A Parkinson-kór nem egyik napról a másikra jelenik meg. Évekig, sőt évtizedekig zajló folyamat előzi meg a diagnózist. A kézremegés csupán egy állomás ezen az úton – sokaknál nem is az első.
Sokan a remegést tartják a Parkinson-kór legfontosabb figyelmeztető jelének, de egyes tünetek jóval korábban jelezhetik a problémát. Ezek többnyire nem is kapcsolódnak a mozgászavarhoz.
Az állapot nem életveszélyes, de jelentősen befolyásolhatja az életminőséget. Egy egyszerű aláírás, egy csésze kávé megtartása vagy a telefon kézben tartása is kihívássá válhat. Sokan emiatt szociálisan is visszahúzódóbbá válnak, mert kellemetlennek érzik a látható tünetet.
Amikor már a nyugalmi remegés vagy az izommerevség megjelenik, az idegsejtek jelentős része már károsodott.
Tudósok szerint egy alig egyperces mozgásteszt akár kilenc évvel a tünetek megjelenése előtt képes jelezni a Parkinson-kór kockázatát.
Nem feltétlenül vesszük észre a riasztó előjeleket, mégis sokakat érinthet a Parkinson-kór.
A Parkinson-kór a parkinsonizmus (vagy Parkinson szindróma) leggyakoribb formája, azonban míg a Parkinson-kór elsődleges oka a dopamint termelő idegsejtek degenerációja, addig a parkinsonizmus számos ok miatt kialakulhat, mint például toxinok, gyógyszer mellékhatások, a fejet érő trauma, más neurológiai rendellenességek.
Ez a panasz a Parkinson-kór egyik legelső jele lehet.