Ezeket látta már?

Szent szabadság... - nagy magyar orvosok a XIX. századtól

2012.03.11. Módosítva: 2015.11.04.

Magyar orvostörténeti sorozatunk a XIX. században élt, ill. akkor született nagy magyar orvosokat mutatja be, Semmelweistől Korányin át Lenhossékig... Ha mást nem, de azt tudjuk, hogy utcákat neveztek el róluk...

Balassa János (1814-1868) a magyar orvosi iskola szilárd alapjait vetette meg kiváló kortársaival: Semmelweis Ignáccal, Markusovszky Lajossal, Korányi Frigyessel és Bókay Jánossal. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen kezdte el, 1838-ban kapta meg orvostudori és szülészmesteri oklevelét. Már az első bemutató műtétje a verőértágulat miatt megalapozza műtői hírnevét. Műtéteit előzetes, gondos stratégiai terv alapján, lelkiismeretes megfontolás után, alapos tárgyismerettel, nagy bátorsággal és határozottsággal végezte. Gyakorlatilag minden tevékenysége említésre méltó, ezek közül a legfontosabbak:elsőként alkalmazta hazánkban az éter-narkózist. Műtétek során alkalmazta Semmelweis tanait. Ő végzett először hólyagmetszést és kőmorzsolást. A tuberkulotikus csont-és ízületi betegségeket konzervatív eljárással és hűtés alkalmazásával kezelte. Elsőként használt gégetükröt műteknél. Új módszereket alkalmazott a plasztikai sebészetben. (orrplasztikák,etc.)

Szent szabadság... - nagy magyar orvosok a XIX. századtól

Markusovszky Lajos (1815-1893) a pesti orvosi iskola nagy hatású szervező egyénisége, hatalmas munkabírású, éles eszű és kemény kezű irányítója, államférfiak és tudósok igaz barátja, a magyar művelődésügy, egészségügy szürke eminenciása volt évtizedeken keresztül.Orvosi diplomáját 1844-ben szerezte meg a pesti egyetemen, disszertációja címe: "Az orvos, mint nevelő" , azt vallotta, "...már az anyát is nevelni kell, mielőtt megszületik a gyermeke." Eötvös József az egyetem irányítását Balassára bízta, aki mellet ott szorgoskodott Markusovszky, a 48-as sebesülteket ápolta, majd előadásokat tartott a "sebészi kötszer-és műszertan"-ból a hadorvosi tanfolyamon. 1857-ben Balassa javaslatára megalapította az "Orvosi Hetilapot", ami azóta is működik. Majd 1863-ban megalapította a "Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot", amely majd egy évszázadig volt orvosi múltunk színvonalának emelője, az orvosképzés "bibliája". Az MTA tiszteletbeli tagjává választotta. M. Abbáziában halt meg, ahol pad őrzi nevét, szülőhelyén, Csorbán emléktáblát helyeztek el..

Orvosaink a szabadságharcban

Balassa János a reformkor végétől kezdődően a kiegyezésig (1843-1868) a sebészet tanára volt a pesti egyetemen. A forradalom és szabadságharc alatt az orvosi kar és a honvédkórház igazgatójaként működött, majd fogságot szenvedett, két év után foglalhatta el ismét tanszékét. A szabadságharc bukását követően elindította a haladó magyar orvosok szervezkedését.

Markusovszky Lajos ott volt a márciusi ifjak között, később a sebészeti klinika irányításával bízták meg. 1848 őszén sebesülteket ápolt a klinikán, majd a honvédorvosi tanfolyamon a "sebészi kötszer- és műszertan" előadója volt, honvédorvosként, Görgey seregében törzsorvosként működött. Amikor Görgey az ácsi csatában súlyos fejsérülést szenvedett, ő látta el. Elkísérte Aradra, Világosra, Nagyváradra az orosz fogságba és száműzetése helyére, Klagenfurtba. Visszatérése után Pesten politikai megbízhatatlansága miatt megfosztották állásától.

Lumniczer Sándor aktívan részt vett a szabadságharcban. Zászlóalj-főorvos, később Görgey törzsorvosa, majd igazgató törzsorvosa lett. 1849 júniusában a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetőjévé nevezték ki. A világosi fegyverletétel után betegápolói szolgálatra vezényelték, és csak Böhm, bécsi orvostársa tudta felmenteni ez alól.

Duka Tivadart sorsa külföldre vetette. 23 évesen jogászként jelentkezett nemzetőrnek. A schwechati vereség után Görgey segédtisztjévé fogadta, ott volt a fegyverletételnél, a tábornokkal együtt hadifogságba került, ahonnan megszökött és Angliába emigrált. Orvosi tanulmányokba fogott. Tanára, Joseph Pollock hamarosan felfigyelt tehetségére, amikor 1853 decemberében megkapta orvosi diplomáját, kézhez kapta az indiai bengáli hadsereghez szóló orvos századosi kinevezést is.

forrás: medicalonline, Hidvégi Katalin, Kapronczay Károly dr.

Semmelweis Ignác (1818-1865) 1844-ben Bécsben szerzett orvosdoktori oklevelet, valamint sebészdoktori- és szülésmesteri képesítést. Bécsben tette felfedezését, itt fogalmazta meg a Semmelweis- doktrínát (1847) és itt nevezték ki egyetemi magántanárrá (1850), itt tartotta meg előadásait. Pesten a szülészeti klinika élére került, ahol évtizeden keresztül volt annak szülészeti professzora (1855-1865). Azt tapasztalta, hogy a kórházakban, ahol boncoló orvosok átmentek a szülő anyákhoz, rendkívüli módon megnőtt az anyák és újszülöttjeik halálozása. Felfedezte a "hullaméreg" halálosan fertőző hatását, majd a boncoló orvosoknak kötelezővé tette a klórmeszes fertőtlenítő kézmosást és csak ezután mehettek át a szülőanyákhoz. Bebizonyította, hogy nem járvány tört ki sz osztályokon, hanem az orvosok viszik át a hullamérget egyik betegről a másikra. Semmelweist sem kímélték alantas kritikákkal a "kedves kollégák". Végül Pasteur, és Koch munkássága bebizonyította Semmelweis igazságát, a kórokozót megtalálták. Semmelweis elsőként tette le a fertőzés megelőzésének tudományát, amiből kifejlődhetett a gyógyszeres kezelés.(aszepszis és antiszepszis)

Lumniczer Sándor (1821-1892) A magyar sebészet, a magyar egészségügy történetének egyik kiemelkedő alakja. Az orvosi iskola alapító tagjainak egyike, aki Semmelweis ifjúkori barátja volt. Híres tudós- dinasztiából származott. 1843/45 között Balassa mellet működött. Az első hazai plasztikai sebészet tanulmány szerzője, meghonosította Lister sebkezelési eljárását. Híres lett még húgycső-szűkületi műtéti eljárása. Kitűnő rajzkészséggel rendelkezett, plasztikai műtétei előtt és után rajzokat készített. A családi barátról, Liszt Ferencről remek karikatúrát készített, tájképeivel együtt megtekinthetőek a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. A család két évszázadon keresztül számos kiemelkedő orvost adott hazánknak.

Bókay János id. (1822-1884) A gyermekgyógyászat első budapesti egyetemi tanára. A magyar gyermekgyógyászat megteremtője. Ő létesítette a Stefánia Gyermekkórházat. Tanulmányokat írt a gyermekkor sebészeti megbetegedéseiről, továbbá a skarlátról (vörheny) és a kanyaróról. Sokat tett az egészségügyi reformok kidolgozásában és az orvosi közélet egyéb területein.

Korányi Frigyes (1827-1913) Nagykállóban született. A szabadságharc után Balassa kívánságára a pesti Honvédkórházba került. Politikai kifogások miatt kitiltották Bécsből és Pestről. A Nyírségben megtapasztalta az alföldi idénymunkások között gyakran előforduló járványokat és egyéb betegségeket, ezért egy ideiglenes kórház felállítását szervezte meg. amiből később kinőtte magát a Szabolcs megyei állandó kórház. Ez idő tájban kezdődtek meg a kísérleti laboratóriumi mikroszkopikus kutatások. 1864-ben idegszakrendelést vezetett a Rókus kórházban, végül megkapta professzori kinevezését az I.sz.Belklinikára, 1880-ban adták át a Korányi szanatórium korszerűen 80 ágyas intézetét, ahol megalapozta a tbc elleni védekezést Az első korszerű szakintézmény, ahol szegény sorsú tüdőbetegeket is kezeltek. 1913-ban megalakult a Magyar orvosok Tuberkulózis Egyesülete.

Than Károly (1834-1908) 1896-ban Hőgyes Endre javaslatot terjeszt elő a millenáris ünnepségek alkalmából tiszteletbeli doktorokká avatandókról. Ebben egyetlen magyar szerepelt, Than Károly a budapesti egyetem bölcsészkarán a kémia tanára. Hőgyes így vall róla: "... 1860 óta, 35 éven át tesz nagy szolgálatot az orvosi tanításnak azáltal. hogy a hallgatókat a kémiai tudományokban fáradhatatlan szorgalommal képezi ki és az első volt országunkban, ki intézetét a modern orvos-természettudományok szellemében és annak kívánalmai szerint építette és berendezte..." Az Országos Közegészségügyi Tanács rendes tagja, a Magyar Gyógyszerkönyv megalkotója és a gyógyszerkönyvi bizottság elnöke. Közreműködő tagja a magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatnak, a budapesti királyi Orvosegyesületnek, valamint nagy érdemei vannak a hazai gyógyvizek pontos elemzésében....

Balogh Kálmán (1835-1888) Fiziológus és patológus. A Rókus Kórházban előadásokat tartott betegbemutatásokkal, mikroszkopizáló és gégetükrözési kurzusokat tartott. 1862-ben kinevezik a Kolozsvári Orvossebképző Főiskola tanszékvezetésére,ahol előadott élettant, általános kórtant, gyógyszertant, törvényszéki orvostant.Számos tankönyv megírása fűződik nevéhez.

Fodor József (1843-1901) Higiénikus, a közegészségtan első tanára a budapesti egyetemen. Javasolta a peremkerületek csatornázását. Szót emelt a nők körültekintés nélküli munkába állítása ellen, szorgalmazta az anya-és csecsemővédelem megszervezését.Kötelezővé tette az iskolai oktatás keretén belül a gyermekek egészségvédelmét.Megalapította az Országos Közegészségügyi Egyesületet és elindította az Egészség című folyóiratot Fodor József életműve jelentősen hozzájárult a közegészségtan tudományának nemzetközi megalapozásához és lerakta hazánkban is ennek alapjait.

Jendrassik Ernő (1858-1921) Bel-és ideggyógyász. 1896-tól kezdte tanulmányozni az örökölhető idegbetegségeket.1908-ban a budapesti II.sz. Belklinika igazgatója. Belgyógyászati tankönyve (1910) a legtöbbet forgatott tudományos jellegű munkája volt. Belgyógyászati ismereteit csak ideggyógyászati tanulmányai szárnyalták túl. (ha lehet ilyet mondani az ő esetében...) Tőle származik a "Jendrassik-műfogás= az izomzat tónusának fokozására. Felvetette az örökölhető idegbetegségeket. Behatóan foglalkozott a neuraszténia és hisztéria kórképeivel. Leírja, hogy a Basedow-kór nem csak a pajzsmirigy, de a központi idegrendszer betegsége is. Foglalkozott az ép és kóros járás élettanával is. Korányi Frigyes után Jendrassik lett a legtekintélyesebb belgyógyász. Roppant intellektus, nagy érzelmi telítettségű egyéniség volt Jendrassik.

Szent szabadság... - nagy magyar orvosok a XIX. századtól

Hőgyes Endre (1847-1906) A kísérletes orvostudomány egyik legmeghatározóbb tudósa. Idegélettani és veszettség elleni kutatásai terén elért eredményei méltán emelik őt a legnagyobbak közé. Felfedezte a a fül félkörös ívjáratok reflexkapcsolatát a szemmozgásokkal, az asszociált szemmozgások idegmechanizmusát. Kimutatta a vesekéreg és a vesevelőállomány vérellátásának elkülönültségét, a vese kanyarulatos csatornáinak vizeletkiválasztó működését. Bevezette Magyarországon a veszettség elleni védőoltást, fejlesztette az oltóanyag előállítási módszerét. Az 1890-ben létesített bp.-i Pasteur Intézet igazgatója lett. Szerkesztője volt az Orvosi Hetilapnak. 1896-ban megjelentette fő művét "Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről" címen.

Korányi Sándor (1866-1944) Belgyógyász,egyetemi tanár. A vese funkcionális vizsgálatának bevezetésével egyik úttörője a diagnosztikai- és klinikai irányzatnak. Életműve fő tárgya a vesekórtan. Apja nyomdokait követve behatóan foglalkozott a tuberkulózissal. Az ő kezdeményezésére vezették be tbc megelőzésére a védőoltásokat. Foglalkozott gerontológiával, az öregedés folyamatának orvosi elemzésével. Közéleti tevékenysége is kimagasló volt, az egészségügy helyzete, javítása, az orvosképzés. A "Korányi iskolából" számos híres orvos került ki. Az 1960-ban megalakult orvostársaság Korányi Sándor nevét vette fel.

Schaffer Károly (1864-1939) Ideg-és elmegyógyász, egyetemi tanár. A Budapesti Agykutató Intézet, majd a Budapesti Elme-és Idegkórtani Klinika igazgatója. világhírűek az idegsejtek morfológiájára vonatkozó kutatásai. Bebizonyította a veszettség mérgező anyagának idegi úton való terjedését.Foglalkozott az örökletes elbutulással, megvakulással, továbbá sokat foglalkoztatta a lángész morfológiai alapja, egyik tanulmányát a magyar történelem kivételes lángelméinek: Vörösmarty Mihály, Széchenyi István, Bolyai Farkas, Bolyai János patográfiai elemzésének és jellemzésének szentelte. Schaffer Károly szintén iskolát teremtett, az ő keze alól is nagyon sok kiváló orvos került ki.

Bókay János ifj. (1858-1937) Gyermekgyógyász, budapesti egyetemi tanár. Sokoldalú munkásságából kiemelkedik a herpes zooster és a varicella közötti kóroktani összefüggés kimutatása, a diphtheria gyógykezelése terén az intubatio (cső bevezetése a légcsőbe), és a szeroterápia hazai bevezetése.(gyógykezelés immunsavóval). Jelentős munkásságot fejtett ki a gyermekek kórházi ellátásának megszervezése terén.

Szent szabadság... - nagy magyar orvosok a XIX. századtól

Lenhossék Mihály (1863-1937) (Nagyapja, Lenhossék Mihály Ignác (1773-1840) pesti, majd bécsi orvosprofesszor. Nagy érdeme, hogy hazánkban kötelezővé tette a himlő elleni védőoltást.) (Apja: Lenhossék József (1818-1888) anatómus, bp-i egyetemi tanár, nevéhez fűződik a makroszkópos preparálás múzeumi technikájának (injekciós-korróziós) módszere, ezzel megvetette a bp.-i I.sz. Anatómiai Intézet tanítási múzeumának alapját. A hazai antropológia megteremtője, a torzított koponyákról írt közleményei szerepelnek a nemzetközi irodalomban.)

Lenhossék Mihály (1899-1934) anatómus rendkívüli tanár Baselben, Würzburgban, Tübingenben, majd egyetemi tanár A Budapesti Tudományegyetem I.sz. Anatómiai Intézetének vezetője,) az MTA másodelnöke. Nemzetközi jelentőségűek az idegrendszer finomabb szerkezetével foglalkozó szövettani kutatásai. A neuron-elmélet (idegsejt) prominens képviselője.

A következő cikk:

Forrás: EgészségKalauz