze a méhnyakon kialakuló szövettani elváltozásokat. A méhnyakrák viszonylag lassan alakul ki, a rákmegelőző (prekancerózus) állapot akár több évig is elhúzódhat. A rákmegelőző szakaszban, vagy ha a rosszindulatú daganat még korai stádiumban van, a betegség még jól kezelhető.
Mi is az a Pap-teszt?
A Pap-tesztet, Pap-vizsgálatot az 1920-as években fejlesztette ki Dr. Georgios Papanikolaou görög származású nőgyógyász (róla is nevezték el a módszert). Az 1940-es évektől az egyik legelterjedtebb szűrővizsgálattá vált, és bár megvannak a hibái, korlátai, a szakemberek szerint az egyik legfontosabb mérföldkő volt a nőgyógyászati daganatok korai felismerésében, szűrésében, ezen keresztül pedig a méhnyakrákos esetek előfordulásának és a betegséggel összefüggő halálozás csökkentésében.
Bár az elnevezések változhatnak, a Pap-teszt és a nőgyógyászati citológiai vizsgálat, nőgyógyászati kenetvétel tulajdonképpen ugyanazt jelenti. A méhnyak hüvelybe domborodó felszínéről, illetve a nyakcsatornáról egy megfelelő eszközzel némi mintát vesznek, majd a sejteket laboratóriumban, mikroszkóp alatt elemezik.
Hogyan történik a kenetvétel?
A nőgyógyászati kenetvétel néhány perces, fájdalommentes vizsgálat. Általában más szűrővizsgálatokkal is összeköthető. Fontos, hogy megfelelő időpontot válasszunk a vizsgálatra, és néhány napig tartó „előkészületekre” is szükség lehet. A vizsgálat a menstruációs ciklus bármely szakaszában elvégezhető, kivéve a konkrét vérzéses napokat! Lényeges azonban tájékoztatni a nőgyógyászt, hogy éppen hol tartunk a ciklusban, mert a méhnyak hámsejtjei is változnak ettől, illetve a hormonoktól függően. Éppen ezért azt is mondjuk el, ha terhesek vagyunk, esetleg hormontartalmú gyógyszert szedünk. A kenetvételt megelőzően legalább 24, de inkább 48 óráig tartózkodni kell a szexuális együttléttől, a hüvelyöblítéstől, a tamponhasználattól, a hüvelyen belüli fogamzásgátló eszközök vagy gyógyszerek alkalmazásától. A hüvelyt és a méhnyakat érintő betegségeket, például gyulladásokat, fertőzéseket a kenetvétel előtt kezelni kell! A hüvelyi folyás nem akadályozza a vizsgálatot, hiszen ez a szervezet normál működésének része.
A kenetvétel során egy megfelelő eszközzel feltárják a hüvelyt, jól láthatóvá és vizsgálhatóvá teszik a méhnyakat. A vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a méhnyakhoz lehetőleg ne érjenek hozzá, hiszen még a legminimálisabb sérülés is azzal járhat, hogy a rendellenes hámsejtek „lekerülnek” a méhnyakról. A méhnyakat borító esetleges váladékot óvatosan felitatják (sohasem dörzsölik!), szintén a méhnyak érintése nélkül. A kenetvételhez többféle eszközt használhatnak, ezek a leggyakrabban apró kefére vagy spatulára emlékeztetnek. Az eszközt ideális esetben a páciens egyedi jellegzetességeit figyelembe véve választják meg.
A kenet ezután vagy mikroszkópos vizsgálatnál használatos üveg tárgylemezre, vagy pedig speciális folyadékba kerül. A mintát előkészítik, megfestik, így a sejteket jobban lehet látni, majd pedig következik a konkrét citológiai vizsgálat.
Mit árul el a nőgyógyászati kenet?
A laboratóriumban, a mikroszkóp alatt meg lehet vizsgálni a méhnyakból vett hámsejtek alakját, szerkezetét. Ezeken a hámsejteken jól észrevehető, hogy a hámszövet egészséges, normális-e vagy valamilyen kóros mintázatot mutat, esetleg már kimutathatóak-e daganatos sejtek.
A normális, illetve rendellenes sejtek mellett a kenetből kórokozókat is ki lehet mutatni. Ezek közül kiemelten fontos a HPV, vagyis a humán papilloma vírus, melynek magas kockázatú csoportba tartozó altípusai bizonyítottan hozzájárulnak a méhnyakrák kialakulásához. Ha a kenetben tehát magas kockázatú HPV-t fedeznek fel, az figyelmeztetés lehet a páciens és a nőgyógyász számára is, például segíthet pontosabban meghatározni, hogy mikor van szükség a következő vizsgálatra.
A nőgyógyászati kenet értékelésénél természetesen feltüntetik, hogy a minta értékelhető vagy értékelhetetlen volt-e, a sejtek megfelelnek-e a páciens életkorának, hormonális állapotának, illetve, hogy találhatóak-e benne kóros elváltozások vagy sem (pozitív-e a lelet vagy negatív). Azt is vizsgálják, találhatóak-e a mintában fertőző betegségre utaló jelek.
Összegzés
- A nőgyógyászati citológiai vizsgálat célja a méhnyakon kialakuló szövettani elváltozások felfedezése.
- A vizsgálat során a hüvelyből és a nyakcsatornából minta kerül laboratóriumi elemzésre mikroszkóp alatt.
- A megfelelő időpont kiválasztása, a speciális előkészületek betartása fontosak a vizsgálat előtt.
- A vizsgálat fájdalommentes, a menstruációs ciklus bármely szakaszában elvégezhető, kivéve a konkrét vérzéses napokat.
- A citológiai vizsgálat során megfigyelik a hámsejtek alakját, szerkezetét, valamint kimutatják a daganatos sejteket és kórokozókat, például a humán papilloma vírust (HPV).
Ilyenek a méhnyakrák egyértelmű tünetei: 4 jel, amivel orvoshoz kell menni
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
