Hogyan működik a sugárterápia? Ennyit fejlődött a feltalálása óta!
Az onkológiai sugárterápia egy hatékony és elterjedt módszer a rák kezelésére, és számos életet mentett meg az évek során.
A sugárkezelés (radioterápia) az onkológia területén alkalmazott, igen hatékony kezelés, mellyel a rákos sejteket pusztítják el a tumor sebészeti eltávolítását megelőzően vagy azt követően (egyes esetekben későbbi stádiumokban is alkalmazható).
A kezelés során nagy energiájú sugárzást alkalmaznak, amely a gyorsan osztódó tumorsejtek örökítőanyagát (DNS) képes elpusztítani, így a tumort magát is, vagy legalábbis képes csökkenteni annak méretét.
A sugárkezelés – ellentétben a kemoterápiával – nem a teljes testet érinti, számítógépes szoftverek segítségével az adott beteg számára egyedileg, a tumor kiterjedése szerint állítják be a gépet. Ennek célja, hogy a környező szöveteket minél kevésbé érintse a sugárzás káros hatása.
A daganatos betegek több mint fele kap sugárterápiát a betegsége folyamán. A sugárkezelés számos tumortípus esetén nagyon hatékony terápia, akár önmagában, akár más onkológiai kezelésekkel kombinálva.
A sugárkezelés története
A sugárterápia története az 1890-es évek végére nyúlik vissza, amikor Wilhelm Conrad Röntgen felfedezte az X-sugarakat. Az X-sugarak az első ismert ionizáló sugárzások, és gyorsan elterjedtek az orvosi alkalmazásokban, például a rádiográfiában.
Az első sugárkezeléseket a rák kezelésére az 1900-as évek elején végezték
Az idősebb Marie Curie és férje, Pierre Curie a radiumot kezdték el alkalmazni, amely nagyobb sugárzást bocsát ki, mint az X-sugarak. A rádiumsugárzásnak rákellenes hatása volt, és a rákos sejteket károsította.
Az 1920-as és 1930-as években további fejlesztések történtek a sugárterápia terén. Műszerek és technikák váltak elérhetővé, amelyek lehetővé tették a sugárzás pontosabb irányítását és a normál szövetek károsításának minimalizálását. Az 1930-as években a Cobalt-60 radioaktív izotópot is kezdték használni, amely hatékonyabb sugárzást biztosított.
Érdekesség, hogy Szilárd Leó, aki a háború után, 1946-ban a Chicagói Egyetem biofizika professzora lett, és molekuláris biológiával, sőt a természet- és társadalomtudományok ötvözésével foglalkozott, sugárkezeléssel saját magán is végzett kísérleteket, és végül sikeresen kigyógyította magát daganatos betegségéből, holott az orvosai már lemondtak róla. Szilárd Leót a molekuláris biológia egyik megalapozójának is tekintik.
A második világháború után az onkológiai sugárterápia tovább fejlődött
Az 1950-es években megjelentek a lineáris gyorsítók, amelyek nagyobb energiaú sugárzást tettek lehetővé. Ez lehetővé tette a tumorok hatékonyabb kezelését.
Az onkológiai sugárterápia további fejlesztése folytatódott az 1960-as és 1970-es években. Az újabb technológiák, például a CT (számítógépes tomográfia) és a számítógépes tervezés, lehetővé tették a sugárkezelések pontosabb tervezését és a céltumorok precízebb elérést.
Az 1980-as és 1990-es években megjelentek a konformális sugárterápia technikák
Ezek a tumorokat még pontosabban célozták meg, minimalizálva a káros hatást a környező egészséges szövetekre. Ezen időszakban elterjedt az intenzitásmodulált sugárterápia (IMRT) is, amely nagy pontossággal képes adagolni a sugárzást a tumor területén.
Az 1990-es évek végétől kezdve a sugárterápiában is elkezdték alkalmazni a képvezérelt sugárterápia (IGRT) technikáját. Ez a módszer valós idejű képalkotást használ a beteg anatómiájának pontos követésére a kezelés során, lehetővé téve a beavatkozások finomhangolását.
Az utóbbi évtizedekben további technológiai fejlesztések történtek a sugárterápia területén
Azt is sikerült elérni, hogy a sugárterápia még célzottabb legyen, azzal a céllal, hogy a tumorokat hatékonyabban elpusztítsák, miközben minimalizálják a mellékhatásokat. Ilyen fejlesztések közé tartozik
- a protonterápia,
- a cyberknife
- és a tomotherapy.
Az onkológiai sugárterápia folyamatosan fejlődik és innovációk történnek a területen. Az újabb kutatások és technikák célja a kezelés hatékonyságának növelése, a mellékhatások minimalizálása és a betegek életminőségének javítása.
Az onkológiai sugárterápia felfedezése és fejlesztése több évtizedes kutatások és elkötelezettség eredménye. Ez a terápiás módszer ma már alapvető része az onkológiai kezeléseknek, és hozzájárul a rákos megbetegedések sikeres kezeléséhez és a betegek túlélési esélyeinek javításához.
A sugárkezelés típusai
A sugárterápiának számos típusa van, a beteg számára várhatóan leghatékonyabb kiválasztása szakorvosi hatáskörbe tartozik.
- Külső radioterápia: A sugárterápiás gép kívülről célozza a sugarakat a betegre. Fontos, hogy a daganat kiterjedését, elhelyezkedését és nagyságát pontosan ismerjék, és betáplálják a gépbe, hogy az egészséges szöveteket ne roncsolja.
- Radioterápiás implantátum (brachyterápia): A kezelés során radioaktív sugárforrást juttatnak a daganatba, annak közelébe vagy a daganat helyére, ez végzi el a daganat roncsolását.
- Radioizotópos kezelés: Olyan speciális radioaktív anyag injekcióban történő beadása, vagy kapszula / ital formájában történő elfogyasztása, mely a szervezeten belül, a daganatos sejt közelében fejti ki roncsoló hatását.
A sugárkezelés menete
A sugárkezelés első lépése természetesen az alkalmazott módszer pontos meghatározása. A dózis, a tervezett ismétlésszám és a sugarazás gyakorisága tumortípustól és -stádiumtól is függ.
- A külső radioterápia általában 10-30 alkalomból áll, ebben leginkább a tumor mérete játszik szerepet.
- Általában heti 5 napon kap sugarat a beteg, így lehetősége van hétvégén regenerálódni, hogy a mellékhatásokat csökkentsék.
A külső radioterápia során a beteg egy asztalon fekszik, ahol a kezelőorvos és nővérek a megfelelő pozícióba helyezik – ebben segítségükre vannak párnák vagy rögzítések. Nagyon fontos, hogy a kezelés közben ne mozduljon meg a beteg, mert az felesleges sugárterhelést jelent az egészséges szövetekre nézve.
Védőburkolat is helyezhető a tumor körülötti egészséges területre, a káros hatások elkerülése érdekében. A gép foroghat, mozoghat az asztal körül, hogy a sugárzást mindig a megfelelő szögben irányítsa a tumorra. A gép hangos, zúgó, zümmögő hangot is kiadhat, ez teljesen normális. A kezelés során a beteg nem érez fájdalmat. Amennyiben kellemetlenül érzi magát, jelezhet a kezelést végző szakembernek, aki azonnal leállítja a készüléket. A kezelés végig szakember felügyelete mellett történik.
A sugárkezelés mellékhatásai
Mint minden kezelésnek, a sugárkezelésnek is vannak mellékhatásai, melyek az alábbiak lehetnek:
- vörösség (bőrgyulladás), fájdalom, esetenként hólyagok a besugárzás helyén;
- a besugárzott területen a testszőrzet (így a haj, szakáll, szemöldök stb.) kihullása;
- émelygés, hányinger, hányás;
- étvágytalanság;
- szájszárazság;
- hasmenés;
- vizelési nehézségek (fájdalmas vizelés);
- szexuális zavarok;
- fáradtság.
A mellékhatások típusa nagymértékben függ attól, hogy milyen területet sugároztak be, a tünetek súlyossága pedig a sugárzás dózisától függ. A legtöbb mellékhatás a kezelés végeztével elmúlik.
A sugárterápia késői mellékhatásai
A sugárkezelésnek késői mellékhatásai is léteznek, amelyek akár hat hónappal vagy évekkel a befejezett kezelést követően jelenhetnek meg:
- ízületi problémák,
- nyiroködéma,
- meddőség,
- másodlagos tumor kialakulása.
Leggyakoribb általános panasz a fáradékonyság, mely miatt a beteg környezete gyakran gyökfogó, méregtelenítő szereket ajánl. Mivel a sugárterápia során a szabadgyököknek nagy szerepük van, így azok kivédése a kezelés ellen hathat. A sugárterápiás kezelés alatt fontos a sok pihenés, megfelelő, kiegyensúlyozott, könnyű táplálkozás, a súlyvesztés megelőzése.
Forrás: Amerikai Rákkutató Társaság (American Cancer Society); Amerikai Sugárterápia Társaság (American Society for Radiation Oncology; NNK)
Olvasta már?
- Sugárterápia: mikor szükséges, hogyan zajlik, mik a mellékhatásai
- Mikor jár fájdalommal a daganat, a kemoterápia és a sugárkezelés
- Sugárkezelés: ezeket az orvosi tanácsokat fogadja meg
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Mit tegyek, ha gyanús, hogy a tüneteim daganatra utalnak?
