Még szexuális orientációjában is teljesen kicserélődött agyvérzése után egy brit férfi: heteróból homoszexuálissá vált.
Ez nem a mosoly országa - elsőként ez az egyszerű, rövid megállapítás jut eszébe az idegennek, aki Magyarországra látogat, és lépten-nyomon szomorú, elcsigázott, lehangolt emberekkel találkozik. Az első impresszió után sokan el is könyvelik a magyarokat pesszimista, szomorú, kedveszegett népnek. Pedig a mosoly ingyen van, és mindenkinek jól áll, főként ha nemcsak mimika, nem csupán a szánk húzódik mosolyra, hanem a szívünk és lelkünk is megtelik jó érzéssel. Pszichológusok, pszichiáterek régóta sikerrel alkalmazzák gyógyító eszközként a tudatos mosolyt a testi-lelki jóllét, az általános közérzet javítása céljából. Azt vallják ugyanis, hogy a mosoly bevált terápiás eszköz, a nevetés pedig kimondottan gyógyszer, amihez ingyen bárki hozzájuthat.
Bár Amerikában és több más országban eddig IQ-szintjük alapján döntötték el, hogy egy gyerek diszlexiás-e vagy szimplán rossz tanuló, a Stanford Egyetem új kutatásából kiderült, hogy semmilyen kapcsolat sincs a diszlexia és az IQ-szint között.
Minden pszichopata hasonlóan beszél az elkövetett tettéről. A legtöbb pszichopata - bár különböző bűncselekményt követ el - mégis hasonló beszédstílusban írja le szörnyű tettei részleteit.
Azok, akik boldog párkapcsolatban élnek, hajlamosabbak az elhízásra, mint az egyedülállók.
Múzeumi klinika az "információmérgezettek" gyógyítására? DSK-ügy, görög adósságválság, líbiai háború... Túl sok információ, amely beteggé tehet, tehát kezelni kell. Ez volt az alapötlete a berni Kommunikációs Múzeumban megnyílt kiállításnak, amely klinikát kínál az "információmérgezés" gyógyítására.
A rokoni szálak ugyan még mindig nagyon meghatározóak, a gyakori válások miatt azonban már egyre több család szerkezete alakult át, amelyekben nem a vér szerinti rokonok, hanem a mostohagyerekek gondoskodnak az idősödő szülőkről.
Lehet, hogy aki kíváncsi, hamar megöregszik, a diákoknak azonban úgy tűnik, nem árt a túlzott érdeklődés. Ez derült ki nemrég egy, a Perspectives in Psychological Science című szaklapban megjelent kutatási anyagból. A szakértők szerint a kíváncsiság elengedhetetlenül fontos a jó tanulmányi eredmények szempontjából, sőt legalább olyan fontos, mint az intelligencia.